Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-08 / 205. szám

4 KmetiUjsiíg Péntek, 1933. szeptember 8■ Uj Déva vára Úri leány az épitö-ál Irányon, aki egy évtizede dolgozik mint kötnives, maiteres kanállal a kezében — Az uj Kötnives Kelemenné (Székelyudvarhely, szept. 7.) Nem mindennapi lát­vány, urileány az épitő- állványon. Kezében maite­res kanál, amellyel boszor­kányos ügyességgel és gya­korlattal dolgozik, mérőón, vizmérték, a kőműves mes­terség szerszámai, a testén fehér köppeny. Öreg fér­fiak, hires kőművesek látható nagy respektus sál fogadják utasításait, tanácsait. Férfias biz­tonsággal és tökéletes hozzáértéssel mozog a:*, állványon. Székely leány, a neve Pék Irén. A P,ék-familia régi. hires épitészcsalád. Édesapja, két bátyja neves, okleveles épitészek. A leány nyal a szám teljes, ő az uj Kőműves Kelemen né, akit nem kell befalazni magas Déva vára-.. I>a, hogy a várfal le ne dűljön. Megállítja őJ saját kezűleg azt a falat olyan keményen, hogy századok se bírnak vele. Az emberek tisztelet tel, kalapemelvo mennek el az állvány alatt amelyen a leány dolgozik, rakja, ragasztja az uj idők, uj világ alapjait. Malteros kanállal a kézben A székely életrevalóság, élelmesség sok meglepetése mellett is feltűnő az urileány mint kőműves. A mai nőt a kenyórküzdelem minden frontján ott lehet találni. Ez a keserű élet mindenhova odaállította. Tudom, hogy Pék Irénke is, aki egyébként iskolákat végzett a kenyérért ragadta meg a malteros kanalat és vállalja a férfi testnek is nehéz, kemény mun­kát a szédítő magasban. Kissé zavartan, de mosolyogva válaszol a kérdéseimre, amelyeknek nyomán kiderül, hogy közel egy évtizede végzi a kőműves mesterséget édesapja és bátyjai irányítása mellett, ahol bármelyikük munkát vállal, mindenütt ott van és nemcsak dolgozik, hanem irányítja, vezeti is a munkálatokat. A maiteres kanállal kezében Székely­udvarhelyen és környékén kivül dolgo­zott már Buzeuban, Bukarestben és a Kegál több városában. 1318-ban építészeti iskoláb^ készült Pestre, de jött a forradalom, kommunizmus s tervét nem valósíthatta meg, hát az ehhez szükséges egy évi gyakorlatot édesapja mellett elvégezte Még azonban nem adta fel a reményt, hogy tervét későbben megvalósítja. Egyébként csak az oklevél hiányzik, különben kész építész. Érti, gyakorlatból ismeri az épitőmüvészetnek minden fifikáját. „Szeretem." — Miért csinálja! — vetem fel a kérdést. — Mert szeretem! — válaszol azonnal rá — olyan szép dolog másoknak otthont építeni. Nem szól többet, nem részletezi a gondola­tát, de nem is kel!, mert ezzel mindent meg­mondott. „Másoknak hajlékot építeni!“ Ez a leány meglátta a mai kor, a mai sze­rencsétlen'emberiség egyik legsúlyosabb pro­blémáját, az emberiség legnagyobb részének hazátlanságát, ottbontalanságát és gyenge, női kézzel ő is hozzáfogott a haj lék építéshez, hogy mindenkinek legyen hová fejét lehajthassa, hogy uj bék'sséges élet, uj jövendő, uj élet szülessék az uj hajlékokban, amely végre el­bírja feledni a sok fájdalmat, halált, nyomort, gyűlöletet, véri, pusztulást. így építi az uj Déva-várát. Ha ez nem ballada, a székely nép uj, mai balladája, akkor semmi sem az. — Szép odafenn a magasban — jegyzi meg halkan, mintegy magának Pék lénké. Most már én is tudom, hogy szép, mert nagy, magasztos hivatást teljesít ez a székely leány, amikor a téglákat, köveket egymás mellé illeszti és inunközben álmok rajzanak a szivében. Álmok az otthonról, a házról, amely­ről azt tartja az angol közmondás, hogy: „Az on házam az én váram.“ Ezek a házak, ezek a mi váraink ledőltek. Az embereket az otthonukon keresztül érte a legtöbb szenvedés. A „házunk“, azoké, akiknek voit, elveszítette a belső biztonságnak, a min­den törvénnyel védettségnek szentséges védő és fenntartó erejét. A háborúk és uj népván­dorlás, politikailag és gazdaságilag küzdő né­pek országutjába, eltipró lábai elé került. Sú­lyos lelki és kenyérterheket viseltek a házte­tők, a hajlékok roskadoztak, vagy össze is om­lottak alattuk és milliószámra vetődtek ki az emberek az uccára, országutakra otthontala­nul. Amíg ezeknek az embereknek nem lesz hajléka, mig a népek uj Déva vára fel nem épül, minden szegény számára, addig nem is lesz e világnak nyugalma és békessége. Talán látja is, talán inkább érzi mindezt ez a leány ideíenn az épitőállványon, amelyről az igaz isteni s emberi magasságokba és mély­ségekbe lehet ellátni. Bizonyos, hogy ő az első épitész a vilá­gon, ki nemcsak a kezével, de a leikével is épit. Gyönyörűek lehetnek az ő otthonn-álmai. Meleg kis hajlékok és felhőkbe nyúló ékes pa­loták, büszke tornyok vonalai nyúlnak fel a földről lelki szemei előtt. A művész teremtő forróságát örökölte, ami már teremtés és nő­nél