Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-17 / 238. szám
2 KUETtUjsXG mmmmmmmmmujam Borah szénától*: Németország lépése következtében uj háború Sehefőségé* vei kell számolni Magától értetődő, hogy Hitler lépésének az angol sajtóban is nagy visszhangja van, mert e lépésre az angol politikában egyáltalában nem számitottak. Az angol sajtó általában hidegvérre és nyugalomra int. A Times azt irja, hogy meg kell érteni azokat az indokokat, amelyek Hitlert erre a lépésre késztették. Háborús veszedelemről e pillanatban nincs szó, de kétségtelen, hogy Németország politikai iépése rendkivül nagy horderővel bir. A Daily Express szerint a helyzet most teljesen felborult, kiszámitkatatlan következmények várhatók. Ami az amerikai álláspontot ; illeti, Norman Davis amerikai leszerelési fö- megbizott kijelentette, hogy amennyiben a leszerelési tanácskozások eredménytelenek maradnak, vagy azokat bizonytalan időre elnapolják, az amerikai kormány vissza fog vonulni és többé nem törődik a tanácskozásokkal. Newyorkból jelentik, hogy Borah amerikai szenátor egy népgyülésen mondott beszédében azt a meggyőződést fejtette ki, hogy Németország lépése következtében uj háború lehetőségével kell számolni, de amelyért nem egy nemzet lesz felelős, hanem több ország kormánypolitikájának eredménye lesz a háború. Borah felszólítást intézett a győztes hatalmakhoz, hogy leszerelési Ígéretüket váltsák be, mert ilyenformán még minden megmenthető. Az amerikai sajtó azt irja, hogy Hitlerből, a vádlóból rövidesen vádlott lesz, aki nemzetközi ellenőrzés alá kerül. Németország kormánya komolyan fél a politikai tél következményeitől és hogy a maga számára belpolitikai zavarok elől mentesíthesse magát, ezért ugrott egy irracionális külpolitikának a szakadékai- ba. A Neues Wiener Journal washingtoni jelentése szerint a Wallstereeten nyugtalanul nézik az eseményeket, mert Amerika bankárai nagy kölcsönöket adtak Németországnak. A tőzsdéken német bonokban, különösen a Daves- kölcsön papírokban nagy esés mutatkozott. Ausztria örül a változásnak. Ausztria Németország kilépésének eseményét a maga számára kedvezően Ítéli meg. Németország most szembe kerül az egész világgal, ez pedig annyit jelent, hogy erejét nem központosíthatja Ausztria felfalására. A német kihívás erősíti a Dollfuss-kor- mány pozícióját és nagyobb bizalmat kelt fel Ausztriával szemben. Bizonyára el fognak hallgatni most azok a nyitt és földalatti osztrák nemzeti szocialista agitátorok is, — írják a bécsi lapok — akik eddig kedvezőnek látták, hogy a zavarosban halásszanak. Nem érdektelen az osztrák politika egyik tényezőjének, Kuntschak képviselőnek a nyilatkozata, amelyet tegnap mondott egyik gyüicsen: Adja Isten, hogy Németország lépése ne vezessen olyan következményekre, mint annak idején a szerajevói bomba. Félelmetesen háborús időt élünk, adja Isten, hogy ép bőrrel usszuk meg ezt a konfliktust. Csídiorsarsacjr MÜks^cp^I érxi liatárai megréJésíének Különös élénkséggel kommentálja a német kormány lépését a prágai sajtó. Cseh felfogás szerint az európai politikában komoly fordulat állott be. Csehszlovákiának feltétlenül a német- ellenes blokkban van a helye és Páris álláspontjához kell csatlakoznia. A kormánypártok elismerik, hogy kettős védelemre van szükség, egyre kifelé, a másikra befelé, hiszen Csehszlovákiában három és félmillió német kisebbség lakik, amely repeszti az országot. Általános a felfogás, hogy az erőhatalmat kell fokozni'. Hód ac képviselő németellenes beszédet mondott, hangoztatva, hogy