Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-27 / 247. szám
Péntek, 1933. október 27. a <î KUETíUjsm iiiimihi i ii cuinii * imn i in mi A házasság végén utazz, ne a kezdetén Paul Morandnak, a szellemes és sokat utazott francia Írónak könyve jelent meg az utazásról. Mielőtt útnak indulsz, — mondja Morand, — szakadj el mindentől olyan módon, hogy néhány napi csend és feledés legyen közted és a világ között, amit elhagysz. Nem ajánlhatom eléggé a finom lelkeknek a magányos semmittevés élvezetét utazás előtt való napon. Az elutazás már nem csengők zenebonája és kékkabátos, viaszos vászon ruhás postakocsis megjelenése mint a vigoperában. Hirtelen dolog az, mint egy késdöfés. Otthon bucsuzkodj, ne halmozd el a pályaudvart olvadozó érzelmeiddel. Mellékesen megjegyezzük, hogy Franciaország az egyetlen pontja a földkerekségnek, ahol sem táviratozni, sem telefonálni nem lehet a vonat indulásánál. Elindultunk. Ha hosszú az ut, kevés húst egyél, vigy magaddal gyümölcsöt és fogyaszd el a fülkében. Az étkezökocsit lehetőleg ne használd, vagy legföljebb I naponta egyszer. Minden állomáson mozogj. Egyéb- j ként feküdj minél többet cs este ne olvass. Kis távolságra lehetőleg harmadik osztályon utazz, mert sokkal • mulatságosabb. Minden utitársnak nagyszerű körvonalai vannak. Elcsapott cselédek, részeg katonák, haditörvényszék elé utazó fogolykatonák, arannyal telitömött zsebü parasztok. Ha Franciaországban utazol, ne vetkőzz le. Viszont az Egyesült-Államokban az illendőség megköveteli, hogy ingujjban utazz. Japánban minden társaságbeli úriember leveti a cipőjét és a nadrágját. Úgy kuporodik le az ülésre, mint egy kiránduló Buddha. Az angol hajókon este frakkot olts, ha másnak nem, az inasodnak. Az utitársaiddal beszélgess minél többet. Aki mogorva arcot vág, ha megszólítják, nem igazi utazó. Elindultál és egyelőre nem gondolsz semmire, nem vársz hirt. Élvezd a boldogságodat. Fölösleges egyszerre két helyen tartózkodni. • A könyvek mindent elrontanak, olyan élőlényeket csinálnak belőlük, akik mindent ismernek és semmin sem csodálkoznak. Megérkeztem a behavazott Moszkvába, Yokohamába meglepetés nélkül, nevetés nélkül sodródtam bele a szomszéd népek karneváljába. Eltart egy darabig, amíg a dolgok kezdenek nem hasonlítani ahhoz, amit mondtak nekünk. A pályaudvaron félkörben várnak a hotelportások. Valahogy rájuk ne bízd a kulcsaidat, hogy helyetted ők lássák el a vám- vizsgálatot. Ha unatkozol a mogorva, nagy hotelekben, gondolj arra, hogy sokkal rosszabb volna magánosoknál, vagy barátoknál lakni, ahol alkalmazkodnod kell a házirendhez és ráadásul anyi borravalót adsz, hogy hozzá képest a hotelben ingyen lakói. A hotelnek jo tulajdonságai is vannak. Csak a szoba árát ne kérdezd, nyugodj bele, hogy úgyis sokkal többet fizetsz érte, mikor prezentálják a számlát. Angolszász országban, ahol a nyersanyag kitűnő, csak egészen egyszerű ételeket rendelj. De ha jó konyhát akarsz külföldön, főzd meg magad az ebédedet a szobádban. Alkalmazkodj mindenütt a helyi szokásokhoz. Ha külföldön pontban tizenkettőkor beállít a vendéglőbe egy idegen ur, mikor a padlót vízzel és fürészporral öntözik és az üres asztalok között bolyong, bizonyos lehetsz benne, hogy francia. Külföldön többnyire rossz az ágy. Anglia lakhatatlan volt, amig be nem hozták a sodronybetétes ágyakat. Japánban szekrényben tartják az ágyat, Spanyolországban a falhoz szögezik, a kínai fogadókban a kályha tetején vetnek ágyat. Útközben minél kevesebbet vásárolj. Emlékezz az angol 'közmondásra; „Legdrágább a világon az olcsó holmi, amire nine* szükséged.