Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-10 / 232. szám
'Kedd, 1933. oTetóber 10. KumajsKG iRODJllOMifsMÜVÉSZET Ember a hid alatt — Indig Ottó uj darabjának bemutatója a budapesti Vígszínházban — (Budapest, október 9.) Szombaton este volt Pesten az idei szinházi szezon első nagy pro mierje. A premier helye a Vigszinház, a szerző erdélyi iró: Ináig Ottó. Az „Ember a hid alatt" egy állástalan or- vos. Mióta zsebében van a diplomája még nem volt orvosi műszer a kezében. Kétévi hiába való küzködés után egy éjszaka utolsó útjára készül egy hid alatt, bele akarja vetni magát a Dunába. így indul a darab. Az első ember, aki a halálba induló orvos felé nyújtja a kezét, erőszakkal visszatartja a Dunától és segitő szívvel csillapítja éhségét — a társadalom egy számkivetettje — a hid alatt tanyázó betörő. A második ember, aki munkát, orvosi műszert ad az élet fenekére sülyedt fiatal orvos kezébe, a szigorú erkölcsű, de érzőszivü tudós orvosprofesszor, aki lakásába váratlanul hazatérve, ott találja az életmentő betörő tanácsára betörővé vedlett tehetséges fiatal orvost s ifjúkori küzdelmeire gondolva: hirtelen fellobbanásában asszisztensévé fogadja. A harmadik ember, aki bologsággal ajándékozza meg a mélységből újjá született fiatalembert, a professzor leánya, aki idegenül és társtalanul áll a modern társaság kártya és flört őrületében, tanácstalanul sovárog dolgos és céltudatos élet után és aki a bűn szélére kallódott fiatal orvosban meglátja a mélységesen igaz embert és feléje nyújtja kezét. De az élet örvényéből felszinre kapaszkodott, még nem tartja magát méltónak erre a kézre. Vezekelni akar azért a tolvajkulcsért, amit a nyomor részeg őrületében, egy kétségbeesett éjszakán a kezébe vett, kétévi gyarmati szolgálatra Ítéli önmagát, hogy megtisztulva jöhessen haza a boldogságáért. Ez volna a darab meséje és a morálja. A nyomor, az elesettség és a talpraállás filozófiája. Az iró látható rokonszenvvel áll a társadalom elesettje mellé, akinek a lába nem az eredendő bűnben, de a reászakadt nyomorúságban botlott meg és aki a feléje nyújtott szalmaszálba is meg tud kapaszkodni, hogy uj, megtisztult életet kezdhessen. — Pompás miliőrajzában a szines epizódfigurákon keresztül mutatja meg Indig Ottó a „társaságot“, amely vagy a bridzs-asztalnál, vagy jobbik esetben a zeneszobában tölti el a valóságos élettől elvonatkoztatott életét és csak az orvos- professzor és fiatal leánya tud biztosan eligazodni az érzelmek és viharok zűrzavarában, ahol az egyetlen pontos kalauz, nem a hideg értelem, hanem a melegen érző, jóságos szív. A jóság világnézete csendül ki a darabból, a hit, hogy az eltévedt ember újra talpraállhat és mindig lehet elölről kezdeni az életet. A Vigszinház mindent elkövetett a darab sikeréért. A premierből társadalmi esemény lett, a nézőtéren ott volt mindenki, aki a színházi világban valamit számit. Hegedűs Tibor biztos rendezői kezével oldotta meg a hidalatti jelenet rendkívül nehéz technikai feladatát. A darab miuden kepe a tökéletes valóság illuzóját nyújtotta. De mindenekfölött G ó t h Sándoré a dicséret, aki Soltész orvos- professzor nemes profilját valósággal márványból faragta ki s ajkának egyetlen rándulásával, szemének egyetlen villanásával az érzelmek egész skáláját játszotta meg. Ez a nemesveretü színész soha fölöslegesen fel nem emeli a hangját, soha egy hiábavaló gesztust nem tesz és finom hin usu játéka elsősorban pecsételte meg a darab sikerét. Mellette Mályi Gerő faragot pompás kabinettfigurát a híd alatti betörő sztikreszabott szerepéből. Muráti Lili, akit a Belvárosi Színháztól kórt kölcsön erre a darabra a Vigszinház, fiatal tehetségének legjavát vitte he nehéz szerepébe, Étsy Ügyvédi határidőnapló —1934 Lcpagefvkr nyomban 36© lej és portó, később 36ö lej utánvéttel vagy előfizetve frankó Emilia az orvosprofesszor feleségének jelentéktelen szerepé1 a maximális lehetőségig fokozta. Szakács Zoltán az eltévelyedett, fiatal orvos lelkivivódásait megrázó realitással jelenítette meg. A bankigazgató pompás karak- terszerepében a