Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-21 / 216. szám

Csütörtök, Í933- szeptember 2Í. KeirtiUjskg BranJfSch betörésekkel, levéllopasolclcal és efiliez baiSonEokkal vad®! szés% veíeíö­emberekef Hans Otto Roth pártelnök nevét is bele* keveri a vádakba és gyanusitásoklia — A szász egységet örökre széftörtnek mondja — A szebení nesuzef^yölés proţfraswija — (Kolozsvár, szeptember 20.) Brandsch Ru­dolf cikksorozatban védekezik azokkal a vádak­kal szemben, amit ellene felsorakoztattak. A védekezésnek azt a taktikai módját választotta, amit ellentámadásnak szoktak nevezni. Gyanú­sításokat helyez el a többi politikai szász veze­tők ellen, hogy azoknak a köréből indult volna ki a támadás ellene. Amint már nem ismeret­len előttünk, igyekszik magát a magyarok el­leni küzdelem hősének feltüntetni s érdekessé­geket mond el arról, hogy Németországban mit hogyan tudtak meg erről az ő ügyéről. Brandsch ur, ez nem nem­zeti szocializmus Brandsch igyekszik azt előadni, hogy a mai Németországban őt nem tartják elesett em­bernek. Elmondja, de nem nevezi meg, hogy kiről mondja: a mai német rezsim egy vezető- férfiújának elpanaszolta az ellene indult kam­pányt. Ez a „birodalmi ur“ — ahogyan Írja — ezt válaszolta volna neki: — Brandsch ur, ez nem a nemzeti szocializ­mus, vagy ehhez.hasonló. Más emberek akarnak sorra kerülni és a feltöréssel az öregeknek meg kell küzdeni. Ennyi az egész. Brandsch büszke erre a válaszra, amelyik pedig nem azt mondja, hogy majd leintik a támadókat. Hanem azt mondja, hogy állja meg a helyét az öreg, ha tudja. S itt Brandsch elmondja, hogy két száss képviselőtársa egyetért a támadókkal. Nem nevezi meg, hogy ki ez a kettő. De ilyen köz­vetett sejtetéssel vág Hans Otto Roth dr. a német párt elnöke felé. * Gyanút röpít az elnök felé A már eddig megjelent két közlemény mindenikében szerepel a német párt elnöké­nek a neve. Az egyik helyen elmondja, hogy amint a Tilea államtitkár és a román kormány megbízottjaként Berlinbe érkezett, a Neuge­boren Emil röpirata már mindenütt ott volt, #ahol ő tárgyalásokat kellett hogy kezdjen. így Schacht birodalmi bankelnöknél is. — És ugyanebben az időben egy szász hon­fitársam, — aki Roth kollégámnak a sógora — román hivatalos helyen kísérelte meg az én megbízatásomat alásülyeszteni. A cikksorozat második részében valamivel bővebbet mond erről, de tovább megy a párt­elnökének rokonságában. — Neugeboren és. az ő köre szállította a röp- iratot Berlinbe — írja, — hogy az ón tárgya­lásaimat zavarják. A segesvári Artsansschuss ülésen a Hans Otto Roth fivére intézett elle­nem támadást hallatlan módon és az ő sógora állított be engemet úgy egy ber­lini hivatalos román helyen, mint aki alkalmatlan vagyok a Románia és Németország közötti közvetítésre. Ugyanekkor két másik szász egy bukaresti román lapban követelték, hogy hivják vissza őt Berlinből. Itt nem beszél egészen nyiltan Brandsch, de világosan vádolja a német párt elnökét. A Neugeboren „kör“-éről beszél, amit a Hans Otto Roth környezetével azonosít. Brandsch; akit a szászok üldöznek Beszél egy bukaresti németről, egy szász ról, aki Berlinben intrikált volna. E Bukarest­ben élő szász egyéniségtől „pénzügyileg függőviszonyban van“ Otto Fritz Jikeli, aki egészen nyíltan vá­dolja Brandschot és a szebeni népgyüléseken vádbeszédeket mond. Erről a