különösen az, mert a nő a külső formák, a megoldandó technikai, vagy művészi „feladat­on felül már előre látja az általa épített haj­lékokban megjelenő emberi, családi élet me­legét, erejét, szépségét, az emberi fészek élet­adó valóságát, vagy tragédiáját. Én tudom, hogy a házépítő Pék Irénkék nem bírnak sza­badulni ettől a már transcendens szemponttól. És igy is van jó. Az a körülmény, hogy a ma­gyar leány megjelent az épitőállványon, nem­csak az idők jele, hanem a mi kisebbségi éle­tünk sok nyomorúságának, kilátástalanságá- hak fekete éjszakájában az uj, felkelő élet­napnak jótékony sugárjcája is. Ma az a valóság, hogy ifjúságunk képtelen egzisztenciát alapozni magának, leányaink pártában maradnak és az uj magyar otthonok ezrei nem épülnek fel. A férfiak elesnek az út porában és tehetetlen irtózattal gondolnak a holnapra, s ugyanakkor az épitőállványon megjelenik a magyar leány, hogy az élet iga­zát kikiizdje és a mi kis, ingadozó, nagy ro­mokban heverő hajlékunk köveit összeragasz- sza, ismét a magasba emelje. — Nem tartom vissza tovább Irénke, hi­szen minden perce drága­isten óvja, segítse azon az épitőállvá­nyon! Nyirő József. * A konverziós törvény végrehajtási utast fását 12 lejért mindenütt megkaphatja magyar nyelven a Keleti Újság bizományosainál. Ha véletlenül kifogyott volna, küldjön be a kiadó- hivatalnak 15 lejt és keresztkötés alatt posta- fordultával megküldjük. Szerelmi háborúság áll a kissebesi családi tragédia hátterében Egy fiatal festőakadémisia miatt borult fel a Földes-család belbékéje (Kolozsvár, szeptember 7.) Lapunk tegnapi számában kisebb cikk keretében beszámoltunk arról a megrendítő öngyilkosságról, amely a közeli Kissebes községben történt. Mint ismere­tes, Földes Gyula a kissebesi Forestiera- Romana fakereskedelmi vállalat tisztviselőjé­nek 25 éves felesége férjének revolverével szivenlőtte magát. Tettét a hozzátartozói vették észre, akik a dörrenés zajára elősiettek és a be­zárt ajtót lakatossal felnyittatták. A sezlonon, — mint ahogy jelentettük, — féloldalra dűlve feküdt a szerencsétlen életunt asszony, mellé­ből pedig hatalmas sugárban patakzott a vér. Az azonnal kihívott orvos minden lehetőt meg­próbált az asszony megmentésére, azonban minden igyekezete hiábavalónak bizonyult, mert Földes Gyuláné valóságos nevetőgörcs rohamok között közel egy félórái kínlódás után meglralt. A hatósági vizsgálat folyamán megállapí­tást nyert, hogy Földes Gyula, a csinos ter­metű fatisztviselő néhány évvel ezelőtt vette feleségül az akkor alig 21 éves Tóth leányt. Meglehetősen boldog családi életet éltek utolsó pillanatig, néhány hónappal ezelőtt azonban a végzet egy fiatalember képében jelentkezett Kissebes községben. A fiatalember egy festő- akadémista hallgató volt, aki szünidejét Kis- sebesre ment eltölteni egyik sógorához. Egy összejövetel alkalmával pedig megismerkedett a csinos Földes Gyulánéval és mély szerelem fejlődött ki közöttük. Földes Gyulának, mint ahogy az ilyenkor lenni szokott, sejtelme sem volt arról, hogy a két fiatal lélek között szere­lem fejlődött ki. A viszony már oly komollyá vált, hogy az asszony komolyan kezdett fog­lalkozni a válás gondolatával. Férje részéről azonban sokkal nagyobb volt a felesége iránti ragaszkodás, sem hogy beleegyezett volna felesége válásába. Az asszony teljesen tisztában volt ezzel a körülménnyel. Tegnap heves jele­net volt férje és közötte, amikor az asszony váratlanul bejelentette férjének, hogy ő any- nyira komolyan veszi közötte és a fiatal­ember között kifejlődött vonzalmat, hogy már jegybe is lépett vele. A férj természetszerűleg tiltakozott ez ellen és a leghatározottabb han­gon tudomására hozta a feleségének, hogy kü­lönösen abból a körülményből kifolyólag, hogy megélhetését a fiatalember oldalán nem látja teljesen megalapozottnak, nem egyezik bele a válásba. Ezzel el is távozott hazulról. Haza­térte után pedig megrendülve vette tudomásul, hogy felesége nem tréfált, amikor a veszeke­désük hevében öngyilkossággal fenyegetőzött. Hátrahagyott búcsúlevelében, amelyet férjé­hez intézett, különösen a lelkivilágának utolsó hónapjait vázolja fel, amelyek arra indították, hogy életét eldobja magától. A tragikus módon öngyilkossá lett fiatalasszony iránt óriási rész­vét nyilvánult meg. A magyar könyvnap legnagyobb eseménye! ECKHARDT FERENC egyetemi ny. r. tanár: lagyarorsaág A magyar könyvnap legnagyobb eseménye! Ára egész vászonkötésben .........90 lei Mindenki olvassa el, aki a történelemben az igazságot keresi. - Káldor kiadás. A 90-— leit bármely könyvkereskedés visszatéríti, ha egyéb KÁLDOR KIAD­VÁNYOKBÓL 450*— lei boltiáru köny­vet vásárol és az ECKHARDT-könyvben található utalványt leadja.

Next

/
Thumbnails
Contents