Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-10 / 207. szám

Vasárnap, 1933. szeptember 10­Pannit Istrati contra Romain Rolland, Tanait Istrati: román iró. Romain Rol­land: francia iró■ Egyiket sem kell bemutatni a közönség előtt, immár világhíres mindkettő. Hosszú évekkel ezelőtt Panait Istrati Párisban kallódott és súlyos betegen került egy fran­ciaországi kórházba. Még akkor testi munkás volt. Életének nyomorúságos kalandjai állot­tak csak mögötte. Istrati a tüdejével kínló­dott, szegény volt, mint a templom egere és végső kétségbeesésében Romáin Hollandhoz fordult. Romain Rolland válaszolt a levelére. Romain Rolland ugyanis, akinek Tolsztoj irt pályájának kezdetén biztató levelet, megfo­gadta, hogy életében minden levélre válaszolni fog. Így válaszolt Istratinak is. Romain Rol­land a román fiatalember segítségére sietett, megmentette az életnek az öngyilkossággal fenyegetőzőt, a hóna alá nyúlt, kiadatta első könyvét, előszóval látta el és a román „Gorkij“ egy-kettőre hires ember lelt­Romain Rolland és Panait Istrati között a barátság változatlanul fennállott, ellenére annak, hogy világnézeti különbségek válasz­tották el a két írót. Romain Rolland pacifista volt, éppen a világháború tomboló viharai kö­zött, amikor kockázatos volt pacifistának lenni, de internacionálizmusa dacara is -pol­gár- Panait Istrati pedig kommunista volt, a szónak szabályos, dogmatikus értelmében, ugyannyira, hogy a szigurancia miatt Romá­niába, hazájába évekig nem jöhetett be. Az idők azonban változtak. Romain Rol­land mind balra tolódott, a francia kommu­nisták lapjába, a Humanitéba kezdett Írni, Pannit Istrati pedig megjárta Oroszországot és egy három kötetes dokumentumokkal teli •miiben hadat üzent a kommunizmusnak. Aki a könyvet olvasta, megállapíthatta, hogy Istrati tulajdonképpen az orosz rendszerek­nek, a gondolatszabadság elnyomatásának, az orosz terrornak üzent hadat, de semmiesetre sem változtatta meg nézeteit, lelke legmélyén, kitartott a szocializmus eszményei mellett­Pannit Istrati hazajött Romániába és tün­tetéseket rendeztek ellene. Viszont nem bán­tották, nyugodtan élhetett irodalmi hivatásá­nak. Nemrégiben Párisim költözött- A Les NouveUcs Littéraires legutóbbi számában cikke jeleni; meg, amely feltűnést okozott iro­dalmi körökben. A nyílt levelet Romain Rol- landhoz intézte és kérte őt, hogy tiltsa le kommunista elvbarátait, hogy őt lapjaikban állandóion „sziguranca ügynöknek“ „inspektor urnák“ titulálják. Romain Rolland nem mond­hatja erre, hogy ez Panait Istrati magánügye. Neki meg kell őt védelmeznie nem személyé­ben, hanem annak a magasabbrendü elvnek a nevében, amely a léleknek és a. szabad gondol­kodásnak öröksége. A földön csak egy igaz­ság lehet — mondja ■— és Romain Rolland régebbi Írásaiban mindig ezt az egy igazsá­got. az igazságnak ezt a kizárólagos modelljét szolgálta. Az általános erkölcsi szétsüllés vilá­gában- az íróknak meg kell védeni a lelkiisme­retet és küzdenie kell az áramlatok ellen, amelyek olyan szellemi katasztrófába kergetik az emberiséget, amilyent a történelem még alig ismer, önnek — írja — kötelessége meg­adni nekem az erkölcsi elégtételt és dezo- vuálnia méltatlan kollégáit, akik megvádolnak és nem egyszer azt írják, hogy belelévelyed- tem a katolicizmusba is. Ha nem tudná, én itt Párisban a betegség és nyomorúság ellen küz­dők és fizikai jólétemet keresem, azt a. jólétei, amelyet csak Páristól kaphatok meg. Ennek a Párisnak kell engem ujraszülnie, miután ez a Páris szült meg engem. Az ön részéről, az ön igazság érzésétől várok legalább annyit, hogy ne inzultáljanak engem­Panait Istrati levelének mindenesetre meg lesz majd a viszhangja. Romain Rolland, aki eddig minden magánlevelet megválaszolt, bi­zonyára nem fogja válaszon kivid hagyni ezt a nyílt levelet sem és válaszában a szabad írói szellem zavartalan érvényesüléséért kell majd. lándzsát törnie. Aranyérnél fia az evvel Járó béldugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mellszonilás, szívdobogás és szédülést rohamoknál a természetes „Ferenc József" keserüvlz használata kellemes meg­könnyebbülést, sőt gyakran teljes gyógyulást eredmé­nyez. Folyik a harc „Európa szabad iövészárkáért66 A bécsi katholikus nagygyűlés második napján Et&Mfuss is felszólal — Az angol lapok- feltűnést- keltő kir adása orosz—román— lengyel katonai egyezményről MÍSért tűri ezl kullancsot ? Nem utálja-e On is, ha rova­rok zaklatják? Pusztítsa el őket minden rovar e legkérla Inetet- |enebb, halálos