Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-17 / 238. szám
KClETlUjS&G Negyvenmilliós panamavád a szatmári pénzügyigazgató ellen A vizsgálóbírón ki viii öt inspektor folytatja a vizsgálatot — A feljelentők aktalopásokkal szereitek bizonyítékokat — Ssatmár leggazdagabb embereit keverték be a szövevényes bűnügybe (Ssatmár, október 16.) Marcus Valér dr., a szatmári törvényszék vezető vizsgálóbírója napok óta órákon át hallgatja ki Szatmár leghatalmasabb pénzügyi tisztviselőjét, Cucn Illés pénzügyigazgatót, aki ellen súlyos visz- szaélések vádját emelte néhány pénzügyi tisztviselő. Amikor pedig órákon át tartó kihallgatás után a vizsgálóbírótól visszamegy a pénzügyiigazgatósághoz Cucu pénzügyi adminisztrá- tor, ott a pénzügyminiszter vezérinspektorai varjak, hogy a pénzügyi kormányzat nevében vonják felelősségre a vádak tömegéért. Pergőtűz Bukaresten át. A nagyszabású bűnügyet a támadások özöne előzte meg. A bukaresti sajtóban egyszerre cikksorozatok indultak meg Cucu Illés szatmári pénzügyigazgató ellen., akiről azt állították, hogy mintegy negyvenmillió lejjel kárositottta ineg a legsúlyosabb visszaélések utján az államkincstárt. „Az ország északnyugati védői.“ Akik a szatmári lavinát Bukaresten át megindították, azt Írták, hogy ők „Románia északnyugati védői“. TTgy Írják, hogy heten vannak és azt tűzték feladatul, hogy megvédik Románia északnyugati részét a magyar, vagy magyarbarát román hivatalnokok visz- szaéléseivel szemben. Azt állitják, hogy a szatmári pénzügyigazgatóságon egész bűnszövetkezet működik, melynek célja — Cucu póuz- ügyigazgatóval az élén — az, hogy a szatmári és szatmármegyei gazdag kisebbségi polgárokkal összejátszon, nehéz milliókig károsítsák meg a román államkincstárt és az összeharácsolt, sok millióval Magyarországba meneküljenek. Negyvenmilliós panamavád. Kevéssel a bukaresti támadások után mintegy százoldalnyi följelentés érkezett a szatmári törvényszék vizsgálóbírójához. A följelentés szerint két éve amióta Cucn áll a szatmári pénzügyigazgatóság élén Sebestyén József adóellenőrrel együtt negyvenmillió lejt szerzett bűnös utón. Gazdag emberektől nagyösszegü pénzeket fogadott el és ezek ellenében adókedvezményekben, adótörlésekben, házadómentességben részesítette őket. A följelentés alapján Marcus Vaier dr. szaimári vizsgálóbiró természetesen nyomban megindította a bűnügyi vizsgálatot és megkezdte a kihallgatásokat a többszáz vádpontra vonatkozóan. A pénzügyminszter is vizsgálatot rendelt el és Olteanu, va) amint VeRianu. inspektorokat küldte le legelőször Szatmárra. ] Aktákat loptak a följelentők. A pénzügyigazgatóságon folyó vizsgálat megállapította, hogy a tömeges és fölötte súlyos vádakat két olyan pénzügyi tisztviselő emelte, akiket vagy elbocsátottak állásukból, vagy máshova helyeztek és akik Cucu pénzügyigazgatónak tulajdonítják ezt. Azt is megállapította a miniszter vizsgálat, hogy a szatmári pénzügyigazgatóság irat* tárából sok akta eltűnt és mivel ezek a hivatalos iratok mind olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a följelentésben szerepelnek, kézenfekvő volt a föltevés, hogy ezeket az aktákat azok emelték ki a péuzügyigazgatóság irattárából, akik a följelentést tették. így aztán bűnvádi eljárás indul aktalopás miatt ,„az ország északnyugati részének védelmezői“ ellen is. Felfüggesztették a pénzügyigazgatót. Szatmári tudósítónk jelenti telefonon: A Cucu Illés