Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-08 / 231. szám
Kápvi sei öház DUDA PEST V. Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, . . Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CtaJ-Koloafr* negyedévre 800, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy .ORSZÁGOS MAGYARPARTÎ LAP. vár, Strada Baron L. Pop (volt Brassal ncca) 5. — évre 80, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6-50 TITT t'VPflT V 4 AT <voi crr i u Telefon: 508. — Levélcím: Clnj, postafiók 101. «fai. pengő. — Egyes számok az Ibusz tőzsdédben./ A. V1. E V r Ul. V AM aal. SóAM.. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Tévedések, és ferdítések egyröpirat A konkordátum, és a római egyezmény elleni harc uj fejezete A napokban egy szenzációnak száuít röpirat jelent meg, amely nem kevesebbet vett célba, mint a római Szentszékkel kötött konkordátumnak a megdöntését. Elsősorban természetesen azt az egyezményt szeretné megsemmisíteni, amely a mult év május 31-én jött létre a román állam és a Szentszék között Rómában, az erdélyi róni. kath. Státusra vonatkozólag. Erre alkuimul szolgált a kolozsvári törvényszéknek az Ítélete, amelyet nemrégiben hozott a kolozsvári állami gazdasági akadémia ellen indított bérhátralékból kifolyólag. A röpirat a szóban forgó perben hozott bírói Ítéletet teszi közé dr. Vitold Baroni és dr. Os- trogovici tanárok bevezetésével és Emil Puscariu bíró zárófejtegetéseivel A nagy- fontosságú ügyben kérdést intéztünk az ügyet alaposan ismerő tényezőkhöz. A kapott választ az ügy nagy korderejére való tekintettel itt adjuk: — Tényleg igaz, hogy az erdélyi rám. kath. Státus pert indított a kolozsvári gazda sági akadémia ellen több évre visszamenő bérhátralék miatt. A Státus ugyanis 1899-ben 30 évvvel ezelőtt bérbe adta az erdélyi róm- kath. tanulmányi alap kolozsmonostori mezőgazdasági birtokát, a magyar földmüvelój- ügyi minisztériumnak a kolozsvári gazdasági akadémia céljáraA magyar állam pontosan fizette a bért a Státusnak, a román állam a birtokot a béi- szerződéssel együtt átvette, de az akadémia több éven át nem fizetett bért. — A Státus minden felkérése eredménytelen maradt s igy a követelést kénytelen volt birói útra terelni. A bíróság elsőfokon megítélte a követelést. Az Ítéletet azonban a földművelésügyi minisztérium jogi képviselője megfellebbezte a törvényszékhez. így született meg ez év julius hó 4 én a törvényszék Ítélete, amely széles körökben ítéletet váltott ki. Már az Ítélet kihirdetésénél nyilvánvaló v.lt, hogy bizonyos köröknek nagyon a szivén fekszik a kérdés, az alapjában jelentéktelen ügyben hozott ítéletet nagyszámú közönség hallgatta meg. Az ítéletben, tulajdonképpen nem is annyira a bérletről esik szó, hanem az erdélyi róm. kath. Státusról és az általa kezelt róm. kát. tanulmányalap tulajdonjogáról. — A röpiratban közölt harmincegy oldalra terjedő szövegből is szinte 20—25 oldal a Státussal, a katholikus alapok tulajdonjogával, a Státus jogi személyiségével foglalkozik. Minden jel arra muiat, hogy ezzel az üggyel s más felső bírósági ügyekkel áll kapcsolatban az az erős hírlapi kampány is, amelyet a Státus, ma már egyházmegyei tanács vezetői ellen folytatták. Az ügy csak láncszeme annak a hálózatnak, amely a Státus ellen már 10 éve folyik s amelynek nem is titkes célja elvenni a katholikus egyháztól az ő alapjait és ezeknek az alapoknak intézeteit, templomait, iskoláit, stb. Ennek a kampánynak közismert szellemi mozgatója Onisifor Gkibu tanár, aki ennek „a kegyes ügynek“ — többeket is megnyert. Közismert az is, hogy Ghibu a mostanin kívül 3—4 vaskos könyvet adott ki a Státus ellen. E könyvnek lényege százféle formában és szósszal felhigitva az, hogy az erdélyi római katholikus alapok, de főleg a tanulmányi alap nem a katholikus egyházé, hanem a Státusé s igy a román államnak el kell vennie a Státustól. A könyvnek tudományos értékéből perdöntő cikksorozat jelent meg az Erdélyi Tudósító cimü lapban, ahol a felkészült cikkiró adatokkal bizonyítja Ghibu ferdítéseit, tévedéseit, hamis idézeteit és beállításait, igy az egész kérdésnek önkényes, hamisan célzatos egybeállítását. — Ezekre a könyvekre támaszkodik s idézi számtalan helyen a törvényszék elutasító Ítéletét, — A fellebbezés során a jogászoknak lesz a feladata rámutatni az Ítélet jogi és jogtörténeti tévedéseire. E tévedések igazában Ghibu tanár szellemi termékei, amit az Ítélet magáévá tett. — Nem célunk Ítélettel vitába bocsájt- kozni, hiszen elvünk minden birói megnyilatkozással szemben, még ha téved is, illő tiszteletet tanúsítani. Mégis rá kell mutatnunk az Ítéletben oly sokszor idézett Ghibu módszerére— Ghibu könyveinek egyik főkoronatanuja a Státus ellen Csorba Ferencnek a Budapesti Szemle 1891. évfolyamában megjelent cikke. Főleg Csorbára alapítja a Státus elleni támadásait és elméletét a katholikus alapok állami jellegéről. Az Erdélyi Tudósítónak éppen az október 1-én megjelent számában bizonyítja a cikkiró, hogy forgatta ki Ghibu Csorba állításait. Ghibu Csorbát miniszteri tanácsosnak titulálja, holott a cikk írásakor csak , huszonkilenc éves miniszteri fogalmazó volt. Ghibu azt állítja, hogy a magyar vallásügyi minisztérium álláspontja a Státus felbontása, holott ez az álláspont nem volt még a Csorbáé (Bnkarest, október 7.) Titulescu külügyminiszter, amint ismeretes, a jövő hét elején utazik Varsóba. A kisantant szempontjából rendkívül fontos a varsói utazás. A szinajai értekezleten ugyanis a három külügyminiszter behatóan foglalkozott Lengyelország magatartásával. Sajnálattal állapi tottálc meg, hogy a lengyel külpolitika az utóbbi időben eltolódott a kisantant álláspontjától és a francia külpolitikai irányzattól. Annak a reménynek adtak kifejezést, hogy a sem, aki jól megjegyzendő, mint magánember irta cikkét. — Mit is mondott Csorba a Ghibu által hamisan használt cikkében? Minekutána kifejtette Csorba nézetét a Státus autonómiájával szemben a végén a következőkkel fejezte be fejtegetéseinek ezt a részét: „Sőt, nézetünk szerint — mondja Csorba — azon jelentőségteljes szerep, amelyet az ország Erdély részének közéletében a görögkeleti román és az ág. ev. szász egyháznak autonómiája visz, társadalmi és állami szempontból egyaránt határozottan kívánatossá Is teszi, hogy ott a katholikus egyháznak olyan szervezete legyen, amely szervezet világi hivők körében a közösségnek érzetét fokozott mértékben tartja ébren, mint amekkora ez az érzet az egyház híveinél, különben lenni szokott.“ — Tehát Csorba nem kívánta a Státus feloszlatását, annál kevésbé a magyar vallásügyi minisztérium, ahogy ezt rájuk fogja Csorbára és a vallásügyi miniszterre is, Ghibu. Ez a kis, de jellemző adat Ghibu harci módszereiről és igazságszeretetéről a katholikus Státus ügyében. — Nem vitás, hogy a felsőbb' bíróság igazságérzete ezt az egész megtévesztő ködöt, melyet Ghibu szőtt, Kolozsvárt, jsőt magasabb helyeken is szét fogja rebbentem. Bizonyos, hogy az egész katholikus közvéleményben és az igazságszerető román társadalomban is kínos feltűnést keltett a röpirat megjelenése, amikor az ügy még elintézetlen. Még kínosabb benyomást kelt a két egyetemi tanár szereplése, akik katolikusoknak valljuk magukat. Igaz ugyan, hogy ezt senki sem tudta róluk mindaddig, amíg Ghibu könyvében nem szerepeltek. Ily irányú érzéseiknek nem is adtak kifejezést, legfeljebb csak a katholikus intézmények ellen kiadott írásaikban. Ehhez ugyan vajmi kevés közünk van, hiszen cselekedetükért felelniük kell a tárgyilagos tudomány és történelem itélőszéke előtt. varsói kormánnyal sikerülni fog ezt az eltolódást kiegyensúlyozni. Ennek a reménységnek a realizálása Titulescunak a feladata, aki minden esetre alkalmasabb ilyen kényesen fontos ügyben a varsói tárgyalásra, mint Benes, mert köztudomású, hogy a lengyel és cseh érdekek között jelentős ellentétek vannak. De összefüggés van a Titulescu varsói ntja és a kisantantnak ama terve között is, aminek egyik jelensége volt Sándor jugoszláv király konstantinápolyi látogatása. Ezt erősiti meg az a bukaresti értesülés, mely szerint Titnlescuval a lengyel fővárosban Litvinov orosz külügyi népbiztos is találkozni fog. Litvinov Moszkvából Genfbe utazik s varsói átutazása éppen arra az időre esik, amikor Titulescu ott tartózkodik. A külügyminiszter október 10-én és 11-én lesz Varsóban.- Litvinovval azt a koncepciót beszélné meg, amibe a feketengeri megállapodás belekapcsolódik. Tifuiescu i.sfyinoyval a lengyel fővárosban fog feiláklicozni
