Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-26 / 272. szám
HeletiUjsäg Vasárnap, 1933. november 26lyekben egyházkecrületi vizsgálat tartatott. Foglalkozik a kolozsvári Szeretetház egyre fejlődő missziójával, részletesen méltatja a theológiai fakultás munkáját és beszél a lel- készképzós nagy és aktuális kérdéseiről!, vala mint az egyetemi hallgatók internátusának helyzetéről és munkájáról. A jelentés legfőbb része az egyházkerület lelki és belmissziói munkáival foglalkozik. A vasárnapi iskolai, ifjúsági keresztyén egyesületi, leányszövetségi, nőszövetségi és férfiszövetségi munka az egyházkerület egész társadalmát, életkor és nemek szerint egységesen megszervezte és beállította a hit és szeretet szolgálatába. E szervezkedés által a református társadalom egyre mélyebb és gyümölcsözőbb munkát végez egyháza és népe szolgálatában. A szeretetintéz• mények között, a Diakonisszaintézet, az. uj Református Kórház, az. Árvaház végeznek na>gy munkát- 39 diakonissza szentelte magát eddig a szeretet szolgálatára, a kórház öt hónapi működése alatt 245 fekvő beteget és 753 ambuláns beteget gyógykezelt, az Árvaház jelenleg 62 árvát nevel és gondoz- Az egyház- kerület Irattérjesztése a nehéz viszonyok között is igyekszik ellátni a híveket a hitépitő és tiszta szellemű irodalom termékeivel. Az egyházkerület 1933 augusztus 24-én bocsátotta ki első külmissziói lelkészét, Babos Sándort Mandzsúriába. Az egyházi fegyelmezés szabályozása éppen a jelenlegi közgyűlés tárgy- sorozatán szerepel. Beszámol a jelentés az egyházkerület kapcsolatairól a külföldi testvéregyházakkal, ismerteti az igazgatótanács és a zsinat munkáját. Végre megállapítja, hogy az Délután 4 órakor nyitotta meg újból a közgyűlést Ugrón István elnöklő iőgondnok. 11 y é s Gyula előadó bemutatta u nyomtatásban megjelent terjedelmes igazgatótanácsi jelentést, amely részletesen foglalkozik az egyházkerület iskolaügyeinek mai helyzetével és az 1931 november 1-e óta történt eseményeivel. E jelentéshez elsőnek szólalt fel Bethlen György gróf főgondnok, aki nagy beszédét azzal kezdte, hogy bár rengeteg alapos elintézésre váró tárgya van még a közgyűlésnek s b ír úgy az igazgatótanácsi, mint a püspöki jelentés is behatóan foglalkozik az iskolaügyekkel. ez a kérdés mégis kiemelkedő állásfoglalást kíván. — Abból indulok ki — mondotta — hogy ez nem politika, amit alkotmányos törvényeink is kizárnak e magas testületből. Az iskola nem politikai, hanem életkérdése az egyháznak s már az uj zsinai törvényeink szerint is a mi református egyházunk magyar egyház. Ebben a kérdésben az állásfoglalás legszorosabban hatáskörébe tartozik ennek a testületnek, a múltbeli tradícióknál és történelmünknél fogva is. Ez az egyház magyar egyház s ezt vallanunk kell most még inkább, mint ahogyan vallottuk mindig. Az iskola pedig integráns része egyházunknak, a testéhez tartozik. Anélkül, hogy a minket most súlyosan érintő kérdésnek minden részletei felemlíteném, szóvá kell tennem még akkor is ha néhol közhelyként hangzanának el szavaim, mert sérelmeink olyan komolyak, hogy nem lehet eléggé hangoztatni ezeket sem i+t, sem máshol. A jelentésben is legkiemelkedőbb egyik pont azoknak a volt református azon iskolai épületeknek a sorsa, amelyeket szerződéssel adtunk át annakidején az államnak. Ezeke* a szerződéseket egyetlen egy esetben sem respektálták, sőt ellenkező módon alkalmazták. Száznál több ilyen iskolai épületünk vari, amelyeknek