Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-03 / 201. szám

6

Kuinüjsm

Vasárnap, 1933. szeptember 3.

Megszólalnak a kövek. . .

Beszélni kezd a kétszázliz éves piarista templom

!»»■■■ ——— ■ —a

Közadakozásból épüli lel az üldözött jezsuita rend megszilár* ditására kormányfőtanácsosi támogatás mellett a katholikus restauráció első alkotó erőre valló emléke

(Kolozsvár, szept. 2.) A mindennapi megélhetés és kenyér utáni tülekedés robotjában sohasem jut eszébe az embereknek hogy bár egyetlen pillanatra is megálljon egy-egy évszázados patinával bevont köépitmény előtt, — legyen az egy félig már beomlott kőfal, vagy egy már ezerszer tatarozott ház, esetleg isten dicsöi- t érére emelt templom, vagy az utódok kegyeletéből maradandó emlékként emelt szobor vagy emlékmű. Az egykoron klncses-nck nevezett Kolozsvárnak nagyon sok régi, patinával bevont háza, temploma, szobra és emlékműve van, amelyek mellett részvétlenül megy el a kolozsvári polgár. Annyira megszoktuk már ezeket az épületeket, annyira hozzánk nőttek boltíves kapusaikkal, jellegzetes figuráikkal, hogy hiányaikat csak abban az esetben vennék észre, ha eltűnnének a kézmü- vesek minden rombadöntö csákányai hegye alatt. Nem törődünk az emlékekkel, figyelembe se vesszük azokat a történelmi eseményeket, amelyek esetleg a mohos kövekhez fűződnek. Egyáltalán nem, vagy csak hézagosán ismerjük történetüket, létrehozásuknak körülményeit és mindazon tényeket, amelyek mai formájukban tárják elénk az emlékek szinpompás gazdagságát.

A mindent beborító feledés homályából csak néha- néha emelkedik ki egy-egy középület vagy emlékmű néhány pillanatra, valami eseménnyel kapcsolatban és mindenkor vissza is sülyed a maga mindennapias szürke egyhangúságába, mint valami évszázados kriptából feltámadt halott, amely nem tud beilleszkedni századunk technikájának mérföldes csizmájával haladó világába.

Riportsorozat keretében vezetjük szinte kézenfogva a közönséget végig a városon, hogy felhívjuk figyelmét mindazokra a műemlékekre, amelyek ha már nem is többet, de hetenként néhány pillanatot mindenesetre megérdemelnek, hogy foglalkozzunk velük.

Séta a műemlékek között.

Az Egyetem ucca kissé zajos forgatagában szerényen húzódik meg a Király ucca sarkán közvetlenül az Ész templomának szomszédságában a — piaristák temploma. A templom művészi leírását egyébként Kelemen Lajos, egyik hires városunkbeli történész nyújtja a kegyesrend városunkba költözésének százötven éves fordulójával kapcsolatban.

Kivülröl a templom nem is túlságosan mutatós, — Írja a történész — a müértőbb szemet azonban megragadja a nagyszerű szinte tüntetőén egyszerű homlokzatképzése. Oromfalát egy nagyobb kőablak töri át, a falon szépen érvényesül a barokkstilt jellemző csigás oromszél. Egyszerű díszei úgy a homlokfalat, mint a tornyokat Ízlésesen tagolják. A tagoltságot a homlokzat ion- oszlopfejes faoszlopai és a vízszintes párkányok fejezik ki. Föajtóját finom levélfüzér keretezi. A homlokzaton két oldalt foglal helyet szent Ignácnak, a rend alapítójának, és Xavéri szent Ferencnek, a hires rendi hittérítőnek szobrai. A templom főbejárata nagy vágott kövekből, mintegy 10 méternyi magasságra emelkedik ki, fölötte a Szentháromság köböl készült képe látszik, amelyet két angyal tart.

A templom belsejébe lépve meglep bennünket annak épité^eti szépsége és pompás térhatása. Minden nagyszerű összhangot képez benne, és ha pillantásunk végig repül rajta, úgy érezzük, mintha egy Isten dicsőségére alkotott felséges himnusz épületté testesült akkordjai előtt állanánk. Nagyméretű hajója olyan finom átmenettel folytatódik a szentélyben, hogy első pillanatra az egészet az ima és a hálaadás egyetlen termftii Kalandos utazások:!

