Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-10 / 207. szám
4 KlLETT'UjSKG Vasárnap, 1933. szeptember 10. Itt vannak a legújabb őszi, valamint téli férfi és női szövetujdonságok S G YARIARAK: 1 m. scheviot szövet 140 cm. széles Lei 120 1 m. I-a gyapjúszövet 140 cm. széles Lei 140 1 m. kamgar gyapjúszövet 140 cm. széles Lel 118 1 m, I-a gyapjúszövet 140 cm. széles Lei 175 1 m. átmeneti 6s télikabát gyap júszövet ltOcm.sz. Lei 250 1 m. I-a „ „ „ „ „ 140 cm. sz. Lei 300 Óriási választék, RIGÓ LAJOS & Co. Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii (Főtér) 5 A semmitőszék október 9-én dönt afölött, hogy polgári vagy katonai bíróság illetékes a Skoda-pör letárgyalására Condeescn tábornok, hadsereg főfelügyelő kihallgatta Seletzky védőfét — Skodáék tia nyelvű röpiraiban gyorsírói feljegyzések alapján ismertetik a nagy por első fejezetét (Bukarest, szeptember 9.) A Skoda-ügy az elmúlt nap folyamán újabb mérföldjelzőhöz érkezett. Seletzky védője Vasiliu Cluj, nemcsak a legfőbb katonai bírósághoz nyújtott be fellebbezést, hanem tegnap a semmitőszékhez is beadványt intézett, hangsúlyozva, hogy a Seletzky-ügyben a hadbíróság nem volt hivatva Ítélkezni. A semmitőszék második szekciója az ügy tárgyalását október 9-re fűzte ki s igy az sincs kizárva, hogy a legfelsőbb katonai bíróság ítélete előtt mond véleményt a semmitőszék. Abban az esetben, hogy ha helyt ad Seletzky kérésének, megsemmisítik a hadbirósági Ítéletet és polgári bíróság tárgyalja le a nagy port felvert ügyet. Egyébként Condeescu tábornok, volt hadügyminiszter, hadseregfelügyelő, Úica tábornok a második hadtest parancsnokának és Pomponiu ezredes hadbíró-főügyésznek a kihallgatása után magához .kérette Radu Ro- zettit és Vasiliu Clujot, Seletzky két védőjét, akik teljes mértékbon fenntartották azon állításukat, hogy a vizsgálóbíró előtt Seletzky nem mondott neki tulajdonított és írásba foglal kijelentéseket. Condeescu tábornok vizsgálata főleg arra ; körülményre terjed ki, hogy egyes nyilatkoza tok és dokumentumok hogyan kerültek a vé dők kezébe. Egyes nyilatkozatok szerint a ka tonai ügyészség egyik tisztviselője adta volm ki a bizonyítékokat. A katonai hatóságokhoz érkezett jelenté sek szerint a Skoda-üzemek pilseni vezérigaz gatósága nemcsak a román közvéleménybe: intézett felhívást, hanem röpiratát tiz nyelven a világ minden pontján olvashatják, melybei gyorsírói jegyzetek alapján ismertetik a nagj per tárgyalását. A hir úgy kormány, valamint katonai kö rökben kínos feltűnést keltett. Iorga vezércikkben intéz támadást a Skoda-üzemek vezetősége ellen, azt állítva, hogy az ilyen módszerekkel a külföld előtt aláássák a hadbíróság tekintélyét. Beavatott körökből nyert értesülések sze rint, Romániában elkobozzák a kérdéses rop. iratot. Uj gondolatok egy régi könyvről Vergilius. Georgica, Fordította: Szabó András Sok rejtélyes, szinte megmagyarázhatatlan eleme van az emberi kultúrának. A ma lázasan rohanó embere ezek mellett legtöbbször megállás nélkül halad el és csak egészen véletlenül történik meg, hogy csipeget valamit elmúlt idők elfeledett tudományából. A századforduló idején, mikor a tudománynak és technikának rádióba, repülőgépbe, csodás hatású orvosszerekbe való testesülése erős lendületet nyert, minden régi tapasztalatot és tudást szokás volt lenézni. Mikor aztán a tudomány uj áradata nyugodt mederbe terelődött és vizében vígan kelepeltek az élet malmai, kezdettek az emberek ráeszmélni, hogy a régieknek is sok hasznos és bölcs, mai szemmel nézve is utolérehetetlen felfedezésük, nagy tudásuk volt. Átestünk aztán a másik végletbe és ma is sokan hirdetik, hogy az emberi kultúra hullámmozgást végez: hol fenn, hol lenn. Az emberiség tehát többször élt már át müveit periódusokat és többször esett vissza műveleti enségbe. Ez a gondolat sem uj azonban! Hiszen Plato Atlan- tisz-legendája