Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-27 / 221. szám
4 ta Kuiri'Ujsm HHMMIim Szerda, 1933. szeptember 27. Karánsebesi képes lap (Korán-sebes, szeptember hó.) Huszonöt éve járom Erdély országutját és alig van város, sőt nagyobb község is sziikebb értelemben vett hazánkban, ahol ne fordultam volna meg. Karánse- besen azonban sohasem jártam. A Bánságnak ez az erdőkkel és hegyekkel társuló vidéke ismeretiért volt a számo.mra- Most ide is elkerültem. Karánsebes különös látnivalókat nem igér. Végtelen hosszú ut vezet be a városba és ennek az útnak egyhangúságát csak egy megszakadó jegenyesor, egy libákkal népes patakrcszlet, a Sebes folyó regényességc szakítják meg Ez a város már itt volt a tizenharmadik században is — mondják, de ha volt is város, ma már nem az. Egy kis főtér, egy kis park, néhány monoton ucca: ez az egész. Akad benne néhány történeti ház — a tizennyolcadik századból, Mária Terézia korának stílusában. Sok a kaszárnya; ez feltűnik. A kaszárnyák adják meg e város __ már igy kell nevezzem, más kifejezést nem találok rá — jellemképét. Valaki figyelmeztet. Nézze meg azt a szobortalapzatot, amelyet jobbról és balról két oroszlán őriz _ Fadrusz János csinálta. A nagy magyar szobrász utolsó müve volt ez- A szobrot azonban az oroszlánok nem jól őrizték meg, mert nincs meg. A történeti hűség kedvéért megjegyzem, hogy Ferencz József szobra volt itt, amelyet az impériumváltozás idejében leszereltek. Tartózkodási helye e pillanatban is. meretlen. _ Ez meg a Zöldfa-szálló _ büszkélkedik informátorom. Itt zajlott le valamikor Karánsebes társadalmának hejelmjâş, vidám élete. Itt tartották a színházi előadásokat. Megnézem. Mire leveszem a szememet róla, már-el is felejtem. _Ez pedig a határőrvidéki birtokosság székhaza. _ Rendben van, mondom. Határőrvidék, ez is, mint a Zöldfa-szálloda, már csak a múlthoz tartozik. _De hol vannak itt magyarok? Magyar szó ritkán csendül fel a városban. A magyarok főként tisztviselők voltak, az intelligencia, amely a közjogi változással eltűnt. Legfeljebb egy-két nyugdíjas maradt itt mutatóba. _Ez meg a Millcr-patika. A város főterén van a sarkon, szép emeletes háznak a földszintjén. Bizonyára minden megtalálható e patikában, amire szükség van, de semmi különös nincs rajta- Ám barátom, René Miller Fiilöp becsengetett egy keskeny ajtón, felmegyünk az emeletre, egy ugyancsak keskeny lépcsőn, benyitunk egy hűvös, polgári szobába: „Itt lakunk mi.“ Ebből az ősi házból került ki René Miller Fiilöp, hogy két évtized múlva világhírű nevet szerezzen magának. Ma már kevesen tudják itt Erdélyben is, hogy Miller Fülöp a világ legtöbb kulturnvelvérc lefordított monográfiák németnyelvű írója Karán- sebesröl indult el- Miller Fülöp nem lett hüt elen szülővárosához. Minden évben egy-két hétre hazajön édesanyjához, öccséhez, aki a patikát vezet:. MARKOVICS RODION: SÁNTA FARSANG propaganda kiadásban!! „i szibériai par nizon“ írójának legnjabb könyve fűzve 36, vászon kötésben 60 ejért még kapható a Keleti Újság kiadéhivata'á- búi Clnj-Kolozsrár, stradi Baron L. Pop (Brassai d.) 5. Vidékieknek Is a pénz é< 10 lej portó beküldése esetén azonnal szállítjuk. A HE Most is a megszokott családi látogatás hozta haza. Hosszú az ut, amit az én hires-neves barátom megfutott eddig. Még a karánsebesi állomástól a