Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-26 / 272. szám

ár. £ yá 26. 4ri ** ?ef faj numerar No. 24.256-1927. __ Va^ármftn CUtt~Ko149Svár. £ ># ^H5arna^ fílínonem^-ír 2«. fim r* Jf*­KefetiUjskg Előfizetési árak külföldön: Egész évre 800, félévre 100, negyedévre 200, egy hóra 70 Lej. Magyarországon: Egy évre 80, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egeres számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTT LAP XVI. ÉVFOLYAM — 272. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: ClnJ—Kolozs­vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassói ncca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A vallásszalbaclsáífj súlyos sérelmei ellen emelte fel tiltakozó szarát a ref. egySiázkerülefi közgyűlés Makkai Sándor dr. püspöki jelentése után Beilhlen György gróf, majd Bernády György mondottak nagybeszédeket (Kolozsvár, november 25.) Szombaton dél­előtt 10 órakor ült össze az erdélyi református egyházkerület parlamentje a theológia diszter- mében. Ezen a nagyjelentőségű közgyűlésen megjelentek az erdélyi reformátusság egyházi és világi reprezentánsai és a hivők nagy érdek­lődő serege. Az ünneplőbe öltözött közgyűlési tagok zsúfolásig megtöltötték a dísztermet, a hivők nagyrésze pedig a karzatra szorult. A mai nehéz idők komolyságához és a református egyház nagy problémáihoz méltó, impozáns ke­retek közt zajlott le a közgyűlés, amelynek köz­pontjában dr. Makkal Sándor püspök, csaknem két óráig tartó, emelkedett szellemű, költői szárnyalást! és remek retorikai köntösbe öltöz­tetett beszámoló beszéde állott. Makkai püspök ezúttal a református egyház kétévi működésé­ről, nehéz és szorongatott helyzetéről adott plasztikus képet s megjelölte az utat, amelyen az egyháznak a jövőben is haladnia kell­A délutáni gyűlésen feszült figyelem mel­lett szólalt fel Bethlen György gróf főgondnok, aki a vallásszabadság nevében tiltakozott az is­kolák körül végbemenő s mind súlyosabbá váló lelki, vagyoni és kulturális erőszak ellen­Utána Bernády György mutatta ki meg­rázó adatokkal, hogy a magyarellenes iskolai intézkedések már mélyen belevágnak a vallás- szabadság legelemibb emberi jogaiba. A megalakulás. Délelőtt 10 órakor már zsúfolásig megtelt a diszterem. Az elnöki emelvényt Ugrón István, gróf Bethlen György, gróf Bánffy Mjklós, gróf Teleki Arctur és dr. Bene Ferenc főgondnokok foglalták el. Az elnöki emelvény előtt az igaz­gatótanács tagjai ültek. A közgyűlésen kétszáz­tizenhárom választott tagból százötvenen je­lentek meg. Mindenki nagy érdeklődéssel for­dult a hires külföldi vendégei: dr. KeUer Adolf, a világ protestántizmusának egyik legkivá­lóbb reprezentánsa és Gantenberin svájci lel­kész felé. Az utóbbi arról nevezetes, hogy a kül­földön tanuló erdélyi theológusoknak igazi nagy barátja és pártfogója. A megjelentek között láttuk a következőket: Apáthy Árpád dr., Árkosy Jenő dr., Bacző Lajos, Bajkó György, Balogh Elek dr., Barabás Andor dr., Barabás Béla dr., Bánffy Dániel báró, Bánffy Miklós dr. gróf,* Bene Ferenc dr., Bernády György dr., Bethlen Ádám gróf, Bethlen Bálint gróf, Bethlen Béla gróf, Bethten György dr. gróf, Bethlen Lászfló