lényegileg ennek a gondolatnak a jegyében született meg. Ezt a gondolatot fűzte tovább Tolsztoj Alexej regényében, ki szerint Atlantisz népe évezredekkel ezelőtt ismerte a repülés titkát, sőt világűr hajói is voltak. A költő fantáziája a végtelenbe ivei, nem követhetjük. Bizonyos azonban, hogy nap-nap után olyan bizonyítékok birtokába jutunk, amelyek egészen más fénybe áHitják elődeink tudását. Babonákról kiderült már, hogy való tényekből nyerték eredetüket. Sok ku- ruzslásnak minősített gyógymód ma az emberiség közkincse. Javasasszonyok herbateáit ma orvosprofesszorok rendelik szenvedő betegeknek. Százával lehetne felsorolni eseteket annak bizonyítására, hogy az elérhetetlen célokért törtető ember mindegyre ellátogat a tudásnak elődei által alapított tárházához és onnan mindég gazdag zsákmánnyal megrakodva tér vissza. Ilyen gondolatokkal teltem el, mikor Vergilius Georgica-ját elolvastam. A Szabó András udvarhelyi tanár által fordított könyv kétezer esztendő előtti mezőgazdasági kultúrának adja hü képét Bizonysága annak, hogy a földművelés szabályairól már ezelőtt kétezer évvel annyit tudtak, hogy jó lenne, ha ma a gazdák nagy átlaga betartaná a Vergilius által ajánlott szabályokat. De beszéljen erről maga a könyv! A Georgica négy főtermelési ág anyagát tárgyalja: növénytermelés, gyümölcs s szőlőtermelés, állattenyésztés és méhészet. A növénytermelés keretében rendkívül érdekesen emlékezik meg a talajról és a szántásról. Rendkívül meglepő, hogy a talaj gondozását, a váltógazdaságot és a talaj pihentetését milyen szakszerűen ismerteti. Annyira érdekes elveket hangoztat sok helyen, hogy a mai talaj-biológiára alapított talajmüve- lés sem tud sokkal többet mondani. A vetőmag megválasztásánál ugyanazokat az alapelveket hangoztatja, ami a mai modern növénynemesi- tesnél elkerülhetetlen és annak a kornak a szelleméből következik, hogy a vetéssel kapcsolatban meglehetősen sok babonát is emleget. Különösen a csillagok szerepének tulajdonit nagy fontosságot a vetés sikerére nézve. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezt sem nézzük ma már olyan szemmel, mint évtizedekkel ezelőtt mert hiszen, ha a csillagok sugárzásának nincs is hatása a termés minőségére, kétségtelen, hogy a csillagokból jövő kozmikus sugárzásnak a földi életre nagy jelentősége van. Áz időjóslásra vonatkozó részben még a mai modern meteorológia is sok érdekes dolgot talál. Természetesen ebben is sok a babonás elem. A költemény azon része azonban, amely az állatok viharelőtti viselkedését ismerteti, kétségtelenül maradandó értékkel bír. A Hold és Nap változásaiból is értékes megállapításokat von le. A gyümölcstermelés, továbbá a szőlőművelés tudományáról nagy szakértelemmel ir Vergilius. A szőlőművelésénél például egészen kifogástalanul ismerteti a talajnemeket, továbbá a szőlő ültetésének idejét. A továbbiakban pedig a szőlőkezelésre vonatkozólag kiváló útmutatást nyújt. Ki kell emelnem a könyvnek egyik legkedvesebb részét, ahol az állatok szerelméről értekezik részben költői, részben pedig természettudományi alapokon. A borjunevelésröl Írottak már egészen szakszerűéit. Ezt kell mondanom a méhészetről is és egyes orvosságok receptjeiről. Végül nem felejti el Vergilius azt sem, hogy a kutyáknak milyen fontos szerep jut a pásztornépek életében. Költeményében pontos étlapot ir elő a kutyáknak és leírja a velük való bánásmódot. Mindezeket csak azért írom le, hogy az olvasó már az ismertetésből meggyőződjék arról, hogy érdemes elolvasni Szabó András Georgica fordítását, A könyvben különben a nem szakértő is sok érdekes és élvezetes részt talál, különösen azért, mert belekerül a könyv olvasása által egy kétezer esztendős mezőgazdasági kultúra levegőjébe. A könyv megrendelhető a szerzőnél Székelyudvarhelyen, vagy pedig lapunk kiadóhivatala utján, ára 60 lej és a portóköltség. Dr. Szász Ferenc.