■. Wassermann: Bula Matari

!! (Stanley élete) .. .. Lei 60 —

;! Nansen: Utazás az úszó jégen Lei 144 — ;; Greehorn: Három világrész

csavargója

............. Lei 55 —

;; A legérdekesebb és amellett tanulságos könyvek !! Kaphatók a

I! Minervánál, Cluj—Kvár

UIHIIHUHHMIIMtlIimi

nek érezzük. Hat fülkéjében egy-egy oltár áll. A magasból a hajóba kétoldalt három fülkés imakarzat tekint le. A fülkék fölött hajolnak ki bábsoros, mellvédes irnaerkélyei, amelyeknek kagyló és pálmaág díszítései szokatlanul egyszerűek. A szentélynek jobb oldalán tágas arotórium ablakai szűrik ué a világosságot és vonják enyhe dicsfénybe a Szentháromság tiszteletére emelt óriási főoltárt, amelynek aranytól és ezüsttől csillogó díszítéseihez a márványozott oszlop és az aranyozott fejű közöld és szürke pilaszterek adják a méltó keretet.

A templom épitáse korában nem volt még meg a bőséges díszítéssel és aranyozással ellátott hatalmas fából készült szószék, amely ipéltón ejti bámulatba a szemlélőt, ugyancsak hiányoztak a mcllékoltárok képei, valamint a fából faragott gyóntatószék is. Az oldalfül- kék mindegyike egy-egy kápolnát alkot, amelyeket mindenkor tartalmi összefüggésben álló két-két kép diszit. A főoltár felé tekintve, baloldalt az első fülke a jezsuita rend alapítójának Loyalai szent Ignácnak tiszteletét őrzi. A következő fülke a Szent Család tiszteletét ápolja az oltárképen szent Annával. A szembe levő képen pedig Szűz Mária látogatása Erzsébetnél látható. Az utolsó fülke a magyár nemzet szentjeinek hódol. A* oltárkép a közös csoportban Szent Istvánt, Szent Lászlót ás Szent Imrét ábrázolja. Jobbkéz felől az első fülke Xavéri szent Ferencet, mint hittérítőt mutatja be. A középső fülke szent József emlékét hordozza, vele szemben a Szent Család menekülése villan elénk. Az utolsó fülke képén Krisztus sirbatétele látható. A képek közül, amelyek a templomot valósággal képtárrá varázsolják át, a legszebbnek és legmüvésziesebbnek a Szent Kereszt képet tartják, feltűnő művészi alkotások még a Krisztus sirbatétele és a Szent Család menekülése is. A képek festője ismeretlen.

Az alapkőletétel.

„A kolozsvári Jézus-társaság, — Írja az 1718. évi Litterae Annuae, — elhatározta, hogy az Istennek, minden jó forrásának a maga, ebben a hazában való megszilárdulására és a 162 éven át vett kegyelmekért hálás lelkének bizonyságát akarván tenni, fenséges templomot emel . . ."

Tekintettel azonban arra, hogy a jezsuiták pénztára nem rendelkezett csak mindössze 122 forinttal, a templom felépítéséhez szükséges anyagiakat isten segedelmével gyűjtés utján akarták előteremteni. Elkészítették a terveket, majd 1718 február 22-én, miután a ház tagjai a készítendő műhöz Isten segítségét kérték, az alapok letételéhez fogtak. Az első kapavágást a ház rekora tette, utána következtek a rendtagok, majd a föurak és a legválogatottabb tanulók. Magát az alapkövet március 13-án, — miután a rektor, a tizenkét rendtag, ugyanannyi nagyur fia a szentély helyén ka pávai a földet kiásták, — Mártonfi György erdélyi püspök helyezte el. Marosvásárhelyről e napra meghívott Gyalogi János tudós jezsuita disztichonokban a templom számára örökkévalóságot esdett, amelyhez az Aeneis első énekének e szavait vette jeligéül: „O boldogok, kiknek már falai emelkednek." Másnap az ünnepély emlékére a szegényeknek háromfogásos ebédet szolgáltak fel.

Amikor a jezsuiták az ország előkelőségeit az ünnepélyes alapkőletételre meghívták, ugyanakkor az o«— szággyüléstől segélyt kértek a templom építésének céljaira. A kérésben a jezsuitákat, akik abban az időben még üldözött, illetve meg nem tűrt felekezet voltak, — az vezette, hogy ha az országgyűlés tagjai a segélyadásban megegyeznek, e cselekedettel a rendnek száműzetéséről szóló végzését is hatályon kivül helyezik. Szándékukat siker koronázta, ugyanis az országgyűlés hozzájárult a segélyhez, a fökormányszékre bízva a segély összegének megállapítását A jezsuiták ügyét maga az országgyűlés elnöke, a református vallásu br. Wesselényi István karolta fel és kiváló beszéd keretében ajánlotta támogatásra.

A templom alapépítményein majdnem karácsonyig dolgoztak és az időre azzal majdnem teljesen elkészültek. A munka nagyságát azonban csak az tudja méltányolni, akik a templom alatt elhelyezett kripták óriási méreteit látta. A szentély alatt egészen a templom hajójáig első terület boltozatos üreg, továbbá a templom

hosszában kétoldalt, az oldalfülkék felől eső rész alatt is tágas folyosó húzódik. A folyosó egyik fala telve van kemenceszerü üregekkel, a másik oldalon pedig, a templomban látható fülkék alatt, boltozatos üregek vannak a legkiválóbb előkelőségek temetésére.

