Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-21 / 216. szám
KELETIUJS&G Elrendelték a bűnügyi zárlatot Lichtmann Aladár vagyonára A zárgondnok feladata, hogy elválassza a bank vagyonát Lichtmann vagyonától - Egy bukaresti uriasszony feljelentésére rendelték el a bűnügyi zárlatot (Kolozsvár, szeptember 20.) A Lichtmann- ügyben kedden jelentős esemény történt. Boca vizsgálóbíró az ügyészség előterjesztésére a feljelentés következtében bűnügyi zárlatot rendelt el Láchtmann Aladár hátramaradt ingóságaira s zárgondnokot nevezett ki elsősorban azzal a feladattal, hogy Lichtmann magánügyeit és magánüzleteit válassza külön a bankkal kapcsolatban levő ügyektől s állapítsa meg, hogy mekkora értékű ingóságok maradtak az öngyilkos bankigazgató után. A zárlat bűnügyi jellegű, tekintve, hogy az ügyészséghez beadott feljelentés alapján rendelték el. A váratlan eseményt egy jelenleg még megvilágitatlan letét-ügy pattantotta ki. Lichtmann Aladár öngyilkossága után jelentkezett a Kiahitelbanknál dr. Biró Pálné bukaresti lakos megbízottja és a bank szabályos pecsétjével ellátott bizonylatára hivatkozva, kérte 119.000 lejnyi letéti összegének kifizetését. A bank tisztviselői meglepődve álltak a kérés előtt s rövid vizsgálódás után kijelentették, hogy a letétnek semmi nyoma sincs az üzleti könyvekben s igy azt nem fizethetik ki. Di. Biró Pálné meghízottja hiába hivatkozott a teljesen szabályszerű nyugtára, az összeget nem kaphatta meg, tekintve, hogy arról senki sem tudott. Ezek után a bukaresti nő dr. Nistor Virgil ügyvéd utján feljelentést tett az ügyészségen, előadva feljelentésében, hogy az összeget Lichtmann Aladár igazgatónak adta át és az állította ki részére a bank cégjegyzéses papirosán az elismervényt, a bármikor igényelhető letétről. A feljelentésben bűnügyi zárlat elrendelését kérték Lichtmann Aladár hátramaradt ingóságaira, mivel alapos a gyanú arra, hogy a 119.000 lejt az öngyilkos igazgató a saját céljaira fordította s a nyugta, amelyet arról adott, fiktiv jellegű, illetve szabálytalanul lett kiállítva. A feljelentést az ügyészség áttette Boca vizsgálóbíróhoz, aki a tegnapi nap folyamán dr. Dan Parten ügyvédet kinevezte zárgondnoknak és elrendelte a bűnügyi zárlatot Lichtmann Aladár ingóságaira. A bűnügyi zárlat célja az, hogy Lichtmann értékeiből elégíthessék ki dr. Biró Pálné követelését. Dan Parten zárgondnok kedden délelőtt meg is jelent a Kishitelbank helyiségében s mindenekelőtt átvizsgálta Lichtmann Aladár Íróasztalát, amelyben több váltót és két darab nyugtát talált kisebb összegű kölcsönökről. Az egyik nyugta 10.000 lejről, a másik 2000 lejről szólt. Megkezdték Lichtmann lakásberendezésének és az ott talált értékeknek a leltározását is. A két szobás, drága bútorokkal berendezett lakásban lefoglalták az összes ingóságokat, Lichtmann ruháit, rádióját, gramofonját és többszáz kötetből, főleg szépirodalmi müvekből álló könyvtárát. A bűnügyi zárlat és zárgondnok kinevezése által előállt uj helyzetre és annak következményeire vonatkozólag munkatársunk kérdést intézett Boca vizsgálóbíróhoz, aki azonban visszautasította a nyilakozatadást. Felkerestük Dan Parten dr. ügyvédet, a kinevezett zárgondnokot s tőle érdeklődtünk megbízatásának tulajdonképpeni jelentőségéről. Dr. Dan Parten kijelentette, hogy'zár gondnoki tisztsége azzal a feladattal jár, hogy különválassza Lichtmann vagyonát a bank vagyonától