Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-26 / 272. szám
Kuetiüjskg Vasárnap, 1933. november 26. S ítéljen az objektív román köz vélemény! Az Egyházmegyei Tanács románnyelvü röpiratban ismerleli a volt státus történetét és cáfolja meg Ghibu professzor vádjait (Kolozsvár, november 25.) Az erdélyi római katholikus egyház ellen megindított támadások még mindig nem értek véget. Ghibu professzor ötszáz oldallas könyvben gyűjtötte össze furcsa vádkomplexumát, amelyre válaszul a róm. kath. Egyházmegyei Tanács komoly és tárgyilagos románnyelvü röpiratot adott ki, mely részletesen ismerteti az egész kérdés történetét. Állam az államban? A füzet ezt a cimet viseli: „Statusul Catolic Ardelean şi acordul dela Roma, recursul episcopiei catolice de rit latin de Alba-Julia în contra sentinţei No. 51/932. din 4. julie 1933 a tribunalului Cluj.“ A bevezető Gyárfás Elemér dr.-nak nagy felkészültségre valló tanulmánya, mely a fü zet másik részével, a törvényszék döntése ellen beadott fellebbezéssel együtt a legszélesebb- körű érdeklődésre tarthat számot és bizonyára a tárgyilagos román közvéleményt is meggyőzi arról, hogy Ghibu vádjai tarthatatlanok. Gyárfás Elemér elmondja, hogy 1933 okt havában Kolozsvár uccáin egy románnyelvü röpiratot terjesztettek a következő cimmel: „Az erdélyi római katholikus állam és a római egyezmény az igazságszolgáltatás előtt.“ A röpirat a kolozsvári törvényszék 1933 junius 4-i 51/932-ös határozatát közli a Puscariu törvényszéki bírónak az Ítélet megfogalmazójának kommentárjával. Gyárfás Elemér csodálkozva állapítja meg, hogy nyilvánosságra hoztak egy olyan határozatot, amely elsősorban nem végleges és amelynek a célzata közismert: befolyásolni a közvéleményt és olyan légkört teremteni, amelyben aztán tovább lehet folytatni a harcot. Különös a röpirat bevezetője, amelyben azt Írják a szerzők: úgy kell megdolgozni a talajt, hogy az ország közvéleménye erélyesen követelje a kormánytól a törvényszéki döntés érvényre jutását. Gyárfás sajnálattal állapítja meg, hogy még egy olyan világosagyu birót, minţ amilyen Emil Puscariu is sikerült félrevezetni. A továbbiak során a státussal kapcsolatosan használt stat, vagyis államkifejezéssel foglalkozik Gyárfás Elemér. Ghibuék ngy tüntették fel, mintha a római katholikus státus államot akarna fenntartani az államban. A „Status Catholicus Transsyvaeniensis“ sohasem volt politikai alakulat, sem a mai, sem pedig történelmi értelmezésben, hiszen a gyakorlati életben nem jelentett mást, mint az erdélyi latinszertartásu római katholikus hivek összességét, egyetemét. Soha, senkinek sem jutott eszébe, hogy a „Status Catholicust“, mint a politikai állam konkurrensét tüntesse fel. Szükség volt azonban egy fegyverre, amelyet az ellenfelek gyakran vesznek igénybe s ezért a státusból csináltak statot, vagyis államot. Ez az első eset — állapítja meg Gyárfás Elemér —, hogy a törvényszék ne respektálja a mi hivatalos elnevezésünket, amit még az ellenfél is tiszteletben tartott a per folyamán. Báthory alapítványai. Sokat foglalkoztak a támadók Báthory István 1581-es és 1583-as alapítványával is. Azt állítják, hogy az alapitóokmány a kolozsvári egyetemnek a tulajdonjogát szögezi le. Éppen ezért szükségesnek látja Gyárfás Elemér, hogy rávilágítson a kérdésre. Három kérdést tesz fel: 1. Milyen vagyon- komplexumot alkottak a Báthory alapítványok? 2. Milyen intézményeket létesítettek 1581-ben? 3. Mi történt ezekkel a vagyonokkal és az alapított intézményekkel? Nyomban válaszol is. Az 1581-es Báthory alapítvány két részből állott, a vodt szent- ferencrendi templomból és két elhagyott kolostorból a Farkas uccában és a szentbenedek- rendiek kolozsmonostori és környéki vagyonából. Mindkettő eredeténél fogva katholikus jellegű volt és ingyen került a protestánsok kezébe, a ferencrendiek és benediktánusok kiűzésével. Báthory azonban ezt a vagyont nem hatalmilag vette át, hanem megvette. Báthory István ezenkívül jezsuita kollégiumot alapított, amelynek meghatározta a célját is. Az intézmény középiskola volt, hiszen maga az alapitó mondja, hogy majd kérni fogja a pápát az iskolának egyetemi nívóra való emelésére. Báthory célja kimondottan egyházi, tehát katholikus vonatkozású volt, a fenntartáshoz