Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-15 / 262. szám
Szerda, 1933. november 15. ÂuiTiUjsm WM—rat ■■ IIIIMMIM \ Magyar Pari elnöki tanácsa fontos elvi kérdésben szögezte le álláspontját Felemelte szanál az egyenlőtlen adókivetés, a névvegye- Icmzési visszaéSéseEc, a kisebbségi tanulók más vallásu istentiszteletekre való kényszerítése és az újabb tisztvi- élői elbocssátások ellen — Az ifjúsági szakosztályok Vag- jait belevonják a párt bizottságainak munkájába (Kolozsvár, november 14.) Az Országos Magyar Párt elnöki tanácsa folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor kezdődőleg a párt központi irodájában ülést tartott. Jelen voltak: dr. gj. Bethlen György elnök, dr. Inczédy-Joksman Ödön, dr. Jakabffy Elemér, Sándor József, dr. Gabányi Imre, dr. Gyárfás Elemér, dr- Pál Gábor, dr. Bóth Hugó és dr. Deák Gyula. Az elnöki tanács beható tárgyalás alá vette azokat a jelentéseket, amelyek az egyenlőtlen és igazságtalan adókivetések és kegyetlen adóbehajtásokról beérkeztek s amelyek különösen a magyar kisebbségi adózókat sújtják, főként a Székelyföldön. Leszögezte ezekkel szemben ünnepélyes tiltakozását és kimondotta, hogy a mesterséges el- szegényités ilyen eszközei ellen a legelső kínálkozó alkalommal erőteljesen fel fog lépni. . Szóba került az az egyenlőtlen elbánás is, mely a Székelyföld lakosságát mellőzi azoknál az előnyöknél, melyekben a márama- rosi, hunyadi és móevidéki lakosság inségak- ció cimén részben közvetlen, természetbeni adományok, részben munkaalkalmak utján részesült s elhatározta, hogy ugyanezeket fogja követelni a Székelyföld számára is. i Megállapította az elnöki tanács, hogy a ncvelenizési visszaélések, eddig még nem tapasztalt mérvben zavarták meg a magyar szülőket legelemibb emberi jogaik gyakorlásában. Leszögezte az elnöki tanács, hogy ősi székely családok leszármazottjai minden alap nélkül zárattak ki a saját hitvallásos iskoláikból azon a cimen, hogy román származásúak, holott legutóbb is a román-jngoszláv kisebbségi szerződés világosan elismeri azt az elvet, hogy egyedül a szülő jogosult a gyermek nemzeti hovatartozandteágát megállapítaniFájdalommal állapította meg az elnöki tanács, hogy a párt egyes képviselői százszámra voltak " kénytelenek ilyen kéréseket benyújtani, melyek csak részben vezettek eredményre s hogy illetékes kormánytényezők e sérelem iránt megértést nem tanúsítottak. Ezért elhatározta, hogy a névelemzés s az iskolaválasztás jogának egyéb megsértéseit állandó napirenden tartja s minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezni fog orvoslást keresni. Az elnöki tanács a beérkezett jelentésekből ugyancsak fájdalommal állapította meg, hogy alsóbb tanügyi hatóságok egyszerűen csúfot űznek Gusti közoktatásügyi miniszternek a 14%-os iskolaadó aránylagos felosztása tárgyában kiadott rendeletéből s elhatározta, hogy e tárgyban további erélyes lépéseket fog tenniNagy megütközéssel vett tudomást az elnöki tanács egyes tanügyi hatóságoknak Erdélyben tudomása szerint eddig példátlanul álló rendelkezéséről, hogy a vallásszabadság súlyos sérelmére * .*„• a kisebbségi hitvallásokhoz tartozó tanulókat más vallásu Istentiszteletekre kényszerítik, E visszaélés ellen minden illetékes fórumnál igyekezni fog orvoslást keresni. Tárgyalták továbbá az államvasut s újabban a mnnkásbiz- tositó pénztár kötelékéből elbocsátott tisztviselők ügyét. Az előbbiek ügyében egyelőre a bírósági döntést bevárja a párt, azután mindkét ügyben a parlament szine előtt igyekszik orvoslást szerezni, annál inkább, mert az uj vasúti szolgálati szabályzat 36. §-a erre a DOgi alapot is megadja. A beérkezett jelentésekből fájdalommal állapította meg azt is az elnöki tanács, hogy a tanügyi visszaélésektől eltekintve, egyes közigazgatási hatóságok is olyan erőszakoskodásokat engedtek meg maguknak úgy a kisebbségi egyénekkel, mint erkölcsi testületekkel szemben, milyenekre az ostromállapot legsötétebb idejében is alig volt pcída s amelyekre, sí jnos eddig nem sikerült megtorlást szerezni. Az elnöki tanács megállapította a pártvezetőség jelentéséből, hogy a Ser ban kisebbségi miniszter hivatalba lépéseké** a párthoz intézett felszólításra hozzá benyújtott 31 pontot taralmazó s törvényhozási intézkedés nélkül elintézhető sérelmek és kívánságok egyikére vonatkozólag sem történt a jelenlegi kormány uralmon léte alatt érdemleges intézkedés. (Páris, november 14.) Á párisi lapok részletesen közlik Peset képviselőnek a francia kamara november 10-i ülésén elmondott beszédét, amelyet a képviselőházi napló alapján valósággal felfedeztek a nyilvánosság számára. Peset képviselő a középeurópai helyzettel, elsősorban a kisantant