Németországban ez a lépés esak eszköz a német fegyverkezések fokozására. Számolnunk kell azzal, — mondotta, — hogy szükséges határaink teljes védelma Amiért még nincs hadüzenet, nem jelenti azt, hogy nem vagyunk a legnehezebb helyzetben. Védekeznünk kell a külső és belső ellenségek ellen, hadseregünk és csendőrségünk létszámemelésével. Hodac képviselő javaslatát a cseh demokrata part valószínűleg magáévá teszi és parlament elé fogja terjeszteni. A Prager Presse szerint a német militárizmns, türelmetlen fajiság és a veszedelmes pan germánizmus a Hitler uralma óta csak a bizalmatlanságot növelte, Németország és más államok között. A leszerelési konvenciónak Németország nélkül is létre kell jönnie és Németország helyzetét a versail- lesi szerződés fogja meghatározni, amely nem vesztette el érvényét és amelynek leszerelési feltételei ismét időszerűek lesznek. A román sajtó álláspontja. (Bukarest, október 16.) A németországi események a bukaresti sajtóban is erős visszhangra taláitak. A Dimineaţa feltűnést keltő cikkében azt irja, hogy a Népszövetségből való kilépésnek beszámíthatatlan következményei Lesznek. A Cuvântul sokkal érdekesebb szempontból világítja meg a kérdést. Megállapítja, hogy a kilépés világszerte óriási konster- nációt eredményezett és hogy Japán kivonulása óta ez a második csapás a Népszövetségre. — igaz ugyan, hogy a genfi pódium nem volt egyéb, mint egyszerű bejelentő hivatal, ahol éppen az aktiv munkát nélkülözték. De az a körülmény, hogy itt adtak egymásnak találkozást a világ minden népei, a visszavonulás különös színben tünteti fel a német diplomáciát. Hiszen nemcsak a Nép- szövetségből lépett ki, hanem ott hagyta a leszerelési konferenciát is. A továbbiak során viszont azt irja, hogy Hitlernek meg kellett tennie ezt a lépést, a tömegek konzekvenciát kívánnak és a megalkuvással nem tudja megőrizni népszerűségét. — Németország lépése az egész világ békéjét rendkivül kritikus helyzetbe sodorta. Japán a Népszövetség teljes csődjét konstatálja. (London, október 16.) Tokióban Arakhi japán hadügyminiszter rendkívüli horderejű lépésnek mondotta a sajtó munkatársai előtt Németországnak a Népszövetségből történt kilépését. A Népszövetség úgy a világproblémák, mint a kizáróan Európát érdeklő kérdésekben csődöt mondott. Több tokiói lap. a helyzetet súlyosnak jelzi. Franciaországnak három ut áll jelen pillanatban rendelkezésére. Juthat arra az elhatározásra, hogy folytassák a leszerelési tanácskozásokat egyezmény megkötéséig, amelyet azután közölnének Németországgal s est vagy elutasítja, vagy elfogadja. Ha elutasítaná, izolálná magát. Egy másik ul a négyhatalmi egyezmény kertiéin belül vezethet el megegyezésig. de ezt az utat Franciaország na olaszok tekintélyének nagy megnövekedése miatt nem szívesen választaná s figyelembe kell vennie a kisunífuit érzékenységét is. A harmadik ist a Rajna és a Ruhr- vidék újabb megszállása, de ez a kombináció aligha jöhet tekintetbe, mert a locanui szerződés Németországnak a Népszövctségbt>: történő kilépése ellenére is még érvényben van s ez a szerződés elKe&d, 1933. október 17. ..............................................»i ■—mm■ tiltja a Rajnán az átkelést, úgy a németeknek, mint a franciáknak. Nem tudni, hogy Franciaország melyik útra határozza el magát. A magyar álláspont. (Budapest, október 16.) Ami Magyarország álláspontját illeti e kérdésben, vasárnap délelőtt fontos tanácskozás volt Gömbös miniszterelnök, Kánya külügyminiszter, gróf Khuen- Héderváry meghatalmazott