Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-28 / 248. szám
s KntnüjsSB 'Szombat, 1983. október 28. „Mérsékelt és demokratikus diktatúra“ A Lupia szenzációs cilclcélien bejelenti a ? >fé let sít falu ráiu» amely csak gazdasági kérdésekre terjedne ki (Bukarest, október 27.) A politikai szélcsöndet a Lupta cimü bukaresti lapnak — amelyről köztudomású, hogy közeli nexusai vannak a kormánnyal — egy feltűnő bejelentése szakította meg. A Lupta ugyanis kertelés nélkül azt állítja, hogy a kormány diktatúrát készít elő. A Lupta cikke egyébként különböző példákkal igyekszik megindokolni a Vaida-kormány diktatórikus törekvéseit. — Az a koncepció — irja a Lupta —, hogy a kormányok szabad kezet kapjanak a gazdasági és pénzügyi kérdések megoldására, újból napirendre került Franciaországban és más európai államokban is. Nemrégiben a demokrata Belgium kísérletezett ezzel a módszerrel. Vájjon miért érzik az európai államok szükségét a féldiktatórikus intézkedéseknek? A világháború befejezése óta a gazdasági rend megváltozott metódusai azt hozták magukkal, hogy a gazdasági szervezetek mindenütt konfliktusba kerültek a kormányokkal. Ezeknek a mozgalmaknak, amelyek nem állanak összhangban az állam vitális érdekével, az élére ' demagógok és választási kortesek kerültek. Ilyenformán a kormányok legjobb igyekezete is meghiúsul, amikor a válság megoldására programokat dolgoznak ki. Önként vetődik fel tehát az az eszmot hogy a kormányok átfogó erejű felhatalmazást szerezzenek maguknak gazdasági koncepcióik megvalósítására. — Ennek az elméletnek sok ellensége van, mert a demokrácia eszméjéből folyik, hogy (Kolozsvár, október 27.) Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy a Semmitőszék is jóváhagyta a megválasztott kolozsvári városi tanács lemondását. A legfelsőbb bir.óság határozata .azonban még nem érkezett le a kolozsvári városi tanácshoz, tehát még ma sem lehet biztosan tudni, hogy mikor lehet megtartani a községi választásokat. Érdekes, hogy az utóbbi hónapokban a nemzeti-parasztpárt kebelében szakadás állott be, tehát Maniu hivei bizonyos tekintetben opponálnak a mai Vaida-kormány ellen. Nyilt titok, hogy a mai kolozsvári interimárbizott- ság a Maniu-csoporthoz áll közelebb, tehát könnyen megtörténhetett volna, hogy a Vaida- kormány minél előbb kitűzi a választásokat, hogy a maniuistákat eltávolítsa a város éléről és a saját párthiveit jelölje a választásokon. Ugylátszik azonban, hogy Vaidáék meggondolták a dolgot, nem akarják a Maniu cs Vaida közt amugyis tátongó szakadékot még jobban kimélyiteni s éppen azért nem alkalmaznak megtorló lépéseket a dr. Deleu Viktor elnöksége alatt működő interimárbizottság ellen. Sőt már az ellentétek is elsimultak s valószínű, hogy a közelgő választásokon a nemzeii-pa- rasztpárt a régi listával indul a küzdelembe. Deleu interimárbizottsági elnök munkatársunk előtt a választásokkal kapcsolatosan az alábbiakat jelentette ki: — A Semmitőszék határozata még nem érkezett meg Kolozsvárra. Midőn a határozat megjön, a városi tanács azt a belügyminisztériumhoz küldi fel, amely véglegesen ki fogja Írni a választások batáridejét. A választói törvény előírja, hogy a végső döntés után lehetőleg hatvan napon belül kell kitűzni a választásokat. Most már attól függ a választások megtartásának az ideje, hogy mikor érkezik meg a Semmitőszék határozata és a Kolozsváron működő inspektorátus mikor küldi fel a iiatáhivei nem nézik jó szemmel a parlament jogainak a végrehajtó hatalomra való ruházá- sát. A francia események azonban azt bizonyítják, hogy immár nem lehet kitérni ennek a metódusnak az alkalmazásától. Nem lehet másról szó, mint arról, hogy a parlament meghatározott időre ruházza át'hatalmát a kormányra, amelynek intézkedéseit azután utólog a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A Lupta cikke eddig csak általánosságokat ir, egy merész fordulattal azonban rátér elméletének a román politikai viszonyokra való alkalmazására. — Ez a gondolat nálunk is utat fog törni, mert teljesen megengedhetetlen, hogy azok, akik a gazdasági szanálás felelősségét viselik, ki legyenek téve az agitátorok megfélemlitési kíséreteinek és a parlamenti élettel járó akadályoknak. Arról nincs szó, hogy a politika minden vonalán kapjon felhatalmazást a kormány, csapán gazdasági vonatkozású kérdésekben. Ezeket irja a Lupta s a cikk annál érdekesebb, mert ezt a címet viseli: „Az őszi parlamenti ülésszak alkalmával a kormány felhatalmazást fog kérni a mérsékelt és demokratikus diktatúra bevezetésére.