Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-27 / 247. szám

Keletiüjsxg Péntek, 1933. október 27. Mii iapasztall Pamfi! Seicaru Jugoszláviában ? Szerinte Jugoszlávia és Románia diplomáciai barát­ságáaaak nincs kellő visszhangja a jugoszláviai lakos­ságban — „Ä határmenli román lakosság rendszeres vegzafuráknak van kitéve“ (Bukarest, október 26.) Pmnfil Seicaru, a Curentul főszerkesztője a napokban tért vissza külföldi tanulmányutjáról ós tapasztalatairól figyelemreméltó cikksorozatban számol be. Mindenekelőtt Titulescu külföldi sikereiről beszélve azt hangsúlyozza, hogy a konstruktiv külpolitika nem elégszik meg a pezsgős ban­kettek tosztjáival, hanem olyan közeledést akar létrehozni, amely hidat ver a nemzetek között. Megemlíti Pamfii Seicaru, hogy a kisan- tant sajtószövetség átnyújtotta Jeftics jugo­szláv külügyminiszternek a diszelnöki okleve­let s ez alkalommal Jeftics szükségesnek tar­totta nyilatkozni a kisantant céljairól. — A kisantant —- mondotta Jugoszlávia külügyminisztere, — fennállását és életét nem­csak a szerződésekre alapítja, hanem arra, hogy szükség van rá most is, a jövőben is. — A meghatározás helyesen jellemzi a mai helyzetet — mondja Pamfii Seicaru —, de csak egy megjegyzéssel. A jövőre vonatkozó jósla­tok a beláthatatlan törvényszerűségeknek van­nak alávetve. Igaz, hogy a kisantant fennállá­sát Magyarország revíziós törekvései hozták létre, az is igaz, hogy a kisantant ma már szá­mottevő hatalmi tényező, amelynek bármelyik nemzetközi fórum előtt súlyos szava van. de a külpolitikát nem a diplomáciai dialektika, hanem az erőviszonyok kormányozzák. Min­den diplomáciai argumentum a reális katonai erőre támaszkodhatik. — Ebből a szempontból Jugoszlávia az erős katonai felkészültség benyomását kelti, min­den belgrádi kormány eddig a hadsereg fej­lesztésére helyezte a fősulyt. A katonai erő- megfeszitések részben a horvát-szerb széthú­zásban rejlő veszélyeket is ellensúlyozzák. — Ahhoz azonban, hogy akisantant tényleg olyan reális erőt képviseljen, mint ami adott nemzetközi helyzetekben döntően essék latba, elengedhetetlen feltétel a három állam lajtosai­nak a lelki egysége. Vájjon fennáll-e ez a lelki egység — kérdi Pamfii Seicaru és nyom­ban válaszol is. — Bejárva Jugoszláviát, az olasz határtól a románig, feltétlenül találkozni akartam az­zal a barátsággal és lelki közösséggel, legalább őszinte baráti mesoiy formájában. És a legna­gyobb megdöbbenésemre csak a románság elleni hangulatiul találkoztam. Minél jobban közele­dünk a román határ felé, annál fokozottabb az ellenszenv. Azok az egyszerű polgárok, akik­kel véletlenül^ összetalálkoztam, sokkal jobban tükröztetek vissza a közvélemény felfogását, mint a hivatalos nyilatkozatok, a bankettek tósztjai. — Ő milyen nagy távolrág van a mindiui talan hangoztatott diplomáciai sv lidaritás és a határmenti nép lelkiállapota kozö't! A ha­tár menti románok rendszeres és végtelen veli­na túráknak vannak kitéve. Az ember megái! és azt kérdi, vájjon mi ennek a magyarázata? A román útlevelet vizsgáló tisztviselő sölét és hullámzó haraghoz hasonlítható tekintete töb­bet mond az összes hivatalos nyilatkozatoknál.' — Jugoszláviai barangolásaim alatt ugy_ szólván sehol sem találkoztam a diplomáciai barátság visszhangjával. Hol van a szerződé­sek lelki tartalmúd Vájjon hogyan támaszkod­hatunk mi egy olyan szövetségre, amely nem váltott ki belső lelki érzéseket irántunk. Pamfii Seicaru végül ezzel fejezi be cik­két: „Vájjon ezentúl is hiába keressük a nem létező illúziók biztonságát? A bankettek, be­szédek és díszoklevelek csak formaságok, Ro­mánia azonban a barátság erkölcsi tartalmát keresi. Tartalmat keresel, de nem találod.