A következő évben az építkezéseket tovább folytatják és a falakat már körülbelül másfél bécsi öl magasra, azaz 3 méter és néhány centire emelték. Két év rrulva, 1721-ben a templom építése már annyire előrehaladt, hogy a falakat már a tetőig húzták és a két tornyot is egyenlő magasságra emelték, majd a tetőt is befedték cseréppel. 1722-ben már a tornyok csúcsait is felrakták, a külső falakat minden felől bevakolták és a homlokzaton elhelyezték szent Ignácnak, a rend alapítójának és Xavéri szent Ferencnek, a hires rendi hittérítőnek szobrait. Elkészült továbbá a 140 halott befogadására rendelt kriptasor is. Eveken tartó szakadatlan munka után végre 1724-ben véglegesen befejeződtek az építkezések és teljesen készen állott a templom az istentiszteletek megfelelő végzésére. Ekkor helyezték el a főoltár felé a szépen hajló oszlopok ivei közé a nagy pajzsot, amelynek lecsüngő szalagjait két felöl két angyal tart. A pajzsban a templom titulusa egyben az alapítási évet is feltünteti:

Magno Deo Vnl, aCtrlno

LaVs VTrtVs, GLorla.

(A nagy Istennek, az egynek és hármasnak, dicséret, erény, dicsőség). A nagybetűvel írott betűk római számok, melyek összeadva a templom elkészülésének évét adják.

A templom felszentelése a kővetkező évben 1725ten történt meg.

Miután a kegyes tanltórend a templom vezetését 1776-ban átvette, az oltárok számát kettővel szaporította. Az egyik Nepomuki 6zent János tiszteletét terjeszti, a másik festmény Katazanti szent Józsefet mutatja be. Kétszáz év óta, amióta a templom fennáll, már többször szorult javításra. Nagyobb tisztogatást benne 1815-ben végeztek, 1831-ben Gul János rektor a belsejét kimeszeltette, a képeket megtisztittatta a boltozaton lévő hasadásokat megjavittatta. A második századra a templom belseje már nagyon elhagyatott lett. Egy-egy képről tudni sem lehetett, hogy mit ábrázol. A piarista ház akkori főnöke dr. Fatay József vállalkozott arra, hogy dacára a nehéz anyagi viszonyoknak, rendbehozatja a templomot. A lelkes vállalkozást a katholikus társadalom és az intézet volt növendékei felkarolták, az erdélyi Szociális Misszió hölgyei gyűjtést rendeztek és a restauráció 1924-ben 500 ezer lej költséggel megtörtént.

E rendbehozatal alkalmával a templom belsejét újra meszelték, a képeket Hosszú Márton festőművész megtisztította. A templom oratóriumát felszerelték, a Villanyvilágítást és a gőzfűtést bevezették.

A templom, amely az erdélyi római katholikus egyházmegye tulajdona, a katolikus restauráció korának első és alkotó erőre valló emléke. Ma egy különös felsőbb helyről érkezett rendelet és hosszú harcok, küzdelmek után két nemzet tartja benne istentiszteleteit.

»: - Bakos Aladár.

A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA? '

Vasárnap délután félhatkor: Hamburgi menyasszony. (Nagy operett uj betanulással. Helyárak: 30, 20 és 10 lej.)

Vasárnap este félkilenckor: Bolond őrá. (Szenzációs operettrevü másodszor. Helyárak: 30, 20 és 10 lej.);

EDISON MOZGÖ MŰSORA.

I.Szegény leányt nem lehet elvenni. Zágon István, Abrahám Fá’ operettje filmen. Főszereplők: Renata Miller, Szőke Szakáll, Hermann Tlemig.n. Buenos Alres-1 éjszakák. Spanyol rendkívül mulattató vígjáték. Főszereplők: Sofia Bozan, Carlos Gerdel, Gloria Guzman.

Szeptember 3-án, vasárnap d. e. 11 órakor matiné. Fái uccal fiuk. Molnár Ferenc világhírű regénye nyomán Verebes Ernővel. 5 lejes helyárak.

OPERA MOZGO MŰSORA.

Vasárnap: Különleges újdonság: Tuniszi kaland. Főszerepben: Huszár Puffy, Ellen Richter, Julius Falkenstein, Theo Schall.

Jön: Nevető főhadnagy, Maurice Chevalier.

Matild-Borviz & „ Előpataki-Borvix

Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a természetes ásványvizeket Főlerakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 3S. Kutkezelőség:

Fleischer György, Brassó