bukaresti német­ről azt panaszolja, hogy adatokat gyűjtött az ő magánéletéről s ezt előtte letagadta. A Brandsch szervezetének egy tisztviselője szin­tén gyűjtött ellene adatokat, mert a választók­hoz olyan kérdéseket intézett: meg vannak-e elégedve a képviselőjükkel. De rémregényadatot is ir. Eszerint állam­titkár korában a bukaresti lakásába fényes nappal két ízben betörtek volna. A német otthonban volt a lakása, amit azért említ fel, hogy a betöréssel ne lehessen mást vádolni, csak németeket. Érdekes, hogy e poli­tikai betöréseknek semmi hire ne lett volna. Az egyik alkalommal a leánya látott is betörőt, de nem ismerte fel. Különös „betörés“-ek lehet­tek ezek, mert a Brandsch leírásában nem érez­hető a valószínűség. A szász ellenfeleinek rovására jegyzi fel, hogy privát levelei sűrűn elvesztek Bukarestben. Szászokat vádol általánosságban azzal, hogy magyar lapokhoz támadó cikkeket hordoztak volna be s egy bukaresti román lapnál is szász kéz helyezett el támadást ellene. S a nagy sérelmei közé tartozik az is, hogy amikor az ő lapjának a munkatársa Cuzával tárgyalni akart, egy szász ember odaszólt: — Hagyja, az a lap zsidólap. És ez a gúnyos megjegyzés elvágta az út­ját a Cuzával való diskurzusnak. — És végül — irja — most én vagyok az erkölcstelen, nemzetileg megbízhatatlan go­nosztevő“. Ezt mondják rólam emberek, akik az én politikai ideáimból élnek ma és pedig a szónak szószerinti értelmében. Az el őri porcellán Tehát a betöréstől a levéllopásig sok min­dennel vádolja Brandsch azokat, akik az ő politikájával nem értenek egyet. Szászokat, szász vezető embereket vádol ilyen súlyosan hangzó vádakkal. Az ő Írása mellett a Neuge­boren Emil röpirata az előkelő, emelkedett hangot képviseli. Hogy mi lesz ebből, arra nézve Brandsch nem lát jobbat, mint azt, hogy az így különvált csoportokkal az együttműködés teljesen ki van zárva. — A poreellán széttört — mondja — és abból többé nem lesz egy darab. Brandsch tehát azt ţiiszi, hogy az ő személyi ügye miatt a szász nép egysége megszűnt létezni. Azonban a szász nép más vezetői nem tartják az ő személyi ügyét olyan nagy dolognak, hogy emiatt többé ne lehessen a hagyományos szász népegységet összekovácsolni. Brandsch odafekszik az útba és nem engedi aÄ együttműködést. Elháríthatatlan akadály, ez egy népnek az útjában? Összehívták a nemzetgyűlést A szász lapokban megjelent a Sachsen­t a g egybehivója. A szász nép nemzetgyűlése ez, amit a nyár első felében Segesváron akar­tak megtartani, de akkor elhalasztották s ez el­halasztás miatt nagy volt egyes szász körökben az elégedetlenség. Most október 1-én, Nagy­szebenben ül össze a Sachsentag. Az egybe- hivót Schell Károly dr., a néptanács elnöke irta alá. A napirend mindössze három pontból áll: 1. Megalakulás, megnyitás. 2. Népprogram, rezoluciók. 3. Az egyház szükségsegélye. Sza­vazótagjai a nemzetgyűlésnek a helyi tagoza­tok választott delegátusai és a néptanácsi ta­gok. Tanácskozási joga van minden választó­nak és minden tagozatból tiz-tiz nőnek. A nagygyűlésnek ünnepélyes keretei van­nak. Bizonyos, hogy a Brandsch-ügyet nem e plénum nagy nyilvánossága előtt intézik el, da döntés a becsli letbiróság ügyében nyilvános­ságra kerül. A nagy plénum előtt különben is a programvitának az eredményét akarják srezoluciókban kihirdetni. \

Next

/
Thumbnails
Contents