Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-10 / 207. szám
s KUETlUjSXG Vasárnap, 1033, szeptember 10. Erdély ráfizet & !>nza árára Az illeni termést elviszik, hogy más vidékről drágább áron hozzanak — Visszásságok és bonyodalmak a buza árnivója mögött (Kolozsvár, szeptember 9.) A kormány félhivatalos jelentései a legnagyobb örömmel és sok dicsekvéssel közlik majd minden nap, hogy Romániában a buza belföldi ára elérte a világpiaci árnak a kétszeresét. Ez az eredménye annak a kampánynak, amit az árfelhajtás végett indítottak. Bár kétségtelen, hogy elsőrendű általános érdek a mezőgazdasági termékek piaci értéknivójának a megmentése, a kormánynak azonban ez az öröme és dicsekvése aggodalomra ad okot, még pedig nem kis aggodalomra. Románia egész gazxlasági helyzetére és a mező- gazdasági termékek értékesítésére ugyanis nem a belfödi árak felhajtása az üdvös és fontos, hanem a külföl felé irányuló export, aminek ügyét semmiképpen sem szolgálja a belföldi árdrágítás. Az ilyen mesterséges árfelhajtásnak rengeteg visszássága van. Ezek közé a visszásságok közé tartozik az a mód, ahogyan a kolozsvári s általában a felsőerdélyi lakosság kenyerét megdrágították. A szükebb értelemben vett Erdély búza- szükségletének egyötödét fedezi csak ennek a területnek a termése, tehát nagymennyiségű behozatalra, jobban mondva idehozatalra vagyunk utalva, amit a Bánságból, regátból kell kielégíteni. A kormány buzabevásárló apparátusa azonban rávetette magát az erdélyi búzára ş innen viszi el. Biharmegyében összevásárolja a búzát a hivatalos áron és leszállítja Konstan- cába, ahol exportcélokra raktározzák fel. Tehát nem engedi, hogy ez a termés az itteni szükséglet kielégítését szolgálja s viszont e mennyiség helyett a messzi regátból kell ideszállitani, magas vasúti tarifával. Ha ennek az össze-visszakocsikáztatásnak nem a meggondolatlan kapkodás, vagy ismeretlen üzleti érdek az oka, akkor csak azt a magyarázatot lehet találni, hogy a vasutat akarják gazdagítani. A vasút deficitjén úgy segítenek, hogy keresztül-kasul kocsikáztatják az országban a gabonát s amibe ez kerül, azt megfizeti a szegény erdélyi lakosság, kenyerének az árában. í)e nemcsak a kenyérnek az árában, mert másutt is fizetni fog erre a célra az erdélyi nép. Bihartól Konstaneáig olyan nagy a távolság, hogy a vasúti fuvardíj megnehezítené ennek áz üzletnek a lebonyolítását. De azért van állami beavatkozás, hogy ezen segítsen. Ezért van kormánybiztos és pénz. A vasút kedvez- ményes tarifával, 3500 lejért szállítja le innen a búzát. De a kedvezményt nem a vasút adja, mert a különbözeiét megfizeti a kormány. Amig futja, abból a hétszáz. vagy kilencszázmillióból, amit kölcsön vett fel és amit szintén meg kell fizetni. Miből! Talán mindenki tudja, hogy miből. Ha a belföldi ár kétszerese a világpiaci árnak, akkor a magas tarifával Konstancába szállított bihari búzát, —- feltéve, hogy sikerül eladni — > -; a bevásárlási áron jóval alnl fogják eladni. Az árkülönbözetet, rácsapva a fuvardijat és annak úgynevezett kedvezményét, valakinek ismét meg kell fizetni, mert ezt nem fogják a kormány tagjai a zsebőkből kitenni. Azt kellene mondani, hogy mindegy, de jól járt a bihari gazda. Azonban a bihari gazda megkapta volna a maga hasznát ugyenekkora mértékben akkor is, ha a kolozsvári, nagyváradi polgár, vagy akár az itteni hegyilakók kenyérára jut nekik és semmit sem veszítenének azon, ha e mesterségesen csinált és visszás differenciával is nem tennék drágábbá az itteni kenyérnek az (Déva, szeptember 9.) Mult év júliusában fedezték fel, hogy a petrozsényi betegsegélyző pénztárnál visszaélések történtek- A vizsgálatot csak két hónappal később indították meg, majd nemsokára azután magánfeljelentésből kifolyólag a dévai főügyész is kiszállott és vizsgálatot folytatott le, amelynek eredménye az volt, hogy megállapították, miszerint két tisztviselő és pedig Retteghy Lajos és Ruder Ernő mintegy 160 000 lejt emelt el okirathami- sitás és sikkasztás utján. Később a vizsgálat a könyvelők segítségével tovább folyt s a közvélemény már úgy tudta, hogy az elsikkasztott összeg meghaladja a félmillió lejt is. A vizsgálat megindulásakor megdöbbentően és szenzációképpen hatott, hogy az egyik tisztviselő Schiedeg György a katolikus templom tornyából a földre vetette magát és szörnyethalt s azért követte el az öngyilkosságot, hogy nehogy vizsgálat elé kerülhessen. Schiedeg halála mindenesetre olyan homályt borit