miniszter és báró Apor Gábor, a külügyminisztérium osztályának vezetője között. A magyar sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy Németország diplomáciai lépése érthető, de csak a jövő fogja megmutatni, helyes volt-e, vagy helytelen? Budapestre érkezett genfi magáninformáció szerint Hitler diplomáciai lépése baklövés veit, annál az oknál fogva, mert már bomlúban volt az nz amerikai-angol- franeia front, amelyet a német kormány hirtelen elhatározásával ismét összeforrasztott. Németország e lépést belpolitikainak szánta voltaképpen, mert igy akarta a közelgő tél előtt a német népet felrázni és maga mellé birni azzal, hogy november 12-én generális népszavaztatást tart a bizalmi kérdésben. Olaszország tartózkodó. (Róma, október 16 ) Általános figyelem kiséri Olaszországnak a felfogását. Az olasz sajtó azonban még ma is rendkivül rezervált. Az olasz lapok közük, hogy a leszerelési konferenciát október 26-ig elnapolták, addig talán a négyhatalomnak sikerül a maga egyezményének keretén belül bevonni Németországot uj tárgyalásukba. A Messagero »„Berlin gesztusa“ címmel ir vezércikket a német lépésről és megállapítja, hogy az események Olaszországot is váratlanul érték. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kancellár újabb megnyilatkozásai szerint is Németországot változatlanul békés célok vezérlik. A lap rámutat arra, hogy még mindig fennáll az együttműködés lehetőségének egyik útjaA november 12-i népszavazás. Berlini jelentések szerint a német sajtó nyugodtan Ítéli meg a helyzetet. Most már a népnek kell szólani, — állapítják meg —, hogy helyesli-e a kormány október 14-iki elhatározását és hogy támogatja-e a kormány további politikáját. A német lapok szerint az uj választást Németországban népszavazás formájában november 12-én tartják meg és nem lehetetlen, hogy a választójogot is meg fogják változtatni. Elnapolták a leszerelési konferenciát. (Genf, október 16.) Egyelőre a helyzet kulcsa itt van Géniben. Az itt tartózkodó külügyminiszterek egész nap tárgyalást foly tattak és megszövegezték a Németországnak adandó jegyzéket. Ma délután 15 óra 30 perckor összeült a leszerelési bizottság, amelyen elfogadta a rövid javaslatot, hogy október 26 ig elnapolják a leszerelési konferenciát. Géniből érkezett hírek szerint a leszerelési konferencia résztvevői el vannak szánva, hogy Vérnél ország nélkül is tovább folytatják a tárgyalásokat és a határozatokat, miután a kilépés jogilag csak két év múlva érvényes, oktrojálni próbálják Németországra. A Németországnak adandó választ még nem tették közzé a nyilvánosság előtt, de a kiszivárgott hírek szerint a válasz legenergikusabban visszautasítja a német vádat, hogy a felfegyverzett hatalmak vonakodtak volna a leszerelési Ígéretüket beváltani és hogy a konferencia miattuk mondott csődöt. Udvarias választ intéztek Németországhoz. (Genf, október 16) A Népszövetség leszerelési bizottsága iüésl tartott, amelyen elfogadta a főbizottság elé terjesztendő javaslatot a német kilépésre vonatkozóan. A javaslatot Henderson irta alá. A javaslat megállapítja, hogy Németország kilépése akkor érte a konferenciát, amikor olyan leszerelési indítványt akart beterjeszteni, amely megfelelő biztonsági keretek között a német egyenjogúsági elvet fenntartotta volna. A bizottság nem tekintheti indokoltnak Németország visszavonulását. A javaslatot, amelyet egyhangúlag elfogadtak, az azonnal összeülő főbizottság elé terjesztették, amely szintén ebben a szövegezésében a javaslatot elfogadta.