legegyszerűbb eszközökkel a legnagyobb hatást érte el Kovács Károly. A fiatal Szombathelyi Blanka párszavas epizód szerepében magára tudta irányítani a nézőtér figyelmét. Pártos Erzsi pedig a házmesterné derűs alakjában kellemes perceket okozotit a sokszáz nézőnek. A bemutató előadást számtalanszor szakította félbe nyitszim taps és hangos derültség jutalmazta Indig Ottó melegen ömlő mókáit. A darabnak nagy sikert és hosszú életet jósolnak a pesti színpadon. _______ (- r.) Hangversenyteremtől a jazz-zenekarig Gidály Kálmán elmondja, hogyan jutott el Beethoventől a jazz-muzsikához Kolozsvári fiú Gidály Kálmán, aki három évvel ezelőtt a katholikus gimnáziumban nagysikerű hangversenyt tartott. Akkori hangversenyének műsorán természetesen kizárólag klasszikus alkotások szerepeltek. A közönség elragadtatással tapsolt neki s a sajtó- kritika az elismerés zárószavaként nagy jövőt jósolt a fiatal művésznek. A hangverseny után két évre a legnagyobb bukaresti lokálban találkozunk vele, amely nek jazz-zenekarában 6 és az öccse az ünnepelt sztár. Vasárnap este az Ujságiróklubban mutatkoztak be igazán rendkívüli sikerrel. Jazzdalokat énekelnek, Gidály Kálmán a klaszikusokhoz hűtlenné vált hegedűművész vezeti a zenekart és öccsével, az ifjabb" Gi- dályval együtt Mocsányi—Lakos-féle produkciókkal szó rakoztatja a közönséget. Az ifjabb Gidály jazz-hang- szereket: pisztont, szaxofont, havai gitárt utánoz tüneményes hűséggel, az emberi hanggal. Bemutatták eredeti dalszerzeményeiket is, amelyeket a bukaresti stúdió révén már jól ismer a kolozsvári közönség. Nem érdektelen, hogy egy ideális célokkal meginduló hegedüvirtuóz, hogyan alkuszik meg a körülményekkel és hogyan hagyja faképnél a kiadósabb sikerekért a hangverseny-pódium talán előkelőbb hivatását. Megkérdeztük Gidály Kálmántól, hogyan történt ez az érdekes metamorfózis: — A szüleim patikusnak szántak s én két évig kevertem a főtéri Kohn patikában a kenőcsöket, de hogy őszinte legyek, éreztem, hogy nem erre születtem. A muzsika voilt egyetlen szerelmem. Szüleim akarata ellenére vakmerő elhatározással Prágába mentem, ahol rokoni támogatással Sefcslknél, a világhírű hegedűtanárnál vettem órákat. Nem akarok hosszadalmas lenni. Akármilyen szerény is voltam, megmámoro- sodtam szorgalmam eredményétől s azt hittem, hogy előttem a világ, a siker és a pénz útja és művészetemmel kiverekszem majd egy kis kubelikl pozíciót. Kolozsváron tartottam meg az első koncertet. Nagy erkölcsi siker és nem csekély ráfizetés. Itt már egy kis ütődést kapott az ügyem. Minek folytassam? Próbálgatások, kínlódások következtek, egy-két alkalmi felkérés, de főleg pénztelenség és ráadásul a katonaságnál leszolgált esztendő. A katonai év szubordinált munkája, — mert hiszen ott is muzsikáltam: egy szalonzenekart vezettem, — kijózanított és mikor kibújtam az angyalbőrből, elhatároztam, hogy búcsút mondok a koncertmüvészi álmoknak. — Előttem lebegett a legzseniálisabb fiatal magyar művésznek, Ghéczy Barnabásnak a példája. Ghé- czy Bernabás a legtüneményesebb tehetségű tanítványa volt Hubaynak. Vecsey karrierjéhez hasonlót jósoltak neki. Az előkelő dzsentri származású Ghéczy Barnabás egyszerre azzal döbbentette meg mesterét, hogy Berlinből furcsa levelet küldött neki. A levélben arról értesítette Hubayt, h6gy leszerződött egy nagy •lokál zenekarához. Ma Ghéczy Barnabásnak Berlin legelőkelőbb villanegyedében kis kastélya van és Rolls- Roysen szalad Berlin uccáin. Van olyan népszerű, mint akár Hubermann Bronislav. Hát kérem: Ha Ghéczy Barnabás megtehette, miért ne követhettem volna cn is példáját? Különben is nagyon eltolódtak' a viszonyok. Ma már csak nyolc-tiz, igazán fénylő csillagként ragyogó tehetségű koncertmüvész halad az élen. Leráztam tehát én is minden előítéletet és kapóra jött a legnépszerűbb bukaresti lokál zenekarának a meghívása, ahol öcsémmel együtt, — akiből én csináltam jazz-elöadót, — hamarosan arriváltunk. Igaz, hogy minden este kell dolgozni, még pedig fehér asz9 talok előtt, de legalább nincs gond és egy kis takarékossággal, ha nem