értéke sok-sok millió. Köztudomású, hogy e szerződések mindenike kimondja, hogy az iskolaépületekben a tanítási nyelv csak magyar lebet. — Én sohasem tarthatom elfogadhatónak azt az álláspontot, mely úgy intézi ei ez iskola- épületek sorsát, hogy az államnyelv változott, tehát megváltozott a szerződésbeu kikötött tanítási nyelv is. Ez álláspont szarint senki sem panaszolhat mert így senkit sen- é-it sérelem. Ellenkezőleg: a szerződések betűi nem ezt utóbbi 2 év alatt a nagyon súlyos körülmények között is sok áldott lehetőség nyilt meg az egyház munkái előtt s buzdítja a hiveket cs vezetőket, hogy fokozott kitartással, erős hittel ós bízó reménységgel dolgozzanak tovább, hogy megőrizhessék e világban gyermekeik számára az erkölcsi törvény, az igazság ós szeretet szellemi hatalmát és dicsőségét, mint azt az egyetlen igazi kincset, melyen végre is az emberiség jövője fordul meg. A nagyhatású püspöki beszámolót a közgyűlés mindvégig nagy figyelemmel hallgatta és a beszéd végén hosszasan megtapsolta. Azután Sándor József szenátor emelkedett szólásra. Kipusztithatatlan energiával előadott és bibliai idézetekkel tarkított beszédében sürgette az államsegélyek kiütalásá*. Sándor szenátor többször hangsúlyozta, hogy a mindenkori kormány román kulturális célokra hatalmas összegeket áldoz és akkor a kisebbségek is joggal kívánhatják, sőt követelhetik, hogy az adófilléreikből befolyó összegekből megfelelő államsegélyben részesüljenek. Sándor József után Ugrón István elnök azt ajánlotta, hogy a Makkai püspök beszámolóját a közgyűlés egyhangúlag vegye tudomásul. Köszönetét mondott Makkai Sándornak az alapos, kimerítő és nagy gonddal Összeállított jelentésért s indítványozta, hogy a beszédet a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítse meg. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel járult hozzá az indítványhoz. Hosszasan és lelkesen ünnepelte Makkai püspököt. Ezután az elnök a délelőtti közgyűlést berekesztette. mondják, de a betűkön felül a szerződés szelleme és intenciója is az volt, hogy kizárólag a magyar tanítási nyelw* biztosítsák az épületekben örök időkre. Elképzelhetetlen logikailag, de még fizikailag sem, hogy ez a százszázalékban magyar egyház hajlandó lett volna átadni a ma.,a iskoláit olyan gondolattal és olyan céllal, amit ez a szerződés-magyarázat tartalmazSohasem adta volna át senkinek iskoláit, ha arra gondolt volna, hogy ezek nem lesznek majd magyarok,. ilyent feltételezni sem lehet. Ha tévedés az, ami itt történik, a legegyszerűbb módon, a józan ész által könnyen tisztázható. De ez ügyben a mi igazunk nem előre haladt, hanem visszafelé- Mert az idő ellenünk dolgozik, minden nap és minden perc nehezebbe teszi jogainkhoz való visszatéréstSELECT MOZGÓ MÉGIS SZÉP AZ ÉLET megható film, főszerepekbe! : Gustav Fröhlich, Annabella. Hétfői kezdettel DOLLY HAAS a legújabb elsőrangú vigjátéka: r CSÚNYA LÁNY Az iskolafenntartás állami hozzájárulását is ki kell emelni, mint a legfontosabb sérelmek egyikét, mert a 14 százalékosnak — nem egészen helyesen — nevezett adó felosztásából csak a legritkább esetben részesülnek a mi iskoláink s akkor sem olyan arányokban, amelyek minket megilletnek. Becikkelyezett törvény szerint iskolai autonómiára volna igény. Amit a be- cikkelyezett kötelezettségvállalás Ígér, abból egy betű sem teljesedett be. Legalább annyit adnának meg belőle, hogy iskoláinknak legyen meg a nyilvánossági joga, mert bár a