szükséges költségek 50 százalékát 1583-ban a Szentszék fedezte, mert az említett évben alapított szeminárium a papnevelő intézet szerepét töltötte be. Vagyis a jezsuiták kollégiumának semmi köze a jelenlegi kolozsvári állami tudományegyetemhez, aminthogy nem volt összefüggésben az 1872-ben alapított magyar egyetemmel sem. A Báthory által alapított intézmények mindössze két évtizedig maradtak jezsuita kézen, mivel 1603-ban kiűzték őket. A templom, ahol Báthory jezsuita kollégiuma el volt helyezve és a kolostor a kálvinisták tuljado- nába jutott és az övék a mai napig is. Mindig katholikus vagyon volt. A kolozsmonostori benedíktánus vagyon átment a fiskus kezelésébe 1693-i.g. Mindezekből világosan meg lehet állapítani, hogy a Báthory alapítványból senki sem követelhet semmit a volt Státustól, vagyis az erdélyi római katholikus szertartásu egyházmegyétől. A Habsburgok kiterjesztették uralmukat Erdélyre is s az 1744-i VIII. erdélyi törvény az említett és a fiskus kezelésébe átment alapítványt újból kiveszi az állam kezéből és visszaadja előző kezelőinek. 1733-ban a Szentszék feloszlatja a jezsuita rendet s igy rendelkezniük kellett vagyonuk fölött is. Alapjában véve a Szentszék intézkedett, de Magyarországon és Erdélyben különleges helyzettel állunk szemben, mivel a király Szent István óta különleges jogokat élvezett, ami az egyházi vagyonokat illeti, hiszen a magyar király apostoli király volt. Mária Terézia tehát kizárólag ebbeli minőségében, mint apostoli király intézkedett, nem pedig az államfő hatáskörével. Minden világosagyu ember előtt kristály- ' tézisként áll, hogy a magyar királyok kettős jogot élveztek, egyiket, mint a népi szuveréni- tás megnyilatkozását, a másikat pedig mint a Szentszéknek rájuk ruházott hatáskörét. A szóbanforgó vagyonkomplexumot mindig a római katholikus hivek tulajdonképpeni reprezentánsai kezelték és a bevételeket százszázalékosan a katholikus szellemben történő nevelésre fordították. Az „ellopott“ tanulmányi alap. Gyárfás Elemér behatóan foglalkozik azzal váddal is, hogy Státus hajdani vezetősége 1873-ban „ellopta“ a tanulmányi alap vagyonát. Mi történt 1867-ben? Kimondták Erdélynek Magyarországgal való egyesülését és a budapesti kormányok azt akarták, hogy az erdélyi katholikus tanulmányi alapokat egyesítsék a magyarországiakkal. Jósika báró, a Státus akkori elnöke erélyesen közbelépett és a kormány felhagyott szándékával s 1873-ban a tanulmányi alapok kezelése a Státus kezében maradt. De abban az esetben is, hogyha a tanulmányi alap tulajdonjoga nem a Státust, illette volna meg, a polgári törvénykönyv 1472-ik szakasza értelmében negyvenévi használat után a tulajdonjog átszáll a használóra. Ismételve, ha kétes lett volna a tulajdonjog, akkor is 1913-ban, vagyis pontosan negyven év után, a tulajdonjogot már nem lehet megtámadni, még abban az esetben sem, hogyha az átírás mellőzve lett volna. Lapedatu miniszter leirata. A Státus függetlenségét még egy súlyos dokumentum is bizonyítja. Alexandru LapéJoclcey Cl uL KÖLNIVÍZ hírnevét megalapozta: O válogatott parfum- esszenciák © © 0 csodálatos keverék tiszta és koncentrált alkohol megfelelő érettség van védve a lepecsételt üvegcse és a jótállási etikett révén. E z a kölni-viz valamint a két másik LADY készítmény — CHAT NOIR és PERLE DE PARIS — csak eredeti lepecsételt üvegcsékben kapható. ............................................*******............Ml datu kultuszminiszter 1924-ben leíratott intézett Majláth Károly gróf püspökhöz, amelynek értelmében a róm. kath. Státus igazgató- tanácsa bármilyen igazságügyi esetben szerepelhet a bíróságok előtt. Erről az átiratról irta Ghibu, hogy meghamisították, amit azonban nem tud bizonyítani, hiszen a másolatokat közjegyző előtt készítették. Gyárfás Elemér a konkordátummal is behatóan foglalkozik. A röpjrat másik része felöleli a tulajdonjogra és a Státus állami függetlenségére vonatkozó legsúlyosabb történelmi bizonyítékokat. Ezeket csak azért nem ismertetjük, mivel a magyar olvasóközönség jól ismeri, ami viszont a román közvéleményt illeti, ha az igazság mellett akar állást foglalni ebben a kérdésben, Majláth püspök és Gyárfás Elemér megadták a lehetőséget a kérdés oknyomozó tanulmányozására. Demeter Béla.