szatmári pénzügyigazgató elleni vizsgálatnak az a szenzációs fordulata vau, hogy Madgearu pénzügyminiszter ma táviratilag felfüggesztette állásából Cuce igazgatót s helyetteséül Olteanu inspektort nevezte ki. Kertész László. Fegyelmit indítanak a megvert felsőlapugyi adóvégrehajtó ellen Kedd, 1933. október 17. Boldog gyermekek közt A Méhes-uccai Napközi Otthonban (Kolozsvár, október 16.) Vasárnap délelőtt felkerestük a Szociális Missziótársulatot és a Katholikus Nőszövetség által fenntartott méhesuccai napközi-otthont, melynek működéséről hónapokkal ezelőtt pontosan tájékoztat tűk a közönséget. Örömmel kell megállapítanunk, hogy a nyár elején tett látogatásunk óta nagy fejlődés mutatkozik úgy az otthon átalakított helyiségeit, mint a gyermekeket illetőleg, kik rendesebbek, tisztábbak és fegyelmezettebbek. Meglátszik rajtuk a nevelés s a rendszeres táplálkozás, a vékony kis arcok, egyre jobban kikerekednek és színesednek, mintha nem is Kolozsvár külvárosának egyik nyomorenyhitő födele alatt lennének, hanem valami üdülőtelepen. A gyerekek tartózkodó terme levetette hétköznapi egyszerűségét és diszbe öltözött, kápolnává alakult át. Ebben a kis szükségkápolnában kezdődött meg 10 órakor a szentmise, amelyet Fehér Gábor főtisztelendö, az otthon egyik lelkes apostola végzett. A lépcsőima megkezdésével megszólal a harmonium és mintegy hatvan gyermek énekli ártatlan szívvel a szép egyházi éneket: „Minden földi dolgunk messzi elmarad“. És vallóban, nemcsak ennek a hatvan gyermeknek, de a szülőknek is elmaradt minden más dolga ezen a napon és eljönnek az otthonban megtartott szentmisére, hogy hálát adjanak az Istennek gyermekeik megmentéséért. Magasztos látványt nyújt, amint szent- áldozáshoz járulnak a gyermekek, akik pár hónappal ezelőtt az uccán töltötték a vasárnapot verekedéssel, káromkodással. Ha visszagondolunk, hogy néhány hónap előtt milyen primitiv volt itt minden, akkor látjuk, mekkora önzetlen munkára volt szükség. hogy az otthont a mai állapotába állíthassák. Ma már úgyszólván családi otthonuk a gyermekeknek ez a helyiség, innen indulnak az iskolába és ide temek vissza előadások után, úgyszintén itt készítik el a feladataikat is egy okleveles tanító felügyelete és irányítása mellett. Jelen voltunk az ebéd alatt is. Miközben, kiosztották a porciókat, nem volt egy hang egy szisszenés, néma csendben várták a lucskoskáposztát S mialatt ez alkalommal is meggyőződtünk a gyermekek fegyelmezettségérőt, egyutt-al egy sajnálatos körülményre hívjuk fel a figyelmét Kolozsvár nagyobb porcellán- üzlet-einek. Van vagy száz gyermek az otthonban, akik állandóan ott étkeznek s ezzel szemben körülbelüli csak húsznak van tányérja. Tehát várakozniok kell egymásra. Akik az elsők csoportjába jutnak, azoknak nagyon keli sietniük s bizony a többi éhes száj tantal- lusi kínokat áll ki sokszor a várakozás alatt Ez nagyon kellemetlen igy. Kérjük a porcel- lánkereskedőket, hogy juttassanak az otthon részére néhány tányért, kanalat, járuljanak hozzá ezzel a gyermekek Hétfenntartásához. Egy nagy üzletnek nem jelent megterhelést pár darab olcsó tányér és olcsó kanál, viszont azt el sem lehet képzelni, mennyire megköny- nyitené az étkezés lebonyolítását az ajándék az otthonban. Ugyanitt említjük meg azt is, hogy hiába vagyunk már október közepén és hiába fütyül már hidegen a szél, a gyermekek legtöbbje vékony batiszt, karton s hasonló nyári anyagból