dr. gróf, Bíró András, Bíró Sándor, Bodrogi János, Boor Károly, Bokor Már­ton, Csutak Vilmos, Dégenfeld Mikes gróf, Dóczy Fe­renc, Farkas Jenő, Fábián László dr., Fehérváry Ká­roly, Gazda Endre dr., Gönczy Gábor dr., Gön.czy Lajos dr., Gönczy László, Gyenge György, Havadtőy Sándor, Horváth Miklós dr., Horváth Pál, Illés Gyula dr., Ilyés Géza dr., Imre József, Imre Lajos dr., Jakó Dénes dr., Jeney Elek dr., Kacsó Lajos, Kádár Géza, Kecskeméty István dr., Kemény János báró. Kemény Pál báró, Ken- deffy Elek gróf, Kiss Lajos, Kolozsváry József. Kónya Kálmán, Kovács András dr., Kovács László, Kovács Sándor dr., Kristóf György dr., Laár Ferenc, Lőrincz János, Martonossy György dr., Máthé Sándor, Mester Gábor dr., Nagy Endre, Nagy Ferenc, Nagy Lajos, Po- lonkai Tivadar dr., Sándor József, Schilling Dezső dr., Szász Ferenc dr., Szász István, Szász József, Szotyory Lajos, Tavaszi Sándor dr., Teleky Ádám gróf, Teleky Arctur gróf, Teleky Domokos dr. gróf, Toldalaghy Mi­hály dr. gróf, Tőkés József, Tusa Gábor dr. Ugrón Ist­ván, Váróné Csathó Gabriella, Vásárhelyi Boldizsár, Vékás Lajos dr. és mások. Ugrón Ict~án elnöki megnyitója. A közgyűlést közinek nyitotta meg. Az­után Makkai Sándor püspök gyönyörű imát mondott, amelyben a közgyűlés munkájára az isten áldását kéri. A megnyitó beszédet a leg­idősebb főgondnok, Ugrón István mondotta, rámutatva arra. hogy milyen nagyjelentőségű a mai közgyűlés. Az egybegyűltektől figyel­met kért s az volt a kívánsága, hogy a refor­mátus egyház nagy problémáihoz mindenki a legnagyobb komolysággal és higgadtsággal szóljon hozzá. A mély benyomást keltő elnöki megnyitó után a szokásos formalitások követ­keztek. Bejelentették, hogy a közgyűlésen 50 uj tagot választanak. Darkó Ákos előterjesz­tésére dr. Keller Adolfot a közgyűlés tisztelet­beli taggá választotta. A király üdvözlése. .., károly király kabinetirodájához az alábbi üdvözlő táviratot küldték: „Az erdélyi református egyházkerület köz­gyűlése nevében mély tisztelettel fejezzük ki hódolatunkat Felséged előtt, kérve egyházunk és intézményeink, templomaink, inkoláink gyámolitását, válságás anyagi helyzetbe ke­rült lelkészi karunk védelmét, egyházunk az ország érdekében végzett munkájának támo­gatását. Isten áldását kérjük felséged életére. Az erdélyi református egyházkerület nevében Ugrón István főgondnok, dr. MakJcai Sándor püspök.“ Ugyancsak táviratot küldtek Duca minisz­terelnökhöz, akinek kormányrajutása alkal­mából a közgyűlés szerencsekivánatait fe­jezte ki. A napirend során dr. Illés Gyüla a Beth- len-Kollégium főgondnokának, megválasztá­sára tett előterjesztést. Bejelentette, hogy gróf Bethlen Ödön, a főgondnoki tisztet nem haj­landó elfogadni, tehát helyette Szász Pált ajánlja. Ennél a pontnál parázs vita keletke­zett és sokan szólaltak fel amellett, hogy Bethlen Ödön helyett most nem lehet mást ajánlani. A nézeteltérések azonban eloszoltak, a vihar elült és az uj ajánlás fölött a közgyű­lés napirendre tért. A napirend előterjesztései után óriási fi­gyelem között emelkedett szólásra dr. Makkai Sándor püspök, aki nagy figyelem közben az alább kivonatosan közölt beszámoló beszédet mondotta el: Ä püspök megrázó