Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-19 / 240. szám

KuznujsKs Csütörtök, 1933. október 19■ óira Hitler bejelentettet hogy a német e ben kész békét kötni belpolitikai ellenfeleivel i —ii A német9 olasz és svájci sajtó offenzivája a Népszövet­ség ellen — Mussolini uj négyhatalmi konferenciát készit elő Stresaban (Berlin, október 18.) Hitler ma újabb beszédet mondott a nemzeti szocialisták párt- vezetőségéneek ülésén, amelyen hangoztatta, hogy Németország békét akar, de a békének az egyenjogúság talapzatán kell állnia. Német­ország visszavonul minden nemzetközi tárgya­lástól, amelyen nem az egyenjogúság jegyében történnek megbeszélések. Viszont belekapcso­lódik minden olyan nemzetközi tárgyalásba, ahol Németországot egyenrangú félként keze­lik. A német nép bizalmatlan a genfi Nép- szövetség iránt, de ezt az elégedetlenséget más népek is táplálják. Jelentős része volt Hitler beszédének, amikor bejelentette, hogy a német egység érdekében a nemzeti szocialista párt kész becsületes békét kötni belpolitikai ellenfeleivel is, Hitlernek e kijelentését többféleképpen kom­mentálják. Harc a Népszövetség ellen. A Németország kilépése körüli válság való­színűleg elsimul, de a Népszövetség mint in­tézmény, a legsúlyosabb csapást szenvedte. A genfi lapok éleelődnek a Népszövetséggel és felteszik a kérdést, hogy mit csináljanak majd a most épülő óriási népszövetségi palotával. Egyes lapok azt javasolják, hogy litikai kérdéseket igy néhány egészséges for­mulában egyszerűsítheti. Daladier — Boncour álláspontja. Ami a párisi lapok véleményét illeti, a sajtó mind kevesebbet foglalkozik a genfi ese­ményekké]. A politika előterében belpolitikai kérdések, igy a gazdasági és pénzügyi ujja- szervezés kapcsán az állami tisztviselők fize­tésének öt vagy tiz százalékkal való leszállí­tása áll. Amint tegnapi számunkban jelentet­tük, Daladier csak röviden érintette a né­met kérdést és csak azért vetette fel a bizalmi indítványt, mert úgy érezte, hogyha Német­ország népszavazást rendel el, akkor a francia kormánynak is kötelessége megkérdezni a par­lamentet, hogy lielyes-e az eljárása, vagy sem. Daladier expozéját a kamara négyszázhetven szavazattal százhúsz ellenében elfogadta. Az ülésen felszólalt még Paul Boncour is, aki hangoztatta, hogy Franciaország semmi körülmények kö­zött sem tekinthet el az ellenőrzéstől. A Matin értesülése szerint Lord Tyreil párisi angol nagykövet tegnap Dala- dierval folytatott eszmecsere során biz­tosította a francia miniszterelnököt, *«§T ¥ AACESTELY a Román OPERÄBAX csiitör­ifuwí Pataky Veronikával, a világhírű táncosnővel, aki most tért vissza nagysikerű amerikai körútjá­ról, a hírneves dresdai WigmannMary tánccsoportjával. Szenzációs és fan­tasztikus táncaival a kolozsvári kö­zönséget el fogja ragadtatni. Az elő­adást leszállított helyárakkal tartják meg, úgy, hogy mindenkinek módjá­ban fog álfani a ritka díszelőadást megnézni. Jegyek már most kaphatók a Színház ügynökségénél, Főtér és az Opera pénztáránál. hogy Anglia felfogása a Németország által teremtett uj helyzet tekintetében azonos a Franciaországéval. Bethlen István a genfi helyzetről. A genfi helyzetre vonatkozólag cikket irt Bethlen István is, a budapesti 8 Órai Új­ságban. Hangoztatta, hogy semmi csodálatos nincs Németország kilépésén, legfeljebb azon lehet csodálkozni, ha egyes államok csodálkoz­nak. Németországnak megígérték az egyen­jogúságot, nem tartották be. Magyarországot e kérdés annyiban érinti, hogyha majd el­simul a genfi válság, akkor Magyarországnak is sürgetnie kell a leszerelési egyenjogúságot. Magyarország eleget tett a trianoni szerződés­ben megkövetelt lefegyverzésnek, most már időszerű, hogy' Magyarország szomszédainak lefegyverzése is megtörténjék — Írja a volt magyar miniszterelnök. Genfben mindig csak a biztonság kérdését hangoztatták, elfelejtik azonban, hogy a biztonságra elsősorban a le­győzött államoknak van szükségük, hiszen a győztes államok állig fel vannak fegyver­kezve. Lloyd George a németeknek ml igazat játékkaszinót helyezzenek el benne, mert ami eddig a Népszövetségben történt, az úgyis csak hazárdjáték volt. A népszövetség-ellenes teljes bizalmat­lanságot osztja az olasz sajtó is, amely megállapítja, hogy a Népszövetség ki­élte magát, arra nincs szükség, a nemzetközi kérdéseket ezentúl más irányban kell megoldani. Előtérbe kell helyezni a négyhatalmi egyez­ményt, amelynek keretében közvetlen tárgya­lások után nagyon is jól megoldódhatnak a problémák. A Central News római tudósítója szerint az olasz sajtó állásfoglalását a követ­kező öt pontban foglalta össze: L Németország teljesen jogosan járt el akkor, amikor ott­hagyta a Népszövetséget. 