főtérig tartó útnál is hosszabb. Fülöp Fene _ akkor ez volt a neve _ gyerekkorát külföldön töltötte el. Ez az ifjúkor _ talán megírom egyszer valahol —, kész regény. Irodalmilag ez a finom, intellektuális játékok korszaka volt. Az ifjak az irodalomban Altenbergévt, Schnitzlerért, Stefan Zweigért, Hauptmannért, Vcrleineért, Baudelaireért lelkesedtek. Idehaza csak hébe-korba, nagy nehézséggel megtalált könyvekből ismertük e neveket, de. René Fülöp Miller, a Rimbaud-sza- básu, finom arcélü, dekadens tekintetű, csodagyerek személyesen ismerte őket, leveleket kapó! t tőlük, az ő világukban nőtt fel. Kalandos gyermekkor után, amelynek állomása: Berlin, Daves, Becs, Páris, kalandos szerelmek után, Kolozsvárra került, hogy az itteni egyetemen kitanulja a patikusi mesterséget- A Newyork-káv-Vnáz egyik törzsablak-asztalánál addig forgatta jegyzeteit, amig megszerezte diplomáját. De soha be nem állott a pult mögé tégely-keverőnek. A világháborús évek elsodorták, később megnősült, a budapesti operaház egyik kiváló énekesnőjét vette feleségül. Később hallottam róla, hogy künn járt Oroszországban, valahol az Uraiban egy poros utazó-ládában megtalálta Dosztojcvszki eddig ismeretlen hagyatékát, megirta a bolsevizmusról szóló monográfiáját, amellyel egy-kettőre felszárnyalt a hire. Azután jöttek a többi nagy utazásai és többi nagy könyvei. Bejárta Görögországot, könyvet irt az Atkosz hegyről; bejárta Spanyolországot, monumentális müvet irt a jezsuitákról; bejárta Amerikát, könyvet irt Ilolh- woodról. Rasputinról irt könyve csak Amerikában több százezer példányban fogyott el. Most Tibctbc készül. * Nem akarok életrajot Írni róla. Ezt már megírták angol nyelven részletesen- Amiről egész nap beszélhetünk, az két egykorú ember magánügye. Csak elvétve kerül szó irodalmi tervekre és ami itt következik, csak azért irom le, mert engedek a zsurnaliszta ösztönének. Első regényéről beszélgetünk, a Katzenmu- zikról, amelyet kéziratban olvastam cl és amely Newyork.ban fog megjelenni. Azután a további regényekről, amelyek ennek a rendkívül érdekes, újszerű lelki exhibicionista Írásnak a folytatásai. Misztikus játékáról, amely már elkészült. Schik- sels traume de Mcnscheit című uj könyvéről, amely terjedelemben közel ezer oldal. A tömegek és vezérek életrajza ez, az emberiség misztikus kollek- tiz álmodozásainak regénye. Készülő előadásairól _ Budapesten. _ Idehaza _ mondja _ dolgozom, de ezúttal a családfámon. Németországban minden Írónak, aki ott akar boldogulni, ki kell mutatnia a hiteles árja származását. Edgar öccsémmel bsz- szeállitottuk a családfát. Apám ősei hatszáz évvel ezelőtt kerültek ide Németországból René Miller Fülöp apai ágon német, anyaágon szerb, édesanyja Brankovics leány. Elnézem a családi arcképeket. Miller Fülöp nagyapja polgármester volt. Karánsebcsen. Ma már csak anyja él. A nagyasszony arcvonásaiból a szívós, de egyben elmélyedő életbiztonság érzését vette át. Egyik kis szoba tele v,an zeneszerszámokkal- Cselló, hármónium, zongora, mint egy szűkre méretezett konzervatóriumban- Miller Fülöp atyja volt szenvedélyes zenész. Idősebb Miller szenvedélyesen szerette a színházat is, a régi társulatok próbái itt voltak egy külön szobában a patika mellett. * Ebéd előtt sétálunk egy nagyot, velünk van Millerné is, Sárkány Gábor, a Temesvarer