és Magyarország kapcsolataival foglalkozott beszédében, hangoztatván annak lényegbevágó fontosságát, hogy Magyarország és a három kisantant- állam között minden mellékgondolatot kiküszöbölő baráti összhang jöjjön létre. Peset képviselő azzal kezdte beszédét, hogy Európát háborús veszély fenyegeti, ez a veszély azonban a német-francia határon emberi számítás szerint nem fog komoly komplikációkat okozni. A háború veszedelme mégis Németország részéről fenyegeti Európát. Németország ugyanis nem tett le arról a gondolatról, hogy bekebelezze Ausztriát és hogyha az Anschluss sikerül, Magyar- ország sem állhat ellen sokáig a szomszédos német birodalom nyomásának. Előbb-utóbb, akarva, nem akarva bele kell kapcsolódnia a német érdekszférába. Ha pedig a német befolyás a mai Magyarország egész területét magához kapcsolja, a kisantant- áilamok sem tudják reprezentálni azt az erőt, amelyet ezidőszerint képviselnek s amelynek Franciaország szempontjából is nagy jelentősége van. — Ilyen körülmények között — folytatja Peset érdekes elmefuttatását —, Francia- országnak komoly érdeke, hogy kiküszöbölje Magyarország és a három kisantantállam: Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia között fennálló ütköző pontokat. A tárgysorozat további folyamán a folyó év júliusában megtartott nagygyűlés határozatainak végrehajtása ügyében határozott az elnöki tanács. Ezek között első helyen az ifjúsági szakosztályok megalakításának és illetve működési körének megállapításával foglalkozott. Az elnöki tanács leszögezte, hogy az ifjúsági szakosztályok célja és működési köre nem lehet más, mint az ifjúságot érdeklő gazdasági és kulturális kérdések megvitatása, azok tanulmányozása, ezzel az ifjúság ismereteinek kibővítése és politikai önképzés utján reánevelése a nemzetkisebbségi helyzetben való küzdelemre. E végből szükségesnek látja az elnöki tanács, hogy az ifjúsági szakosztály tagjai a párt más szakosztályaiban és bizottságaiban is képviselethez jussanak. Megállapította továbbá azt a korhatárt is cs pedig a 30-ik életévben, amely korhatárig a párt tagjai az ifjúsági szakosztályhoz tartozhatnak. Megalakította az elnöki tanács a központi szakosztályokat, majd a vasárnapi iskolák megtartásának módozataival foglalkozott. A. marosvásárhelyi nagygyűlésen felálli- I tani elhatározott gazdasági tanács megszerve- zsét szintén tárgyalta az elnöki tanács, ez ügyben azonban az érdemleges határozathozatalt akkorra halasztotta, mikor módjában lesz az ország ügyeit intéző kormány gazdasági programját megismerni. Tudomásul vette végül a Desbordes Ernő fegyelmi ügyében a delegált kiskükiillő- vármegyei fegyelmi bizottság határozatát, mellyel őt^a pártból kizárta. A késő esti órákra is átnyúló" ülés foglalkozott a változott politikai heyzettel és a választások esélyeivel. Az ülés esti 9 órára ért véget. Erre pedig nincs más mód, minthogy vizsgálat tárgyává kell tenni azokat az óhajokat, amelyek Magyarország részéről felmerülnek és a kisantant jogainak és erejének biztos tudatában s hozzá méltó nagylelkűséggel állapítsa meg az engedékenységnek azt a lehető mértékét, ameddig elmehet. Peset nem részletezi még hozzávetőlegesen sem, hogy ő milyen határig menne el ebben az engedékenységben, ezt elsősorban a kisantantra bizná. Megállapítja azonban, hogyha a két fél között a kölcsönös engesztelődékenység nevében megtalálnák az elfogadható plattformot, az egész középeurópai helyzet megváltoznék. Ebben az esetben Magyarország minden fenntartás nélkül csatlakozhatnék ahhoz a németellenes blokkhoz, amely Franciaországon kivül a kisantant-államokat foglalja magában. Elmondja Peset képviselő beszédében azt is, hogy nemrégiben Magyarországon járt, ahol mértékadó tényezőkkel folytatott eszmecseréket, a német kérdésről. Ezekből a megbeszélésekből ő azt a konzekvenciát vonja le, hogy Magyarországon ma már élesen tudnak disztingválni a trianoni szerződés teljes revíziójának és egy olyan méltányos alternatívának felállításában, amelyet szerinte el lehetne fogadni tárgyalási alapul. Arról is véleményt alkotott magának magyarországi tanulmányútja alatt, hogy a magyar politikusok és államférfiak tudatában vannak a Németország részéről Magyarországot fenyegető veszélynek és nem zárkóznának el olyan megoldástól, amely az ellentéteket likvidálná. Peset szerint ezeknek a kérdéseknek a felvetését illetőleg ( Franciaországra vár a feladat. Pásét francia képviselő Magyarországot is be szeretné vonni a németellenes frontba „Ha áz Anschluss terve megvalósul, Magyarország sem állhat ellent sokáig a német nyomásnak!11 — Peset sürgeti az őszinte megbékülést Magyarország és a kisantant három állama között