készült ruhácskákba jár — kabát nélkül Nincs más. Ha volna valakinek a padláson az ócskazsákban divatját mult régi meleg holmi — nem baj a foltos is, ha rongyos is, ki javítják —, szintén adományozza a gyerme* keknek. Az apró teremtéseknek úgyszólván csak egy arasz kell, mindenből lehet ala kitani számukra. Tudjuk magunkról, milyen könnyű a meghűlés, a torokgyulladás, pedig mi másképpen vagyunk felöltözve és edzettebbek is vagyunk egy kicsit már az idő viszontagságaihoz, mint ezek az egészen fiatalok, gyermekek. Vannak közöttük, akik erős- sen köhögnek, ami tulajdonképpen nagyon érthető, mert vékony ruhájukon átjárja őket a szél. Ezek a betegek meleg teát kapnak az otthonban, de mit ér a vezetők minden igyekezete, ha meleg tea után kimennek a hidegbe vékony ruhában? Vasárnap az otthon vezető tagjai közül is kivonultak néhányan és istentisztelet után megtekintettük az uj telket. A vezetőség (Déva, október IC.) Beszámoltunk arról a drámáról, amelynek áldozata Nagy Sándor adóbehajtó, aki ma is a dévai közkórházban fekszik. A felsőlapugyiak bírája a sajnálatos katasztrófa megtörténte után azonnal felkeresi e dr. A ti rés cu Ieronim hunyadmegyei prefektust, aki kedden Dobrára ment s ott személyesen vette fel az érintkezést az érdekelt felsőlapugyi gazdálkodókkal. Dévai munkatársunk ebből az alkalomból nyilatkozatot kért dr. Atirescu Ieronim hunyadmegyei prefektustól, aki az ügyről a következőket mondotta: — Dobrán voltam és személyesen kérdeztem meg a felsőlapu gyiaktól, hogy mi volt az oka a sajnálatos kirobbanásnak. Ezek az emberek most már belátják, hogy helytelenül cselekedtek, de azzal érveltek, hogy nem tudták elviselni azt a bánásmódot, amiben Nagy Sándor őket részesítette. Több házból még a felakasztott túrót is elvitte. Ha valaki részlet fizetést igért be, nem vette figyelembe, az egész összeg megfizetéséhez ragaszkodott s a r ugyanis, az nccai gyűjtések összegéből a Méhes ucca közelében fekvő uj telepen szép telket vásárolt s az a céljuk, hogy felépítse saját házát, olyan beosztással, amely a célnak legjobban megfelel. A telek szép nagy, s ha házat húznak reá még akkor is bőven jut hely, hogy kertet varázsoljanak bele, hol a legszüksége sebb veteményfélét megtermelhetik s még foglalást is csak abban az esetben oldotta fel, ha az egész hátralékot kifizették. Néhány asszonyt, állítólag, meg is pofozott volna. — Mindezek miatt már intézkedtem, hogy a fegyelmit Nagy Sándor ellen vezessék be A fegyelmi eljárás lefolytatása után tisztán fog állani az egész dolog háttere előttünk. A csendőrség ugyanis csak a tetteseket fogta el, a felbujtókat azonban még keresik, mert az a gyanú, hogy más az értelmi szerzője ennek a véres kirobbanásnak és hatóság elleni erőszaknak. — Különben 12 felsőlapugyi egyént letartóztattak, azokat, akik a verésnél résztvettek. Most előzetes letartóztatásban vannak s a vizsgálóbíró intézi kihallgatásukat. A bírósághoz táj főzik a többi, a kisebb részletek engem nem érdekelnek. Eddig tart a prefektus nyilatkozata a felső- lapugyi ügyben, amelyben még úgy látszik szenzációkat várnak. játszóudvar is marad a gyermekeknek. Ha úgy sikerülnek a tervek, amint azt a vezetőség szeretné, úgy jövő ilyenkorra talán már a saját házában működhetnék a napközi otthon, amely egyre terjeszkedik, egyre több gyermeknek ad nevelést és kenyeret s azon fáradozik, hogy hasznos polgárokat neveljen belőlük a társadalomnak.