“ Csak annyit füzünk hozzá egyelőre a Lupta bejelentéséhez, hogy egy kissé tévesen példálózgat a francia helyzettel, mert Franciaországban az uj kormány is a demokrácia jegyében született meg- Franciaországban-íiines szó semmiféle „mérsékelt“, vagy másképpen körülirt diktatúráról. Mindenesetre kiváncsiak vagyunk rá, hogy mit szól a Lupta kétségkívül érdekes megállapításaihoz és jóslásaihoz a kormány? rozatot a belügyminisztériumba- Ha a kormánynak sürgős a választás, akkor az akta az adminisztrációs utat gyorsan teszi meg, viszont, ha továbbra is halogatni akarja a választás kiírását, akkor még néhány hetet igénybe vesz, amig a semmifőszéki határozat felkerül a belügyminisztériumba, ahol azután ki fogják írni a választások határidejét. — Egy azonban bizonyos, hogy ebben az évben már nem lehet megtartani a válasz láso kát s legjobb esetben is csak jövő év február, vagy március havában kerül sor a választásra. Itt Írjuk meg, hogy a választások előkészítésére vonatkozólag még semmiféle lépés sem történt s nem lehet biztosan tudni, hogy a kar- tellpártok, amelyek a legutóbbi választáson együttműködtek, fenn fogják-e tartani a régi kapcsolataikat, vagy pedig önálló listával indulnak a választási küzdelembe. Hindenburg megkapta a legnagyobb magyar kitüntetést (Berlin, október 27.) Masirevics magyar követ átadta Hindenburgnak a legnagyobb magyar kitüntetést, az I. osztályú érdemkeresztet, amelyet eddig csak az olasz király, az olasz királyné, az észt köztársasági elnök és Mussolini kaptak meg. A magas kitüntetés szimbolikus jelentőségűvé avatja a fennálló magyar-német barátságot, Vasárnapra Kolozsváron szimpátia-tüntetési terveznek Siancu mellett (Kolozsvár, október 27.) Ismeretes, hogy a bukaresti Semmitőszék november 28-ra tűzte ki Siancu Emil, kolozsvári rokkant százados ügyének tárgyalását. Ma a déli órákban röpcédulákat osztogattak a diákság körében. Vasárnap délelőtt 11 órára ugyanis a Capitol-mozgó helyiségében demonstrativ szimpátia-tüntetést akarnak rendezni Siancu mellett és újból napirendre tűzik a móc-kérdést. Ugyancsak vasárnap fogják átnyújtani Siancu kapitánynak 40 mócközség díszpolgári oklevelét. A bukaresti törvényszéken történt események után ugyanis a Tischler-pörben érdekelt falvak lakossága szimpátia gyűléseket rendezett Siancu mellett és akkor választották meg díszpolgárnak is. A röpcédulák antiszemita jellegűek s erre való tekintettel a rendőrség megtette az intézkedéseket az esetleges kilengések megakadályozására. Itt Írjuk meg, hogy Pop Joan belügyi alminiszter 26. vágón kukoricát vásárolt a mócok felsegélyezésére. A napokban meg is kezdik a gabona szétosztását. Mezőtelegfd mellett hóborcígányok kiraboltak két kolozsvári csizmadia iparost (Kolozsvár, október 27.) A kolozsvári csendőrparancsnokságra a biharmegyei csendőrségtől újabb vakmerő, kóborcigányok által elkövetett rablótámadás hire éi’kezett. Tegnap a kora hajnali órákban Szabó Jenő és Gál Péter kolozsvári csizmadiaiparosok szekerét Telegd község határában egy tiztagu kóboréigányok- ból álló társaság támadta meg és rabolta ki. A két kolozsvári csizmadiamester éppen visszatérőben volt a nagyváradi országos vásárról, amikor a Nagyváradtól, alig 40 kilométerre fekvő Telegd község határában egy tiz tagból álló, áUig felfegyverkezett, kóborcigányokból álló társaság állta el az Útjukat és szólította fel a két iparost, hogy szálljanak le szekereikről és adják át pénzüket és értéktárgyaikat- A két iparos eleinte vonakodott eleget tenni a felszólításnak, de mikor azok fenyegetőig emelték feléjük fejszéiket, kénytelenek voltak szekereikről leszáillani és hagyni, hogy a cigányok minden értékes holmit leszedjenek róla. A rablás után a cigányok elszéled- tek és nyomtalanul eltűntek. A két kifosztott csizmadiamester azután behajtott Telegd községbe és jelentést tett a csendőrségen a rablásról. A kirabolt iparosok kára mintegy negyvenezer lejre tehető, amit részben készpénzben, részben pedig kész áruban emeltek el tőlük a vakmerő utonállók. A biharmegyei csendőrség átiratot intézett a kolozsmegyei csendőrséghez, amelyben kérik a nyomozás megindítását. ...................................... Csak a jövő év elején tartják meg Kolozsváron a községi választásokat