“ ' A herkulesfürdői gyilkosok a temesvári tábla előtt Életfogytiglani fegyházbüntetést javasolt az ügyész (Temesvár, október 26.) A temesvári itélö tábla most tárgyalta Eberle Keresztélly her- kuíesfiirdői kereskedő és neje gyilkosainak’ pőrét. A gyilkosságot az elmúlt év őszén Bra tasanu István és János ploestii fiatalemberek Danciulescu Stefánia segítségével követték efl. A Bratasanu-fivérek, akik most megtörve könnyezve hallgatják "a terjedelmes vádirat felolvasását, derék tisztviselőcsaládból szár­maztak. Mindkét fiú azonban korán világgá ment. Bratasanu János érettségizett, külföldet járt ember, de sohasem tudott elhelyezkedni. Barátnőjével, a 24 éves Danciulescu Stefániá­val való viszonyából egy kisleánya is szüle tett. öccse kalandortipus és vérengző hajlan­dóságú. A két ember az elmúlt év őszén Her- kulesfürdőn elhatározta, bőgj'' nagyszabású be­töréssel pár gondtalan évet biztosítanak ma­guknak. Beszerzett értesüléseik szerint a fürdő leggazdagabb embere Eberle Keresztély, aki­nek jelentős készpénzén kivül rengeteg ék­szere hever pénzszekrényében. A terv hamar kialakul, sikerében semmi kétségük sincsen. Ploestiből elhozatják Danciulescu Stefániát, aki az Eberle-viUában vesz ki szobát. Szeptember 15-ről 16-ra virradó éjjel a nő szobájából kalapácsokkal, álkulcsokkal és két üveg petróleummal felszerelve behatolnak as Eberle-pár lakásába. Eberle a Bratasanuék által ütött zajra felébredt, de egy kalapács- ütés azonnal leteritette. A rablók most felcsa­varták a hálószoba lámpáját, hagy a pénz­szekrény kulcsait megkeressék, de Eberlené szintén felriadt. Kétségbeesett segélykiáltá­saira megrémültek Bratasanuék, akik leütöt­ték az asszonyt, azután elmenekültek. Eredeti elgondolásukat, hogy tettük elkövetése után a vilát felgyújtják, nem hajthatták végre. A cscndőrsóg rövidesen elfogta a két gyil­kost és cinkosukat. A karánsebesi törvényszék a két gyilkost 15—15 évi kényszermunkával, Danciulescu Stefániát pedig négyévi fegyházzal sújtotta. Az ügyészség fellebbezése folytán került az ügy a temesvári tábla elé. Lungulescu ügyész vádbeszédében élet­fogytiglani kényszermunkát kért a két gyil­kosra. ítéletet pénteken hirdet a biróság. Kapható a KELETI ÚJSÁG kiadóhiva tatában Cluf-Kvdr, str. Baron L. Pop 5. Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes be­küldése esetén azonnal szállítjuk *7 — Már a betegsegélyző központ sem akar­ja tűrni a magyar nyelvet. Szatmárról jelen­tik: Szürkének induló, de a felháborodás viha­rába fűlt igazgatósági ülést tartott szerdán délután a szatmári betegsegélyző pénztár. A viharra a központnak 64349. számú október 5-én kiadott rendelete adott okot, amelyet dr. Giurgiu Emil főorvos ismertetett és amely el­rendeli, hogy a betegsegélyző pénztárak ügy­feleikkel csak románul érintkezhetnek. Az igazgatóság kisebbségi tagjait érthetően kel­lemetlenül érintette ez a megszorítás és Kere­kes István, valamint Wizsnyovszky János hangos szavakkal adtak méltatlankodásuknak