Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-08 / 231. szám

Vasárnap, 1933r október B, « Kuetiüjsxg —b—a—sia—m. IVaigYeur^nT1i:i ©iőlcésxülelelt a kolozsvári kiráíy-uapra Lázas munka folyik a görögkeleti kaiedrálís környékén —— A vá­rosi tanács rendbe akarja szedni a főtér elhanyagolt világítását is (Kolozsvár, október 7.) A Bocskay-téren már hetek óta lázas munka folyik. Többszáz munkás épit sétányokat, aszfaltburkolatot, végzi a kövezési munkát, az egész teret átépí­tik. Ugyancsak serényen dolgoznak az uj gö­rögkeleti katedráikon is, mert a hó végén, vagy a jövő hó elején Károly király, a kormány és az ország polgári és katonai méltóságainak jelen­létében fel fogják szentelni az uj katedrálist. Még nem tűztek ki pontos dátumot, mert a munkálatok befejezésének idejét nem lehet előre megállapitani, de valószinü, hogy októ­ber 28-án, vagy egy héttel később, tehát no­vember 5-én tartják meg a felszentelést és ad­ják át a templomot rendeltetésének. A katedráik már hosszú évek óta épül s bizonyára még a felszentelés után is tartós ideig fognak rajta dolgozni, amig az uj tom- plomépitkezés tökéletes és végleges befejezése megtörténik. A katedrális hatalmas, impozáns épület, amely a román templomoknál szoká­sos bizanc stilushan épült. A hatalmas épület arányaiban mutatkozó hibákkal nem akarunk foglalkozni, mert értesüléseink szerint nem az épitész a hibás, hanem a — gazdasági viszo­nyok. A belső építkezés szépségét és dekorativ hatását nagyban emelik Demian és Bogdan festőművészek gyönyörű freskói. Az uj kated­rális méreteinél fogva az ország egyik leg- monumentálisabb román temploma, s Kolozs­várnak, Erdély fővárosának^ szépségét _ emelni fogja. --------------------­A régi Bocskay-tér az építkezés következ­tében egészen uj karaktert kap. A régi kispark szép fáit kivágták és az egész teret nyitott sétánnyá alakitják át. A templom előtti tér­ségen az opera irányvonalában fogják M- emelni az Avram láncú szobrot. A tér átalakí­tásánál a szoborra is tekintettel voltak. Az alapkőletétel már meg is történt, a szobor he­lyén jelzőkő áll. Ezt félköralakban, amelynek az ive a katedrális felé hajlik, aszfaltsétány szegélyezi körül. A félkör belső részét virág­ágyak fogják díszíteni. Ezt a félköralaku séta­utat egy mélyebben fekvő, aszfaltozott máso­dik sétány veszi körül. A katedrális főbejá­rata előtt ugyancsak félköralaku, aszfaltozott és egymással párhuzamosan haladó sétautak épülnek, amelyek bizonyára — mert ma még nem lehet pontosan megállapitani az építke­zésből —, magát a katedrálist is körül fogják venni. Egy bizonyos. A gyűrűző sétányok kissé megtörik a nyugodt harmóniát, de ez az ide­ges tagoltság is, a maga nemében hatásosan fogja kidomborítani az uj katedrális szépsé­gét. A tér átalakításánál mutatkozó nagyará- nyuság mögött nyilvánvalóan az a tendencia mutatkozik, hogy Kolozsvár város vezetősége a költséges átalakítás és parkírozás munkála­taival a katedrális és opera körüli teret nem­csak egy színvonalra akarja emelni a Mátyás király-térrel, hanem az a törekvése, hogy a fő­téri korzó ide terelődjék át, a jövőben a kö­zönség itt sétáljon s a Mátyás _ király-tér he­lyett itt legyen a városnak az uj központja. A körsóta-utak, a nagyarányú aszfaltozás és a rövidesen elkészülő modern világítás célja nyilvánvalóan ez. Azonban bármilyen költséges befektetések és építkezések történ­nek, nem tartjuk valószínűnek, hogy ezek az elgondolások valóra váljanak. A Főtér Kolozsvárnak történelmi időkön keresztül kialakult természetes központja. Nemcsak a fekvése, hanem az itt elhelyezett üzletek, a város minden részéből, különösen az állomásról ideágazó útvonalak predesztinálták arra, hogy a város központja legyen. Minden olyan törekvés tehát, amely mesterséges mó­don a főtér hátrányára