erejű beszámolója A püspöki jelentés mindenekelőtt a lelké­szek súlyos helyzetével foglalkozik, melybe az államsegély hátralékban maradása és natgy- mérvü lecsökkentése által jutottak. Ismerteti azokat az akciókat, melyeket a püspök és a vezetőség az államkormánynál folytatott a református lelkészek fizetéskiegészitésének a többi felekezetek lelkészeinek fizetéskiegészi- tésével való egyenlősítése érdekében. Megdöb­bentő képet tár fel arról, hogy mekkora e téren az aránytalanság s hogy emiatt milyen nyo­morúságba jutottak azok a lelkészek, kiknek képesítése és kulturális, államfenntartó mun­kája semmivel sem marad mögötte más egy­házak lelkészeinek. Majd ismerteti azokat az akciókat, melyek által az egyház vezetősége a saját hatáskörében igyekezett enyhíteni ezt a rettentő nyomorúságot. Az egyházkerület statisztikai adatai rend­jén megállapítja, hogy az összlélekszám az 1932. év végén 518.942 volt, 2 év alatt 7727-tel szaporodott a hívek serege. Az iskolák száma 356 elemi és 13 középiskola, a tanitóké 533, a tanároké 147, az óraadóké 57. Az elemi isko­lákban 27.000, a középiskolákban 2560 tanuló van. Ismerteti a jelentés az egyházkerület anyagi helyzetét. A bekövetkezett veszteségek mellett is megnyugtató képet ad a nyugdíj- intézetről, melynek vagyonát sikerült nagy­részben megmenteni s amely gyönyörű muri­kát végez, már 281 nyugdíjast, özvegyet és ár­vát lát el, a temetkezési segélyegylet pedig minden tag halála esetén 20.000 lej azonnali segélyt ad. Elítéli a jelentés azokat, akik ilyen nehéz időkben a vezetőkbe helyezett bizalmat megrendítik és arra hivja fel az egyház munkásait, hogy a bizalmat erősítsék, m irt csak az élő tőke képes elhordozni a ter­heket. Az egyházkerület hivei 1931-ben 26 millió, 1932-ben 21 és félmillió leivel járultak hozzá az egyház és intézményei fenn­tartásához, ami a viszonyokhoz képest tiszte­letreméltó teljesítmény. A tanitók és tanárok fizetését nagyon szerény keretek között, de sikerült biztosítani. Megemlékezik ezután a jelentés a halottak­ról, a nyugdíjba vonultakról s az egyházkerü­let uj munkásairól. Az egyházmegyék életéről szólván, a hit­élet, anyagi helyzet, szociális és gazdasági jelen­ségek összefoglaló képét adván, megállapítja, hogy az egyház élete a súlyos küzdelem képét mutatja, lelkiekben és anyagiakban egyaránt, azonban az életerő és a minden téren való jó­törekvés is megállapítható. Részletesen beszá­mol a kalotaszegi és nagyszebeni egyházme­gyékben történt püspöki vizitációkról, vala­mint azokról a szolgálatokról, melyeket a püs­pök egyes gyülekezetekben, nőszövetségekben, férfiszövetségekben, stb. végzett, két év alatt 88 helyen és esetben. Tapasztalatait abban fog­lalja össze, hogy az erdélyi magyar reformá­tus nép nem volt közönyös és álmos az Isten Igéje iránt s a szeretet munkáiban. Elismeréssel emlékezik meg a jelentés a bukaresti elemi iskoláról, a székelyudvarhelyi tanitónőképzőről, a brassói közép és elemi is­kolákról, a marosvásárhelyi főgimnáziumról, leánygimnáziumról és elemi iskolákról, me­dfmiLTLaljöTZ Őiváló T72Íl2ÓbegU 'idecí/acm /Uotob/LoTT jbi.app ont

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents