Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-28 / 248. szám

S&omüat Í933 oikfóber 29. AtQ. «3 Képvisel őhá2 BUDAPEST V. KmenUjsAG EKÍSietés! árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy érre B0, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban A cseheknél és nálunk A világ tudja már, hogy a csehek a kisebb­ségek elllen az eddiginél erőteljesebb eszközök­höz folyamodtak. A világ látja és hallja az erőszaknak a hireit s mi, más országban élő kisebbségek, sokat elgondolkozunk az onnan érkező hirek felett. Ungvár városában is letil­tották a magyar nyelv hivatalos használatát. Ez a ruszinszkói város nem tudta megérteni, hogyan lehetséges ez a tilalom, amikor az élet, a városházi közigazgatásnak a zavartalan me­nete, a polgárság közös java annyira szüksé­gessé teszi a magyar nyelven való közigazga­tást. A városi tanács a polgárság életszükség­leteit nézte, a közigazgatási feladatok megol­dásának a lehetőségeit s pusztán a városi köz­érdek megmentése végett mellőzte a felülről jött tilalmat. Erre a kormányzat megtorló in­tézkedéseket foganatosított. Csehszlovákiában az újonnan készített nép­számlálási adatok alapján néhány városban a hivatalos közigazgatásból kizárták a magyar nyelv használatát. Képtelenség megállani. hogy összehasonlítást ne tegyünk a kisebbségi jog ottani helyzete és a mi itteni kisebbségi életünk között. Hogyan csinálták a csehek a kassai, pozsonyi, ungvári népszámlálási ada­tokat, melyeknek alapján a magyar lakosság anyanyelvét kitiltották a városházáról, azt most mi ezekben a sorokban nem bolygatjuk. A csehek a világ elé tárják ki feszitett_ mellel a törvényparagrafusokat, melyek szerint an­nak a lakosságrétegnek a nyelve, amely busz százalékát az összlakosságnak eléri, hivatalos közigazgatási nyelv. A csehek azt mondják, hogy Pozsonyban az ő számitásuk szerint nin­csen huszszázaléknyi magyar s a városházának irodáiról, ajtóiról, hirdetménytábláiról lesze­dik a magyarnyelvű felírásokat. A jegyző­könyvet már nem vezetik magyarul is, a hiva­talos beadványok és kiadványok már nem le­hetnek magyar nyelvűek is- A többi városok­ban, ahol a csehek számításai nem váltak be, ott érvényben marad a nyelvhasználat. Meg van a véleményünk arról, ami ott tör­ténik s nem kell az együttérzésről beszámol­nunk. Azonban mégis csak szét kell néznünk magunk körül. Hiába, fel kell vetnünk a kér­dést: hol vagyunk mi ettől! Hol van a mi ki­sebbségi törvényünk, hol a nyelvhasználati jo­gunk- Keresni kellene itt Kolozsváron s a többi erdélyi városokban a városházi, megyeházi feliratokat, a jegyzőkönyvek lapjain, a kiadvá­nyokban, a beadványokban a magyar lakos­ságnak az anyanyelvét. Sehol semmi nyoma ennek a jognak. Az ittélő kisebbségek sohasem fogják elfelejteni azokat a terrorisztikus bot­rányjeleneteket, amelyekben a kolozsvári ta­nácsházban a magyar polgárság választott képviselőinek részük volt azért, mert a tanács­kozásban való részvétel nyelvhasználati jogát feladni nem voltak hajlandók. Ez emlékezetes küzdelmek után sem történt semmi a polgár­ság nyelvhasználati jogának a törvényes biz­tosítása felé- A csehek törvényt tárnak a világ elé, Bukarestben hallgatnak erről. A magyar impérium nemzetiségi törvénye letagadhatat- lanul magas fejlődési fokot mutatott ezen a téren amellett az állapot mellett, ami most van Erdélyben. Nálunk van egy gyulafehérvári ha­tározat, ami felkerült a porlepte aktahalmazok padlására, de a közigazgatási berendezkedés, az életnek a valósága nem látott abból semmit. Nálunk táblák állanak a kisebbség’akta vidé­kek közhivatalainak falain sok helyütt még ma is. melyeken a felírás a kisebbségi nyelvet ki­tiltja a hivatalokból. A csehszlovákiai helyzet nemcsak a ma­gyar. de a szlovák és német lakosság miatt is, következményeket fog maga után vonni. De 30 volna, ha a mi országunk illetékes körei szét­néznének itthon és elgondolkoznának az össze­hasonlításon. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 248. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CluJ-Koloaa- vár, Strada Baron L. Pop (volt Brassal ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postaflók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Lemondott a |ngfo§zláv kormány A kormányválság-ot ülaximovics igazságügyminiszter idézte fel — Állítólag- a lemondás csak formális (Belgrád, október 27-) A jugoszláv kormány beadta lemondását. Sándor király meglepetés­szerűen otthagyta vidéki üdülését és Belgrádba érkezett- Külsőleg úgy tűnt fel, mintha Sán­dor király Titulescu belgrádi utjával kapcso­latosan tartotta volna szükségesnek a fővá­rosba érkezni- A beavatottak azonban tudni vélik, hogy Sándor királynak sürgősen meg kéll oldani a kormányválságot, mert különben kénytelen lesz 28-ra tervezett párisi útját elha­lasztani. A jugoszláv alkotmány szerint ugyan is a király távollétében a felségjogokat a mi­nisztertanács gyakorolja, e pillanatban pedig Jugoszláviában nincs kormány. A kormány lemondásának oka a parlamenti elnökválasztással kapcsolatos incidensekben rejlik. Az incidenst Maoámovics igazságügy­miniszter idézte elő, aki az elnökválasztáson a hivatalos kormányjelölttel szemben a maga jelöltjét igyekezett keresztülerőszakolni. A le­mondás ténye mögött azonban mélyebbreható gazdasági válság húzódik meg. A jugoszláv gazdasági válság annyira súlyossá vált, hogy vagy inflációval, vagy pedig nagyszabású köl­csönnel lehet csak feltartóztatni a további rom­lást, Sándor szerb király maga veszj kezébe a kölcsön ügy letárgyalását és párisi utjának fő­célja a kölcsön kedvező feltételekkel való meg­kötése lesz. (Budapest, október 27.) A Keleti Újság bu­dapesti munkatársa kérdést intézett a jugo­szláv követséghez Budapesten és a kormány­válsággal kapcsolatosan a következő felvilágo­sítást kapta: — A kormány rekonstrukciójára irányuló törekvések már régebbi keletűek■ A változás csak formális jellegű és csak néhány személy cserélődik ki. A kormány lemondásáról hiva­talos formában még nem értesültünk­Sándor király még csak ma veszi kezébe a válság-okozta helyzet megoldását, mert a teg­napi napot a Titulescnval való tárgyalásoknak szentelte. Titulescu külügyminiszter ma dél­előtt hagyta el Belgrádot és Bukarest felé uta­zott. A határig Subotice külügyminiszteri ta­nácsos is elkísérte. Titulescu nyilatkozatot olvasott fel az újságírók előtt (Bukarest, október 27.) Titulescu külügy­miniszternek a sajtó számára, adott nyilatko­zata érkezett Bellgrádból. A nyilatkozatot ter­mészetesen a jugoszláv kormány bukása előtt adta a sajtónak. A külügyminiszter Belgrád- ból elutazása előtt a pályaudvaron fogadta az újságírókat. A külügyminiszter szokásától el­térően ez alkalommal felolvasott egy nyilatko­zatot az újságírók számára, amelynek lényege a következő: — Beutaztam a Balkán fővárosait, az egyes kormányok meghívására. Felhasználtam az al­kalmat, hogy megbeszéléseket folytassak a napirenden levő problémákról. Mindenütt az volt az impresszióm, hogy a kormányok és nó­pék őszintén kívánják a békét megőrizni, a bé­két hosszú időre biztosítani. A kisantantnak két állama van érdekelve a Balkán békéjében, az ő utazása tehát a kis- antant érdekében is történt. Minél biztositot- tabb a Balkán nyugalma, ajmál nyugodtabban tudja folytatni a kisantant a politikáját. Jeftics külügyminiszter is nyilatkozott az újságíróknak és ő is hangoztatta a Balkán bé­kéjének fontosságát. A külügyminiszter ezután e szavakkal bu- csozott el jugoszláv kollégájától: A viszont­látásra. Amikor az újságírók megkérdezték Jefticset, mikor lesz ez a viszontlátás, Jeftics azt válaszolta, hogy a legközelebbi jövőben. A „kucsmások“ tüntető csapatát vezetik fel Bukarest uccáin Maniu pénzügyi és gazdasági programját a parlament elé viszi (Bukarest, október 27.) A Tempó értesü­lése szerint dr. Anghelescu, a volt közoktatás- ügyi miniszter, november 2-ára összehívta la- ■ kására a liberális párt .több vezető tagját. Ang- heiescunak e lépése meglepetést keltett Duca környezetében, mert azt hitték, hogy már le­vett régi tervéről, a gheorghistákkal való ki­békülésről. Kapcsolatba hozzák ezt a hirt az­zal a jelentéssel, hogy Turnseverinben az ural­kodó feltűnő hosszú ideig beszélgetett Anghe- leseuval. A lap tudni véli, hogy novemberben nagy- fontosságú események játszódnak le a liberális párt kebelében. I Ducáéknak a tüntető felvonulását Bra- ! tianu Gheorghc is ellensúlyozni akarja. Bra- l tianu Gheorghe liberális pártja november 39-cn szintén nagygyűlést tart a fővárosban demonstrációs jelleggel. Ez alkalommal fog­nak bemutatkozni a párt szervezett csapatai, a kucsmások. A gyűlés résztvevői hódoló felvo­nulást rendeznek a királyi palota előtt. A Tempó jelentése szerint Maniu Gyula november 20-án megjelenik a parlamentben és nagy beszédet fog tartani, ismertetve pénz­ügyi és gazdasági programját. Maniu ez alka­lommal monarchikus érzelmeiről fog hitval­lást tenni. Popovici Mihály igazságügyminiszter az Adeverul jelentése szerint pénteken délelőtt Ziiahon volt, ahol látogatást tett a bíróságon, azután Badacsonyba utazott Maniu Gyula meglátogatására.

Next

/
Thumbnails
Contents