“ Igyekezz ellenállni a helyi varázsnak. Bennszülött szolgákat ne hozz magaddal. A négerek, annamiták és kínaiak csak az Eiffel—tornyot akarják látni a költségeden, aztán faképnél hagynak. Ne menj nászutra. Az ember azért házasodik, hogy otthont alapítson és azzal kezdi, hogy megszökik hazulról. A házasság végén utazzon az ember, ne a kezdetén. A házasságban tisztelni kell a másik személyiségét és szabadságát. Apám annyira tisztelte, hogy néhány nappal esküvője után egyedül ment nászKonverziós törvény fontos határnapjai: október 15, november 1, december 1. Részletes tájékoztató a végrehajtási utasításban. Beszerezhető a Keleti Újság bizományosainál 12 lejért. PORTÓMENTESEN megküldi a kiadóhivatal 15 lej bélyeg ellenében. útra és anyámat Párisban hagyta. Ez elég is volt neki, mert negyven év alatt egy napra se mozdult el az anyám mellől. Utazni nemcsak a térben jelent helyváltoztatást, hanem az időben is. Aki Spanyolországba megy, kereken száz esztendőt tesz meg visszafelé. Kínában a középkorba kerül, Csikágóban a huszonegyedik századba. Ne szidd a kurta utazásokat. A benyomás, melyet egy város tesz, az első negyvennyolc óra dolga. Ha az ember tanulni akar, utazzék egyedül, a társas- utazások ne tartsanak tovább két óránál. Taine, ez a nagy utazó, joggal dicséri a felvonásközöket, — vendéglői ebédek, pályaudvari várakozások — ezek meg- becsüihetetlenek a gondolkozó ember számára. Az automobil visszaadta nekünk az országutat, a fogadót, a kalandot és az üres tereket a nagyvárosok között, amelyeket száz év óta átengedtünk a föld- mivelőknek. De hosszú távokon ma is verhetetlen a vasút. A magánhajók mindenre jók, csak a hajózásra nem. A yacht-körutazások hajszálra olyanok, mint a hírük: kemény próbára teszik azt a vékony mázt, amely megengedi az embernek, hogy a társadalomban éljen. Végül néhány aforizma. Télen Egyiptomban, nyá- í ron Párisban. Fecskék sznobizmusa. Otthon maradni I hanyagság, amiért előbb vagy utóbb meglakol az ember. A szenvedélyek a szív utazásai. A véletlen sohasem rossz társaság. Soha ne válts retúrjegyet. Az utazástól keményebb szivü lász az ember, de jobbmodoru. Csak a kis utazások drágák. Mikor hazatértem, a világ lett kisebb, vagy én lettem nagyobb? Ne tévesszük össze a tengeri betegséget a hajótöréssel. Viharos összecsapás az aradi magyar és román tanácstagok között a modortalan kulturtanácsos kulturbotránya fölött Az olasz di±kok aradi látogatásának kinos epilógusa Végű!: langyos ígéret a vizsgálat folytatásáról (Arad, október 26.) Az aradi városi y tanács tegnap este izgalmas gyűlést tartott, melyen Z i m a Tibor lap- szerkesztő, a népkisebbségi ujságirószervezet aradi csoportjának elnöke, interpellációt mondott egy'kinos incidens ügyében. Három hónappal ezelőtt olasz kiránduló diákok jártak Aradon és a város bankettet adott tiszteletükre. A külföldi vendégeket Dragu, a külügyi sajtóosztály helyettes vezetője kalauzolta, aki a fogadtatásra és a bankettre meghívta az összes aradi lapok képviselőit. Az „Aradi Közlöny“ Zsi gmo nd Miklós hírlapírót küldte ki, aki meg is jelent az ünnepély színhelyén. Itt azonban kellemetlen meglepetés várta. Popa Constantin, volt marosvásárhelyi rendőrkomiszár, aki ismeretlen érdemei alapján Aradon kulturtanácsossá lépett elő, minden indok nélkül kiutasította a teremből az újságírót, Zima Tibor ezt a botrányos sérelmet tette szóvá, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy Popa Constantin sem a románságnak, sem pedig a magyarságnak nem tett jó szolgálatot indokolatlan magatartásával, amely káros benyomást keltett az olasz vendégek előtt is. Majd elmondotta, hogy bár az incidens három