Zeitünk szerkesztője. Elballagunk a hegyek irá- nvába, ahol a rejtelmes Retyezát körvonalait sejteni. Barangolunk a folyó partján, kacérkodunk a gondolattal, hogy beleülünk a hányódó, gazdátlan csónakok egyikébe. Végül megnézünk egy „kertész-kiállítás“-t. Mert ilyen is van Karánsebcsen. Egy lelkes iparművész és még lelkesebb buga, egy erdőÜatilfl-Bornz és« • Előpata ki-3Sorvf z •vv: Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a természetes ásványvizeket. Főlcrakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 38. Kutkezelőség: Fleischer György, Brassó tanácsos özvegye csináltak itt furó-faragó munkát kövekből, puhafákból. Két nagy gyermek játéka _ de szép. Egy külön kis világ, külön törvényekkel, külön paragrafusokkal- Egy külön kis álomvilág! Azt mondja az öregedő ur az inasgyereknek: rendező, kérek villanyvilágítást! Rendező, hozza működésbe a szökőkutat! Az egész udvari kiállítási terület nem nagyobb, mint egy, jó méretezésű lakószoba. De olyan tarka, olyan rejtelmes, olyan emberi, olyan tragikus, olyan ösztönös a maga édes-szomorú naivitásában, mint Tibet, amelyet René Miller Fülöp most akar felkeresni. Egy kis kerti asztalkán beírjuk a nevünket a vendég-könyvbe. Köszönöm uram, köszönöm uram, köszönöm uram _fordul valamennyiünk felé, szorongatja szertartásszerüen a kezünket, a nyájas hölgy, az „erdőtanácsos özvegye“. Ez a kis angol park, ez jót akaró, művészi nosztalgiába sodort testvérpár, ez a karánsebesi epizód, szimbolikus a számomra. Talán René Miller Fülöp számára is. De ő holnap elutazik. Karánsebes pedig marad álmaival együtt. (I e-) mái f NAPLÓT! ki PVC II USAS 1 KSrüít INUTCIl det KAP MINDEN I CDAPC'nál KolTár DIÁKVEVŐ Ltrfltit Menjen! Kérje Barátnője szemeláttára szíven lőtte magát (Bukarest, szeptember 26.) Rejtélyes öngyilkossági eset történt tegnap este Cetatea Albaban, ahol egy vasúti tisztviselő felesége, barátnője szemeláttára lőtte szivén magát. Grigore Cuznetov feleségével, Xéniával együtt ment haza este a hivatalból, másfél órát sétáltak a városban, majd otthon megvacsoráztak. Vacsora után vendégük érkezett, az asszony egyik barátnője, akivel kellemesen el- társalgott a házaspár. Később a férj kiment egy cigarettát elszívni, mert felesége nem állhatta. a cigarettafüstöt, az asszony ezalatt bent maradt barátnőjével és levélíráshoz fogott. A legkisebb jel sem mutatott arra, hogy rövidesen halálos tragédia fog lejátszódni. Amig Xénia irt, barátnője az asztal mellett ült vele szemben és egyszer csak azt látta, hogy a háziasszony felkel az asztaltól és az ablak felé indul. A következő pillanatban eldördült a revolver és Xenia eszméletlenül esett össze. Szivenlőtte magát. A mentőkért telefonáltak, de mire azok megérkeztek volna, az öngyilkos asszony kiszenvedett. A gyilkosság okát a legnagyobb rejtély takarj'a. A ,házaspár jól élt egymással, anyagi gondjaik şem voltak. Egyik leveléből kiszakított mondatból arra leket következtetni, hogy „individuális szabadság hiánya“ keserítette el a különösen érzékeny lelkű nőt, aki után most két kicsi gyermek maradt anyátlanul. I Őszi ültetésihez I nagy készlet elsőosztályu gyümölcsfa, sétányra | és többféle faiskolai cikket G olcsó árban ajánl I GAZDASÁGI TANINTÉZET FAISKOLÁJA I Mediaş — Erdély — Telefon 29. A szállítás októberben kezdődik. Árjegyzék ingyen. |