kifejezést. A felszólalók kifejtették, hogy a románul nem tudó állampolgárok tömegét a mostoha viszonyok akadályozzák még abban, hogy megtanulják az állam nyelvét és ezért nem szabad őket büntetni. — Ekrazit-gránátot tettek az olvasztó­kemencébe. Ploestiből jelentik: Ploeşti város lakossága tegnap a délutáni órákban hatal­mas robbanás zajára figyelt fel. Nemsokára nagy tömeg vette körül a Ferro Email gyár telepét, amelyen a robbanás történt. A men­tők is megérkeztek, akik rövid időközben há- „rom súlyosan sebesült munkást szállítottak kórházba. A Ferro Email gyár olvasztójában tegnap javában folyt a munka, mikor a be- olvasztára kerülő ócskavassal együtt, egy a háború óta hányódó gránát is belekerült az olvasztómedencébe. A tűzben a gránát fel­robbant. A körttlálló munkások közül a kály­ha darabjai és az ócskavasak többet meg­sebesítettek, ezek közül három munkásnak az állapota igen súlyos. A robbanás ereje olyan nagy volt, hogy az olvasztó épületét erősen megrongálta és a fából készült öntési modelle­ket teljesen megsemmisítette. — Közigazgatási vizsgálóbizottság alakult Marovásárhelyen. Marosvásárhelyről jelentik: Marosmegyéuek, a községeknek mintegy 70 olyan alantas tisztviselője van, akiknek nin­csen meg az előírásos közigazgatási vizsgájuk. Pantea tanáesválasztmányi elnök előterjesz­tésére a belügyminiszter megengedte, hogy Vásárhelyen tehessék le a vizsgát és ezért vizs­gáztató bizottságot nevezett ki, amelynek Pantea Stefan az elnöke, Bozdog János és Fejér György a tagjai. Érdekes, hogy bár a törvény ezektől az alantas tisztviselőktől csak négy középiskolát követel meg, a jelentkezők jó részének van egyetemi, főiskolai, kereske­delmi végzettsége, de majd mindenik érettsé­gizett. Ez a tény is mutatja a szellemi munká­sok elhelyezkedésének nehézségét. — Meghalt egy derék székely gazda. Szé­kelyudvarhelyről jelentik: Általános részvét mellett temették el Tóth Károly bikafalvi 75 éves székely gazdát, aki az udvarhelymegyei Magyar Pártnak egyik vezető egyénisége, az Udvarhelymegyei Gazdasági Egyesületnek vá­lasztmányi tagja volt és mint mintagazda több­ször részesült állami kitüntetésben. — Benzinnel öntötte le feleségét és gyer­mekét s rájuk gyújtotta a lakást. Bukarest­ből jelentik: Jean Jarnier francia szárma­zású tisztviselő a bohusmegyei Nimeroia községben borzalmas módját eszelte ki annak, hogy feleségétől és gyermekétől megszabadul­jon. A tisztviselő, hogy uj szerelmét feleségül vehesse, rettenetes tettre határozta el magái. Tegnap éjjel, mikor felesége és gyermeke aludt, benzint öntött el a hálószobában, még a felesége és gyermeke ágyait is leöntötte. Azután felgyújtotta a hálószobát. Az elvete­mült' ember mikor látta, hogy a lángok ma­gasra csapnak, a csendőrségre sietett és be­jelentette, hogy kigyuladt a háza, ő is csak az utolsó pillanatban tudott menekülni és felesége, meg gyermeke benneégtek a házban. Csak akkor döbbent meg az elvetemült férj, amikor a lángoló ház előtt szembejöttek vele felesége cs gyermeke. Ugyanis amig a férj a csendőrségre ment, azalatt a szomszédok észre­vették a tüzet és sikerült kimenteniük az anyát gyermekével együtt, akik jelentéktele­nebb égési sebekkel úsztak meg a merényletet. A csendőrség faggatására Jean Jarnier ezek után nem tagadhatta le tettét. Azonnal letar­tóztatták. i

Next

/
Thumbnails
Contents