Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-10 / 207. szám

Képvisel őház BUDAPEST V. Előfizetési árak belföldön: Egész évTe 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő, p— Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 207. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Claj-Kolozs- vár, Strada Bárón I>. Pop (volt Brassal ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, posţgfiok 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Kezdődik a névvegyelemzás ^zovátán gyülekeznek Maliin hívei . Félhivatalos jelentés suerint az erdélyi mozgalom Eyusrodtabb jelleget öltött — Srandsch eg-yik pata róimsa irta a második röpiratot A néVVegyelemzés Románia iskolaéletében kisebb-nagyobb mértékben mindig' divatban veit, de az uj iskolaév kezdetén úgyszólván pél­dátlan mohósággal lángolt .Jel. . Úgy látszik a nyár folyamán titkos rendeletét adhattak ki, mert adott jelre az összes iskolákban átvizsgál­ták a növendékek neveit és minden különösebb indokolás nélkül azokat' ä<n(£vendc*kekct, akik éveken keresztül jártak ggyik vagy másik fele­kezeti magyar iskoiâbg, most 'egyszerűen ro­mán állami iskolába utasították. A Marianum- ban például öt-hat növendékről sütötték ki, hogy ők tulajdonképpen nem magyarok, Hanem románok, vagy németek, Winkle névvel pél­dául nem szabad magyar iskolába járni, a Winklereknek pedig repülniük kellett a katoli­kus gimnáziumból. A Bogyák máról holnapra Bodeák lettek, a Koncok Conţiu-k, az Illések­ből Uiesiu-k, a Korpádikból pedig Corpodea- nok. Ä Mayerek, Schuítz-ok, akik régi neves magyar családokként vannak elkönyvelve a városnak évszázados történelmében, egyetlen tollvonással kirekesztetnek. Ezeket akár romá­noknak, akár németeknek akarják nevelni, de semmiesetre sem magyaroknak. Lehetne e cikk kapcsán arról is beszélni, hogy egyes iskolákban, igy egyik állami isko­lában is külön osztályt csinálnak a zsidó nö­vendékekből és hogy méginkább megkülönböz­tessék őket kivételes helyzetükben, az amúgy is nagyobb tandijakat most ismételten fel­emelték. Pe térjünk csak vissza erre a név- vogyelcmzésre. Az iskolakérdés úgy is fog még bennünket foglalkoztatni, fájdalom, nem egyszer. A kisebbségi iskoláztatás anyagi kér­dései külön vészes probléma, külön nagy nyo­morúság, külön fejezet. Ezúttal az iskoláztatás­nak ezt az erkölcsi kérdését vegyük elő. Mutas­sunk rá most is, mint annyiszor, hogy soha­sem lehet megteremteni a kisebbségek és a többségek közötti harmóniát, ha már az ifjúság­nak a lelkét is megmérgezik. A zsenge korban levő gyemnek észreveszi, hogy őt másnak tart­ják az állami együttélésben, mint a magánélet­ben. Észreveszi, hogy őt mesterségesen akarják kirángatni abból a közösségből, amelyben ter­ni észetes helye van. Ez a kísérlet nem fog sikerülni. Ai a gyermek, aki magyarnak érzi magát, csak megacélosodik magyar érzésében, ha erőszakkal igyekeznek bennső mivoltából kiforgatni. A nemzetiség^ tudata erősebb min­den erőszakos asszimilációnál. Ezt a románok is tudják, akik arra hivatkoznak, hogy a ma­gyar ímpérium idején még a természetes asszimilációval szemben is megőrizték faji öntudatukat. Már most ha az asszimiláció mesterséges, haja szálánál előrángatott va­lami, akkor ennek az asszimilációnak még ke­vesebb sikere lesz- A nemzetek életében olyan az erőszakos asszimiláció, mint a gumilabda: mennél nagyobbat ütnek reá, annál maga­sabbra ugrik- Iía azt akarjuk és ha többségi nép is azt akarja, hogy az erdélyi magyarság sorsközösségét a többségi néppel együtt, za­vartalanul, a lelkek békéjében alapozza meg, akkor önkéntelenül vissza kell riadnia ezektől a tévintézkedésekfől, ajnelyek beharangozol az uj iskolai életnek. Románia közoktatásának egyéb problémái is vannak, mint ez. A tanítók országos kongresszusának vagyunk szemtanúi és megdöbbenve halljuk, hogy ötezer tanító áll munkanélkül és Romániában egymillió gyermek az iskolakerülő. Ez az a probléma, amelyet meg kellene oldani. Ez az a probléma, amelynek megoldása felvirágoztatja az orszá­got, nem pedig ez a másik, amellyel való foly­tonos bibelődés, amelynek minduntalan föl- melegitése akarva, nemakarva feltartóztatja az ország együttes erejét, hogy megalapozza a jövendőjét. (Kolozsvár, szeptember 9.) A kormány' egyik bukaresti orgánuma csak erdélyi mozga­lomnak minősíti azt az akciót, amely eddig két röpiratot dobott ki a nyilvánosság elé. Mert megjelent .Nagyszebenben egy második röpirat is és pénteken ez a röpirat már Kolozs­váron volt. Rajtunk kívül álló körülmények miatt tegnapi lapunkban erről nem számolhat­tunk be. Nyugodtabb a mozgalom. Bt számoltak a híradások arról, hogy a kor­mánypártból kizárt egyik képviselőnek, Lázár