középiskoláknál újabban valamivel jobb a helyzet, de a népiskoláinknál komoly nagy baj van, arai miatt magyar szülők ártatlan gyermekei kerülnek hátrányos helyzetbe. Nem akar részletesebben foglalkozni a névelemzéssel, de kijelenti, hogy nem enyhült, fía'- nem éppen most éri el kulminációs pontját, mert ez iskolai év kezdetén ezen a téren nagymértékben tovább mentek. Nemcsak a tanszabadságnak sérelme ez, de anyagi szempontból is sújtja a református iskolafenntartókat és a reformá. ; szülőket. A névelemzésből folyik __a végnélküli iskolai büntetések rendszere, ami külön csapás a mai gazdasági nehéz viszonyok között a hiveinkre. Az állami iskolák magyar tagozatait azért állították fel, hogy néptelenitsék a református iskolákat. Ha valahol egyes helységekben céljukat félig-meddig el is érték, ott is megszűnnek a tagozatok, vagy olyan tanerők kezébe kerülnek, akik a magyar nyelvet nem ismerik, tehát a magyar tanítási nyelv feladatainak nem felelhetnek meg. E tagozatok csak a nevükben maradnak fenn, de olyan tankönyveket használnak mindig, melyek kihívják a mi tiltakozásunkat, mert gyalázzák a mi történelmünket és fajunkat. — Közismertek a mi nagy iskolai sérelmeink s mert közismertek, éppen ez mutuatja, hogy milyen általánosak és milyen súlyosak. Az igy leromlott, de még létező közoktatás- ügyünk intézeti állományát csak a legnagyobb nehézségekkel s igy is csak egyik évről a másikra tudjuk valahogy fenntartani Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy tanerőink olyan nyomorban szenvednek, ami miatt diplomás emberhez méltó társadalmi módon nem is élhetik szegémy emberi életüket. Ha ezt is kihangsúlyozzuk s azt is, hogy sok százéves iskoláink létéről van szó, akkor teljes joggal mondhatjuk, hogy nemcsak emberi és nemzeti szempontból, bár ránk nézve ez elsőrangú, de a mai társadalmi rend szempontjából is a lelkiismereti szabadság sulyoş sérelmét szenvedjük. — E magas testületben — fejezte be beszédét Bethlen György gróf — nem a szavak nyersesége adja meg a hangsúlyt s nem ez a döntő, hanem maga az állásfoglalás ténye. Határozati javaslatot olvas fel, mely a következő: —■ Az egyházkerület közgyűlése mély sajnálattal állapítja meg, hogy a közoktatásügyi kormányzati rendszer számos vonatkozásban sérelmes a romániai magyar református egyházra. Midőn ez ellen felemeli tiltakozó szavát, egyúttal ntasitja az igazgatótanácsot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt vegyen igénybe abból a célból, hogy az egyház jogait megvédje és érvényre juttassaBernády György megrázó adatai. A síirü helyesléssel hallgatott és tapssal fogadott beszéd után Bernády György dr. szólalt fel s nagy értékű beszédében megrázó adatokat hozott fel annak a bizonyítására, bogy az iskolák ellen! eljárás és a névelemzési rendszer olyan mérvű lett, apai a vallásszabadság komoly veszedelmét jelenti. Megállapítja, hogy a református gyermekeknek a református iskolákból való kizárása már nem szórványos jelenség, de törvénytelen s követelni kell a törvényes rendet- Végül bejelentette, hogy határozati javaslata fényegében ugyanaz, mint a Bethlen grófé s ezúttal csak azt kéri, hogy a vallási és tanszabadság védelmében minél sürgősebben járjon el az egyház vezetősége. Lapzártakor az ülés folyik* Megvette már a CLUJ—KOLOZSVÁRI KALAUZ ÉS CÍMTÁRT? Minden könyvkereskedésben és trafikban kapható! Ára 50 lej, rövidített kiadás 30 lej. Gróf Bethlen György Sőgoacla&k a v&^sszabadság nevében beszélt