is egy Ghéczy Barnabási kastélyra, de nyolc-tíz évi munka után egy kis családi házra mégis gondolhatunk, — Bukarest után Nyugatra vagy Keletre megy? — Keletre. Tavasztól kezdve kétéves szerződésünk van egy turnéra, amelynek athéni kiindulással Alexandria, Kairó és Eszakafrika nagy városai lesznek az állomásaink. Választanunk kellett Páris és Kelet között. Mi az előnyösebbet választotuk. — Bach-al, Beethowennel végleg szakított? — Nem. A lokálban is többször megtörtént, hogy egy-egy amerikai petróleum-mágnás klasszikust rendelt nálam. El lehet képzelni, a zsúfolt terem profán közönségének meglepetését, amikor a könnyű jazz-zene után Bach Chsaconjának áhitatos szólamai hangzottak el hegedűmön. Ez volt a legnagyobb sikerem. A két Gidályt, akik esetleg évekig tartó külföldi túrájuk előtt úgyszólván a bucsuelőadást tartották az Ujságiróklubban szülővárosuk közönségének, meleg rokonszenvvel ünnepelték a kiváló kísérővel, Rónai karmesterrel együtt. (*) A jövő szerdán kezdődik meg a kolozsvári Magyar Szinház ezidei szezonja. Vasárnap Kolozsváron tartózkodott Parlagi Lajos színigazgató, aki Bukarestből vissza jövet állapodott meg Kolozsváron. Elmondotta Parlagi, hogy a szezont október 18-án, szerdán kezdik meg Kolozsvárt, de a próbák máris javában folynak. Megnyitó előadásul a budapesti szezon legnagyobb sikerű zenés vigjátékát, Halász Imre és Eisemann Mihály „Egy csók és semmi“ cimü darabját mutatják be, amely Budapesten túlhaladta már századik előadását és Berlinben is bemutatták. Közölte Parlagi igazgató, hogy a szinházi előadások napjain egyáltalában nem lesznek mozielőadások, az esti előadások pontosan 8 órakor kezdődnek, a helyárakat pedig a legminimálisabban állapították meg. A legdrágább helynek 45 lej lesa az ára és ebben az összegben mindenféle mellékdíj benne van. Remélhető, hogy a közönség méltányolni fogja a szinház igyekezetét és minden erejével támogatni fogja az igazgatóság és a színészek ambícióját. (*) Ihász Aladár és Fekete Mihály kaptak meg a temesvári színházat. Ismeretes, hogy a temesvári színházat Ihász Aladár és Fekete Mihály pályázták meg, akik már előzőleg megállapodtak Parlagi Lajossal, a kolozsvári és nagyváradi szinház igazgatójával abban, hogy költségkímélés szempontjából Temesváron porett, Kolozsváron drámai társulatot szerveznek, s a két társulat egymást felváltva fog játszani állomáshelyein, A temesvári direkció kérdése azonban mindezideig még nem volt elintézve, mert a temesvári tanács halasztotta döntését. Hogy a megoldást siettesse, Fekete Mihály Temesvárra utazott és temesvári útja ugylátszik szerencsével járt, mert tegnap a következő táviratot küldte igazgatótársának, Ihász Aladárnak: „Gratulálok az uj temesvári színigazgatónak!“ Ami azt jelenti, hogy a temesvári városi tanács kedvezően intézte el Ihász és Fekete beadványát és semmi akadálya sincs annak, hogy a kolozsvári szezon megnyitásával egyidejűleg Temesvárt is megnyíljon a Magyar Szinház. (*) Zélig Tibor hangversenye. Egy igen tehetséges gyermek, Zélig Tibor mutatkozott be szombaton este a kolozsvári Salom-klubban a közönség előtt. Zélig Tibor nyilvánvalóan elárulja a rendkívüli tehetség nyomait. A legkitűnőbb budapesti iskolából került ki és a hegedűt virtuozitással kezeli. A fiatal művész műsorán Bach, Mendelsohn E-moll hegedű- versenye, Sarasat©, Bubay, Mozart, Kreysler stb. müsorszámai szerepeltek. Zélig Tibor minden egyes számát a közönség nagy megértéssel fogadta. A zongorakiséretet S. Hermann Katica látta el a tőle megszokott prici- zitással. Lord Baden Powell Izgalmas regénye. A cserkészet születésének és alapitójának, Lord Baden Powell-nek, a világ főcserkészének nagyszerű regénye, „A Na- fekingi fiuk" cimen megjelent és diszes kötésben, Pantheon kiadásban Székely Kovács Olga 16 remek rajzával 72 lej, minden könyvkereskedésben, vagy ahol nincs, Lepagenál, Kolozsvár. ROMAN OPERA MŰSORA: Szerda: Cigánybáró. Péntek: Varázsfuvola. Vasárnap d. u. 3 órakor: Carmen. EDISON MOZGÖ MŰSORA. I Titkárnő (átka. George Metaxa. II. Szerelem szigete. Conchita Montenegro.