2. Amerika nem vonul vissza a leszerelési tárgyalásoktól. 3. A leszerelési problémát az európai hatalmaknak meg kell oldaniok. 4. Nem áll fenn a leszerelés kérdésében angol-francia-amerikai entente. 5. Véget kell vetni a genfi fecsekedóseknek, mert nyilvánvaló, hogy Genfben ma már egyetlen kérdés sem oldható meg, hanem a Nép,szövet­ség egyetemleges jellege Japán és Németország kilépése, illetve Oroszország és Amerika be nem lépése miatt nem is jöhetett létre. Genfben mindenesetre helyesen jártak el, — Írja a Stampa, — amikor a leszerelési konferenciát elhalasztották. Uj konferencia előtt. Politikai körökben rendkívül nagy jelen­tőségűnek tartják, hogy Mussolini konferen­ciát készit elő Stresában, vagy valamelyik más olasz városban. A konferenciára meghivják a négyhatalom külügyminisztereit is és Észak- Amerika kormányát is felkérik, hogy képvi­seltesse magát a külügyminiszteri értekezle­ten. Mussolini reméli, hogy a szövevényes po­Londoni jelentés szerint Lloyd George fulmináns cikket irt „Megszegett szerződés“ címen egyik angol lapba. Hangoztatja, hogy a németeknek teljesen igazuk van, olyan módszerekkel, amilyeneket Genfben használnak, nem k'het a világbékét biztosí­tani. Az angol politikai homlokterében Sir Jolin Simon rádióbeszéde áll. Sir John Simon válaszolt Neurath báró német birodalmi külügyminiszter sajtónyi­latkozatára. Az angol külügyminiszter han­goztatja, hogy mindenkinek tudatában kell lennie az események fontosságának és jö­vőre való kihatásával. Anglia nem kivánta és nem kivánja a helyzetet kiélezni. A né­metországi belpolitika rontotta el a leszere­lés atmoszférát. Ez növelte külföldön az idegességet s Franciaország is emiatt állott elő újra biztonságának fokozott kihangsu- lyozásával. Neurath báró volt az, aki előál­lott a mintaíegyverek igényével. Amikor kérdést intéztünk hozzá efelől, arról kellett meggyőződnünk, hogy ebbe az igénybe bur­kolta el Németország uj felfegyverkezésre vonatkozó igényét. Ha a német birodalmi külügyminiszter róla azt állítja, hogy a té­nyeket meghamisította, ki kell jelentenie, hogy ennek < éppen a fordítottja a valóság. Állítását bizonyítékokkal is alátámaszthatja. Valótlan az is, hogy Németország­nak a Népszövetségből történt ki­lépése és a leszerelési konferencia elhagyása az ő magatartásának kö­vetkezménye lenne. Közelebbről nyilvánosságra fogja hozni bi­zonyítékait s ezekből kiderül majd az utób­bi állítás lehetetlensége is. Nincs itt az ideje közvetlen francia- német tárgyalásoknak. (Paris, október 18.) A Daladier-lcormány- noz közelálló Republique, a német-francia kérdésről szóló cikkében azt hangoztatja, hogy még nem érkezett el az ideje a né­met-francia közvetlen tárgyalások­nak. A francia kormány majd akkor lesz hajlandó tárgyaló asztalhoz ülni Németországgal, ha meggyőződést szerez afelől, hogy a nemzeti szocialista Németország is kész tudomásul venni, hogy Franciaországnak mindenfelé barát ii vannak s in ey biztonsága teljességé­ben ő az erősebb fél, szemben az izoláltan, egyedül álló hitleri Németországgal. Amerikát vádolják. A Paris Midi a hatalmak leszerelési egységfrontjának megbontásával vádolja Amerikát. Roosevelt a kelleténél nagyobb teret enged azoknak a tanácsadóinak, akik az európai együttműködésben való részvétel ellen dolgoznak. Hull amerikai államtitkár és Norman Davis leszerelési főmegbizott njó lag háttérbe szói ittattak. Amerika a német lépés megtétele után meghátrált, pedig a helyzet azt követelné, hogy továbbra is frontban legyen, együttesen a többi hatal­makkal. Nemcsak addig volt szükség az amerikai támogatásra, ainig kilátás volt arra, hogy az egységfront nyomást gyako­rolhat a leszerelés kérdésében Németország­ra, hanem most is, amikor a helyzet további kiéleződésének gátat kellene vetni. I ősszel ültetett gyümölcsfák, csenjék és rózsák biztosan megfogamzanak. Kérjenek árjegyzéket AMBROSI, FISCHER ES TÁRSAI R.-T. ÁlUD—NAGYENYED aw—ii iiwiic mi ni«mamiiii ninw——

Next

/
Thumbnails
Contents