az egész ügyre, hogy minden jel szerint a törvényszék sem fogja teljesen tisztázni tudni a kérdés minden ága-bogát. árát. De az itteni szükséglet kielégítésére történő beszervezéseket sok féle más irányban megnehezíti az, hogy innen elviszik a terméseredményt s ehelyett másutt kell árut szerezni. Egy sereg különféle bonyodalom származik ebből, ami mind pénzbe kerül, mert üzlet! bonyodalom. S az üzletemberek minden költséget ráháritanak a fogyasztóra, mert az önköltségi ár a kalkulációjuk alapja. Az ilyen görbe visszásságok összeredménye, hogy a kenyérnek olyan magas az ára és a külföldön ennek az árnak a felét fizetik. Általában ha az exportra vitt búzát fele olyan árban értékesítik a világ piacain, mint amennyiért itthon összevásárolják, ezt a külön- bözetet valahonnan fedezni kell. És ez a nagy kérdés: mibőlÎ Helyes, ha a mezőgazdasági termékek árnivóját megmentik, de nehogy e mentési módokba bolekoldusodjanak a mezőgazdák. Mert hogy sok olyan visszássága van a mesterséges árfelhajtásnak, amiből a gazdának semmi haszna nincs, arra az erdélyi buza esete mutat példát. De nem lehet megemlítés nélkül hagyni azt sem, hogy a szükebb értelemben vett Erdély a búzaár felhajtásából nem lát közvetlen hasznot, mert nem búzatermő hely s ötször annyit kell vásárolnia egyebiinnen, mint amennyit termel, illetőleg amennyit itteni fogyasztásra elad. Ebből az következik, hogy a búzaárban nagy adót fizet a regátnak s a belföldi búzaár magasságából származó különbö- zetet sokféle címen az erdélyi lakosság fizeti meg. A Paná—Oprişanescu-tanâcs által lefolytatott tárgyalás a vádlottak kihallgatásával veszi kezdetét. Retteghy Lajos beismeri, hogy a nyugdíjasok nyugtáival mintegy 110000 lejt keresett s Ruder Ernő is elismeri, hogy Bet- teghytől mintegy 40.000 lejt kapott hallgatási dij dinén, tagadják azonban, hogy a betegbár* fákkal manipuláltak volna, véleményük az, hogy azokkal egyedül Schiedeg operált. A vádlottak után a tanuk kihallgatása következik, akik majdnem mind tisztviselők s nagyobb részüket Petrozsényból már^ cl is helyezték. Boteanu könyvelőtől arra kérnek felvilágosítást, hogyan fordulhatott elő, hogy egy nyugdíjasnak a nevére többször is_ fizethettek. A rendszer, amint azt a főügyész is megállapította, ezt lehetővé tette. Danilánétól szintén azt kérdezték, hogy pénztárnok létére, hogyan fizetett egynek kétszer. A legérdekesebb volt Oprea Emil könyvelő kihallgatása, aki kijelentette, hogy véleménye szerint csak a nagyobb összegről szóló nyugták hamisak s az ilyenformán elsikkasztott összeg bizonyára meghaladhatja a félmillió lejt is. Retteghy kifejtette, hogy azért kellett aláírnia a nyugtákat, mert a zsilvölgyi lakosságnak legalább a fele nem tud Írni, amire az ügyész akkor is, amikor Oprea könyvelő elmondja, hogy a be- tegsegélyzői dijak nincsenek verifikálva. Oprea azt állítja, hogy egy elveszett dossiénak az eltűnése csak Haibach igazgatónak lehetet az érdeke s egy alkalommal Haibach igazgatót Szebenbe kisérte 200-000 lej felvételére s akkor egymásnak kölcsönözni voltak kénytelenek. Haibach igazgató, aki szintén vádlott, idegesen mondja oda Opreanak, bogy Hág tisztviselő, a felesége dr. Márza volt képviselővel egyetemben minden este tanácskozást tartottak, ahol az ellene szóló dolgokat tárgyalták meg s ugyancsak idegesen mondja Hagné kihallgatásakor, hogy Hagné volt az, aki 1927-ben az első hamisítást elkövette, amiért 15 napi fizetéslevonási büntetést is kapott. Feltűnést keltett a nagyszámú hallgatóságban Oprea ama kijelentése, hogy a házkutatás alkalmával Haibach igazgatónál megtalálták dr. Gherman képviselő egyik levelét, amelyben a képviselő azt írja az igazgatónak, hogy a minisztériumban mindent elintézett. Amikor esküre kerül a sor dr. Grossmann Miksa, Haibach Ferenc igazgató ügyvédje tiltakozik Oprea megesketése ellen, mondván, hogy személyi ellenszenv vezeti Opreat, aminek az alapja az, hogy ő akart igazgató lenni n petrozsényi betegsegélyzőnél. A törvényszék ennek ellenére elrendeli az összes kihallgatott tanuk megesketését, ami után a tárgyalást elhalasztja. A ki iskolás gyemekének egész évig tarfő, 11 ~~ JP árnailyen egyenruha vagy kötény anyagot c sekély pénzért, akar venni, csakis az A.B. olcsó textilárukázban vásárol! Cluj Kolozsvár, GI. ftíeculcea (v. iíorniss u.) 1. szám, jobb ra a kapu alatt. ©I cső m Lezajlott a petrozsényi betegsegélyző pénztár tisztviselői sikkasztása törvényszéki főtárgyalásának első napja