hónappal ezelőtt játszódott le, azért nem tette szóvá mostanig, mert amikor annakidején kül- döttségileg keresték fel a prefektust, ez elégtételt igért. Miután azonban az elégtétel elmaradt, szükségesnek tartja, hogy a polgár- mester tegye meg a kellő intézkedéseket a kulturtanácsos példás megbüntetésére. A városi tanács ülésén részt vett több tisztviselő is, akik már Zima beszéde alatt mozgolódni kezdtek. Bár a törvény nem ad erre jogot, állandóan közbeszólásokkal tüntettek kollégájuk mellett. Zima beszédét heves vita követte, amelynek során Vieas Gyula dr., Pauses ti Nicolae dr. és Born eaş Gyula városi tanácsosok meglehetős agresszív kifejezésekkel igyekezték visszaverni Zima Tibor indokolt szónoklatát és az egész interpellációt úgy akarták feltüntetni, mintha Zima Tibor a román tisztviselői kart megsértette volna. Időközben eljesen kialakult a helyzet, tizenhat magyar városi tanácsos egy csoportban ülve tüntetett a tárgyilagos felszólalás mellett, mig a románok, a tisztviselőkkel együtt szám szerint harminchaton, Zima Tibor ellen fordultak. Az óriási zajnak dr. Nagy Sándor magyar városi tanácsos erélyes közbelépése vetett véget, aki tulharsogva a zajongókat, védelmébe vette Zima Tibort. — Nem lehet vitás, hogy az ügy elbírálását csakis tárgyilagosan és szenvedélymentesen lehet elvégezni. Popa kulturtanácsos magatar tását egyformán kellene eiitélnie az egész városi tanácsnak. Milyen véleménnyel távoztak az olasz vendégek Aradról, amikor szemtanúi lehettek a kulturtanácsos izgága viselkedésének. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy ez nem román és nem magyar kérdés, hanem kulturbotrány. Éppen ezért ne igyekezzenek nemzetiségi szempontokat beledobni olyan vitába, amelyhez a politikának semmi köze. Majd kérte a vizsgálat megindítását. B o t i o c Elek dr. polgármester távollétében helyettese szólal fel, aki kijelentette, hogy a polgármester már megindította a vizsgálatot és az folyamatban is van. MOZI «m Tavaszi zápor ./ — Bemutató a Capitol-mozgőbari. — Fejős Pálnak, különösen Franciaországban nagy sikert aratott filmjét mutatták ma be a Capitol-mozi- b&n. A filmet annál inkább is nagy érdeklődés előzte meg, mert a román verzió külső felvételeit néhány héttel ezelőtt Kolozsvár mellett Szucságon vették fel. A francianyelvü film tökéletes művészi munka lehetett, a román változat azonban nehéz feladat elé állította a rendezőt az idegennyelvü művésznővel. A betoldások és a kevés beszéd gyengíti a filmet. Kárpótolnak azonban mindenért a Hunia-filmgyár tökéletes, ragyogóan tiszta felvételei és a „francia Bajor Gizi“ Annabella finom művészi játéka. Ahogy ünneplő ruhában félénken viszi a kis pölyás leánykáját a templomba a kisdedet tartó Mária oltára elé és azután erőt merítve tőle, bizakodva, bátran lép ki ismét az életbe. Ahogy később tépett ruhában, a szenvedéstől megzavart aggyal, gyermekétől megfosztottan ismét az oltár elé áll és elragadná a kisdedet, ez a legtökéletesebb művészet. Ugye3, szép jelenet a kis cseléd menny- bemenetele. Megható a mennyei konyha ideája és az utolsó jelenet. Súrol a kis cseléd, közben a földön megismétlődni látja mindazt, ami leányával történt, májusban, a virágzó fák alatt. Rémülten, kétségbeesve hárítja el a veszedelmet azzal, hogy kiönti a mennyei vödröt és akkor indul meg a „tavaszi zápor“. A leányka a házba szalad, elmúlt a veszedelem. Fönt az égben íz anyja boldogan mosolyog. A kitűnő Bádescu művészi dalbetétje igazán sikerült. Kitűnő híradó és egy jó rajzos film a bevezető. (b.) Zenét tanai? Kérjen zenemüvekre ajánlatot és ingyen kottajegyzéket Lepagetól Cluj—Kolozsvár.