ellenfelével. fiELETlUţsm [raris, szeptember Lapjeientesek sze­rint a szeptember 18-iki párisi eszmecserén a leszereléssel és az osztrák kérdéssel fognak foglalkozni. A németellenes front még nincs kialakítva, de annyi kétségtelen, hogy a ha­talmak magukévá tették a fegyverkezések nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó francia tervet. Úgy tudják, hogy a hatalmait komo­lyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a német-osztrák viszályt a Népszövetség elé vi­gyék, bár a tervet Olaszország kétségtelenül ellenzi. Beavatott helyen úgy tudják, hogy a dunai államok gazdasági közeledése ügyében be fogják várni az olasz-francia megegyezést s csak azután vetik alá négyhatalmi eszme­cserének. Szó van arról is, hogy Bulgáriát is bevonják a megoldásba. Az oszttrák kormány újabb csapat- szállitásai. (BÉCS, szeptember 9.) A szövetségi kor­mány rendeletére ma csapatokat indítottak útba azokba a városokba is, amelyek nem esnek ugyan közel a német határhoz, de még mindig erőteljes felforgató tendenciájú nemzeti szo- ciálista mozgalommal rendelkeznek. Csapatokat várnak elsősorban Klagenfurtba és Villachba. A Hitler mozgalom utórengései Magyarországon. (Budapest, szeptember 9.) Pécsen a városok kon­gresszusán Sipöc. Jenő magyar polgármester azokról az eszmékről beszélt, amelyek ma a világot formálják. Sipöc kijelentette, hogy a szabad ember eszméjét Ma­gyarország sohasem áldozhatja fel semminemű világ­nézetnek az oltárán, mert nem lehet jó az a rendszer, smely szabad emberből pártrabot csinál. Sipöc beszéde mély hatást váltott ki a kongresszuson. > mert nem akarja, hogy a harc Európa szabad­ságának a lövészárkában sikertelenül dőljön el. Ha Németország győz, akkor a német hul­lám menthetetlenül elönti azokat a területeket, ahol németek laknak­Bécsi jelentés szerint a katolikus kongresz- szus programja ma délelőtt a Szent István- templomban, majd a Hofburgban zajlott le, ahol Hollsteiner egyetemi tanár a jelenkor szellemi áramlatairól tartott előadást. Dél­után Schussnig igazságügyminiszter beszél a Stadionban. A nagygyűlésen ötvenezer ember részvételére számítanak. A délután folyamán Dollfuss kancellár is beszédet fos mondani. (Bukarest, szeptember 9.) A román sajtó részletes tudósításokat közöl Sztranyavszky Sándornak a Nem­zeti Egység pártelnökének a dunáninneni egyházke­rületi gyűlésen tartott beszédéről. A bukaresti lapok szt Írják, hogy Sztranyavszky egy „Hitler-barát be­szédet vágott ki, amely a magyarországi hitlerista re­zsimnek az előjátékát jelenti“. A Dimineaţa kommen­tár nélkül közli le az említett híradást, hangsúlyozva, hogy az eset nemzetközi politikai viszonylatban is óriási feltűnést keltett. Az igazság az, hogy a buka­resti lapokat egy téves híradás vezethette félre, mert Sztranyavszky beszédéből, amely főképpen a naciona­lizmus lelki megértésének rugóit tárta fel, messzeme­nő következtetéseket nem lehet levonni. Készül az újabb németellenes front. (LONDON, szeptember 9.) A Daily Express jelentése szerint Lengyelország, Románia és a szovjet között tárgyalások indultak meg német- ellenes katonai front létesítésére. Pilsudszkyt, aki egyik galíciai fürdőhelyen nyaral, meg­látogatta Zalesky. A napokban várják ide Vaida román miniszterelnököt és a szovjet ki­küldötteit. A németellenes katonai front létesí­téséről, amelynek terve bizonyos mértékig hi­hetetlennek hangzik, a Daily Herald is beszá­molt azzal a megjegyzéssel, Hogy a londoni orosz szövetség cáfolja a híreket és cáfolják e híradást Varsóban is. Ennek ellenére politikai körökben igen nagy a nyugtalanság. — Beiratások a Kereskedelmi Tanfolyamra szeptember 14-ig tartanak, Piata Cuza Voda 5. (Iparkamara uj palotája) I. emelet 9. d. e. 10—1-ig és d. u. 5—7-ig. Tantárgyak: Román, magyar és német levelezés, könyvviteltan, számtan, gyors és gépírás. (Bécs, szeptember 9.) Starkemberg herceg hazaérkezett és párthiveivel értekezletet tar­tott. Az értekezletről kiszivárgott hírek sze­rint a Heimwehr a legrövidebb időn be­lül fasiszta rendszert akar megvalósítani Ausztriában. Starkemberg amikor Rómából visszajövet a határra érkezett, táviratot inté zett Mussolinihoz, amelyben többek között a következőket mondja: Független Ausztriát akarunk az ön uralmi rendszerének alapesz­ményére építve. Az Excelsior értesülése szerint Ausztria Németország döntő harcának küszöbén Olasz­ország fenntartás nélkül Ausztria mellé áll, A német-ősztrák viszályt a Népszövetség elé viszik

Next

/
Thumbnails
Contents