favorizál más tereket, belátható időkön belül csak kisérletezós ma­radhat. A Bocskay-tér modernizálása, kiépítése, sétányokkal való díszítése elismerésre méltó dolog, de érthető aggodalommal hangsúlyoz­zuk, hogy ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a régi főteret sem s a legnagyobb elismeréssel emlékezünk meg Deleu interimárbizottsági elnöknek egy nem­régen elhangzott nyilatkozatáról, amelyben azt ígérte, hogy a Bocskay-téren folyamatban lévő átalakításokkal egyidejűleg Kolozsvár fő­terének elhauyagolt villanyvilágítását is rend­be fogja hozatni és gondoskodik arról, hogy a gázvilágitás helyett mindenütt modern villany világítás emelje a főtér nívóját. Meg kell emlí­tenünk azonban, hogy a gázvilágitás biztosíték is esetleges villanyzavarokra, helytelen volna tehát a gázlámpákat teljesen megszüntetni. Itt emlékezünk meg arról, hogy az uj gö­rög keleti katedralissal szemben tervezett Av­ram Ian cu szobor felállításának az ideje még bizonytalan. Evekkel ezelőtt a szoborra már pályázatot írtak ki, de az nem hozta meg a ki­(Newyork, szeptember 7.) Mostanában tették közzé annak a kutató vállalkozásnak eredményeit, melyet az „American Naţional Georgraphic Society"" megbízásából Robert Shippee és Georg R. Jopnson kutatók vezettek Délamerikában. Repülőgépen be-, járták a perui hegyvidék eddig ismeretlen és fehér embertől nem Járt részeit és olyan fölfedezéseket tet­tek, melyek páratlanok a régiségkutatás történetében és újabb rejtélyekkel gyarapították az inkák birodal­mának történetét. Teljes egy esztendeig volt utón a nagy fáradság­gal és költséggel fölszerept expedíció Peru belsejében és az Andoknak Brazília felé lejtő részén. Ameddig lehetett, gyalog és öszvérháton hatoltak előre a vad hegyek között, a hozzáférhetetlen, ismeretlen terüle­teket azonban az archeológiái kutatás legmodernebb eszközével, repülőgéppel portyázták át. Lima volt az expedíció kiindulópontja. A repülőgépek számára ter­mészetesen külön bázist kellett létesíteni, ami szinte emberfeletti munka volt a modern civilizációtól úgy­szólván érintetlen perui hegyvidéken. Háromezer mé­ter magasságban, 150 bennszülött indián segítségével repülőteret építettek a vad sziklafalak között, az ős­vadonban hangárokat emeltek, benzintöltöállomást és javítóműhelyeket rendeztek be. Innen keltek szárnyra a kutatók és Peru térképének több mint háromszáz négyzetmérföldnyi ismeretlen részéről mintegy három­ezer felvételt sikerült késziteniök. Légi portyázásaik alkalmával az inka-korszak szá­mos olyan emlékét fedezték fel, melyről a Peru törté­netével foglalkozó tudományos irodalom egyetlen szó­val sem számol be. így egy Ízben a hegyek között ha­talmas amfiteátrumszerü építmény romjai bontakoz­tak ki a repülőgép szárnyai alatt. A kutatók első pil­lanatra azt hitték, hogy a szemük káprázik, mert a romok megtévesztésig hasonlítottak az ókori görög és római színházakhoz és világosan ki lehetett venni as aréna körül ívelő s lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő kőpadsorok maradványait. A bennszülöttek szájhagyo­mányai szerint az inkák idejében az aréna titokzatos vallási szertartás színhelye volt, de a szertartások mi­benlétéről már nem tudtak felvilágosításokat adni. Ér­dekes, hogy az az ismeretlen terület, ahol a romokat megtalálták, mindössze 30 km.