Iliének részvételével nagy népgyülést rendez­tek Márámarosbau, Aknasugatagon. Egy hiva­talos jelentés most e híreket azzal egészíti ki, iiogy az aknasugaíagi gyűlés a Maniuhoz inté­zett táviraton kívül hódoló táviratot intézett a királysághoz is és táviratot intézett Vaida miniszterelnökhöz is, kifejezésre juttatva a nép ama óhaját, hogy Vaida egyesüljön Maniuval. Ezt a kívánságot a Maniuhoz intézett távirat is kifejezésre juttatja. E hírekkel kapcsolatban a Lupta rámutat arra, hogy az erdélyi akció már jóval nyugod- tabbá vált, mint amilyen az első napokban volt. Több, mint valószínű, hogy az akció vezetői a kor­mánynak nem akarnak nehézséget okozni és a párt egysége biztosítva van. Erre vall Vlad lapjának a cikke, Lazar Illés aknasuga- 1agi népgyülése, illetve az onnan Maniuhoz és Vaidához intézett táviratok és Mihalache ki­jelentése, hogy Cámpolungban semmiesetre sem fog valami történni a kormány ellen. A nemzeti parasztpárt ellenfelei újból keservesen Tegnap Mussolini kihallgatáson fogadta a Rómában időző Goga Octaviani, akivpl két óra hosszat tartó tárgyalást folytatott. Goga el­mondotta a Duce-nak, hogy az olasz viszonyo­kat hasonlítja ossz» a romániai állapotokkal és lényegében szeretné megismerni a fasizmus elmeit. Mussolini nagy érdeklődést tanúsított Goga fejte­getései iránt, amikor beszámolt a jelen­legi romániai viszonyokról. Ezután Goga résztvett az Excelsior szállodá­ban a Rómában időző Miklós herceg tisztele­tére rendezett ünnepségeken. Vaida követeket indit Badacsonyba. A bukaresti lapok szerint Vaida miniszter- elnök két személyes jóbarátja, akiknek nevé­ről többféle kombináció van forgalomban, szin­tén megjelenik Badacsonyban, a holnapi kultur ház felavatási ünnepségeken. Vaida két ki­küldöttjének feladatáról két verzió kering. Az egyik feltevés az, hogy Vaida keresi a kibékü­lést Maniuval, akinek személyes befolyása és politikai súlya a Boila-íele röpirat hatásai után még élesebb körvonalakban domborodik ki és bizonyos irányban aggodalmakkal tölti el a kormányt. — A másik magyarázat szerint csalódnak, mert ez a történelmi alapokon nyugvó nagy párt nem omolhat össze ilyen in­cidensek következtében, mint a kolozsvári, ame lyeket néhány fiatalember okozott — írja. Maniu és a szovátai értekezlet. Az Adeverul szerint Maniu Gyula nem vesz részt a szovátai értekezleten, amely néhány nap múlva fog összeülni. Az értekez­let lezajlása után azonban Maniu Szovátára ! utazik, ahol két hétig fog tartózkodni. Leucuta dr. bánáti képviselő nyilatkozik az Adeverulnak. Leucuta, akit szintén kizár­tak a ncmzeti-parasztpártból, kijelenti, hpgy akciójukat félreértették és íelremagyarázzálc- mert az nem irányult a monarchikus rend és az uralkodó ellen. A legteljesebb hódolat és lojalitás az uralkodó személye iránt tölti el mindnyájukat. Bukaresti lapok szerint a Maniu hivei feL keresték Szászvároson Vlad Aurél volt mi­nisztert és kérték csatlakozását a mozgalom­hoz. Vlad megtagadta a csatlakozást és lapjá­ban is a kormány mellett foglalt állást­Brandsch barátját letartóztatták. A Nagyszebenben megjelent, második röp irat szerzője: Leon Proca. Ugyan ez a szerző irta a Brandsehot védő cikksorozatot a Patria- ban. Úgy látszik, hogy Brandschnak c védője már jóval előbb irta alá a Brandseh melletti cikket, aminek közlésére csak e napokban ke­rült sor, amikor a szerző a Boiláék mozgalmá­hoz csatlakozott. A Calendarul szerint Proca Lcon-t, aki újabb röpiratot terjesztett, Őrizetbe vettek­Vaida azért küld követeket Maniuhoz, hogy ezek rábírják a badacsonyi remetét arra, hogy intse le párthiveit a Boila által megkezdett akció folytatásáról, mert, ha a Maniu-parti hivek tovább feszitik a búrt, úgy a kormány kénytelen lesz velük szemben a legélesebb esz­közöket alkalmazni. Madgearu a transzferből. Tegnap ült össze Budestiben a nemzeti parasztpárt ifjúsági szervezetének gyűlése, I amelyen Madgearu pénzügyminiszter nagy be­szédet mondott a transzfermoratórium elrende­lésével kapcsolatban. — Az c'v elején már folytak a tárgyalások a külföldi hitelezőkkel, — mondotta, — de ezek csak részleges eredményt hoztak, mert a kül­földi hitelezők mindösze 2500 millióval akarták csökkenteni a román állam idei kiadásait, hol­ott legalább is 3500 milliós csökkentésre van szükség. A transzfermoratóriumot a kormány nem a külföldi hitelezők ellen, hanem éppen az ő érdekükben létesítette. Be kell látniok kül­földi hitelezőinknek, hogy nem tudunk devizá­hoz jutni, különben is a külföld az oka, hogy- kónytelenek voltunk a transzfemoratórium esz­közéhez folyamodni, mert nem tette lehetővé a romániai árucikkek külföldi elhelyezését. Ciogát fogadta Mussolini

Next

/
Thumbnails
Contents