-re északra fekszik a 37.000 lakosú, Cuzco-tól, Peru egyik legnagyobb kul- turközpontjától. Egy másik repülésük alatt különös fekete sávot láttak az égjük hegyláncon végigkigyózni, mely nagy magasságból azokra a rejtélj'es vonalakra emlékez­tetett, amelyeket a csillagászok a Mars bolj’gó korong­ján vélnek látni. A közelebbi vizsgálat kimutatta, hog> a sáv voltaképpen hatalmas vermek, gödrök, aknák kilométerekre terjedő sorozata. Meglehet — bár ke­KERESÜNK megvételre egy modern AUTÓJAVÍTÓ MŰHELY berendezést. Soc.Mera& Co. Simleul-Silvaniei vánt sikert. A szoborbizottság monumentális emléket akar felállítani s az eddigi elgondolá­sok szerint nem kevesebb, mint húszmillió lejt irányzott elő a szobor költségeire. A hosszú idő óta tartó gyűjtés azonban a rossz gazdasági viszonyokra való tekintettel, megakadt. Eddig mindössze kétmillió lej kész­pénz gyűlt össze, ebből másfélmilliót a kolozs­vári városházán kezelnek, a többit a román bankokban helyezték el, ami azonban ma nehe­zen mobilizálható. Goga Octavian, kultuszmi­nisztersége idején, két vagon rezet szerzett és ajándékozott a szobor céljaira, amit a szobor- bizottság ugyancsak kétmillió lejben tart nyil­ván. Most a nagyszabású tér-rendezés során a felállítandó szobor körül a félköralaku aszfalt­sétány már elkészült, de a szobor kontúrjai csak a jövő távlatában láthatók. vésaé — valószínű, — hogy bányaművelési célt szol­gáltak, egyébként azonban osak a helyszínen végzendő tüzetes ásatások tudnának talán választ adni a kér­désre, mi volt a céljuk Peru őslakóinak ezekkel a gödörsorozatokkal, milyen szándékkal vájták őket a földbe a járhatatlan hegyi terepen. De semmi sem okozott olyan meglepetést a kutatóknak, mint mikor a vad hegyóriások felett bolyongva, felfedezték a hires kinai fal perui mását, egy roppant védöfalépitményt. Ez épugy húzódik végig hegyen-völgyen át, mint a kínaiak világhírű, négyezer kilométer hosszúságú védőbástyája, melyről a csillagászok komolyan állítják, hogy az egyetlen emberi alkotás, amit Marsról észre lehetne venni, feltéve, hogy a Marslakók a mienkéhez hasonló tökéletességű távcsövekkel rendelkezne«. Csak­hogy a „perui fal" hosszúságban aligha vetekedhetik kínai kollégájával, lévén eddig felfedezett része mind­össze 50 km. s alig valószinü, hogy a még felfedezendő falrészek osak közelítőleg Is felérnének a kinai fal hosszával. Építészeti szempontból is tökéletlenebb mü a perui fal a kínainál. Mindamellett csodálatos, hogy a régészeti irodalomban nyomát sem találjuk annak, hogy az inkák valaha is ilyen védőépitményt emeltek volna birodalmuk oltalmazására. De nemcsak csodá­latos régészeti emlékekben, hanem meglepő termé­szeti alakulatokban is bővelkedik az újonnan tanulmá­nyozott és térképezett hegyvidék. A „Tűzhányók Völ­gyéiben, mely tele van kihamvadt vulkánok kráterei­vel, két egymás mellett fekvő csonkakup-alaku krá­terre bukkantak, melyek a repülőgépről csalódásig hi- ven hasonlítanak a Hold hegyeinek hatalmas kráter- gyürüire, amint a távcsövön keresztül látszanak. Ezekre a csodálatos leletekre aligha bukkantak volna ily aránylag rövid idő alatt, — sőt kérdéses, hogy egyáltalában rábukkantak volna-e — repülőgép nélkül. Légi járómü és légi térképezés révén hetek és hónapok alatt kikutathatok és felmérhetők olyan területek, melyek tanulmányozására egyébként eszten­dők, sőt évtizedek kellenének. Az Északi Sarkot és környékét is voltaképpen a légi jármüvek, Amundsen, Byrd repülőgépei és Nobile léghajója tették számunk­ra ismertté. A Dél Sark világát is Byrd gépmarada hódította meg és hatalmas szűzi területeket — valósá­gos hatodik világrészt — fedezett fel. Lingbergh né­hány esztendővel ezelőtt Yucatan feletti légi utjai al­kalmával járhatatlan őserdők mélyén csodálatos szép­ségű maya-templomromokra és az ősi maya-kultura más emlékeire bukkant, melyek talán örökké felfede­zetlenek maradnak, ha a pilóta szeme a magasból észre nem veszi őket az ösvadon közepén. A Shippe—Jonson-expedició valószínűleg tovább folytatja kutatásait, mert Peru titokzatos földje inég sok meglepetést Ígér. Amerikai pilóták meglepő felfedezései az inkák földjén Római amfiteátrum, „kinai"-fal, Mars-csatornák és Hold-kráterek a perui hegyek között

Next

/
Thumbnails
Contents