s általában megállapítsa az öngyilkos bank- igazgató vagyoni álladókat követeléseivel és tartozásaival együtt. — Már eddig is igen sok hitelező jelentk«,- zett, — mondta az ügyvéd — olyan nyomokat azonban, amelyek nagyobbösszegü követelésekre mutatnának, nem találtunk mostanáig. A leltár-felvétel láchtmann Íróasztalában talált iratokról és a szobájában levő kis vaskassza, tartalmáról folyik, ugyanígy a lakásában levő tárgyak leltározása is. Csütörtök, 1933■ szeptember 21. Malmosok és kereskedők vegyenek részi bírói árverésen, mely f. é. szeptember 27-én d. e. 9 órakor Sít. Gheorghen (Sepsis zent györ gyón) Str. Stefan cel Mare 27 d. e. 11 órakor a Str. Blevnei 19 és d. u. 2 órakor a város határában, a Calea Chiieniloron levő Olt melletti malomban fog megtartani. Eladásra kerül: Öt vastengelyes, nagy szekér, 8 ló, 1 kocsi, 12 zsák kenyérliszt, 54 zsák kukoricaliszt, 6 zsák fekete paszuly, 37 zsák kukorica és 5009 kgr. buza, összesen 111.113 lejre becsült értékben. Szükség esetén becsáron alul is eladatnak. Fenti szempontok figyelembe vétele árrá indítja a megállapodást létesítő feleket, hogy szoros együttműködést létesítsenek a jövendő Kolozsvár-nagyváradi, valamint a temesvári színházak között. Ezen együttműködés alapja a következő specializálódás: A kolozsvári-nagyváradi színtársulat á prózai műfajok és énekes vígjátékok előadásaira rendezkedik be, a temesvári társulat pedig nagyoperettek és revük bemutatására akként, hogy kölcsönösen ellátják egymás törzsvárosait a megfelelő előadásokkal. A Kolozsvár-nagyváradi társulat tehát rendszeresen vendégszerepelni fog Temesváron és_ mellékállomásaiban, viszont a temesvári színtársulat rendszeresen vendégszerepelni fog a Kolozsvár-nagyváradi társulat városaiban. A megállapodás tiz pontban sorolja fel azokat az előnyöket, miket a szerződő felek a megállapodástól várnak. A Kolozsvár-nagyváradi drámai társulat már október első napjaiban megkezdi szezonját Váradon és két-három hetes szezon után Kolozsváron mutatja be újdonságait. Ugyanakkor a temesvári operett-társulat, amely csak novemberben kezdhetné meg a temesvári szezonját, október közepén már Váradon fog játszani, a drámai társulat kivonulása után. Novemberben és decemberben Temesváron fog az operett színház teljes két hónapos szezont tartani, mialatt a prózai színház Nagyváradon és Kolozsváron játszik. Januárban azután az operett-társulat Kolozsvárra, onnan Váradra megy, mialatt a drámai szinház Temesváron fog vendégszerepelni. Ami a bemutatásra kerülő darabokat illeti, a drámai szinház kezdő repertoárján a következő újdonságok szerepelnek: Naplemente, Vacsora nyolckor, Magdát kicsapják, Lányok az intézetben, Fizessen nagysád. Egy csók és semmi más, Teddy és partnere, Timosa. A kolozsvári szezont Makkal Sándor tündérjátéka fogja megnyitni. Az operett-szinház kezdő műsora: Dubarry, Tessék beszállni, Tánc a boldogságért, Zsinde- lyezik a kaszárnya tetejét, Bolondóra, Kék lámpás, Tangókirályné, Bál a savoyban, Manolita. Megállapodást létesítő feleknek meggyőződése, hogy ezen az alapon az erdélyi magyar színészet nagy kérdését gyökeresen és közmegelégedésre lehet megoldani. Tervük támogatására felkérik a magyarság illetékes fórumait, a sajtót és bíznak a hatóságok tárgyilagos jóindulatában és mindent megtesznek a nagy- közönség bizalmának megnyerésére. Kétségtelen, hogy az itt kivonatosan közölt barátsági szerződés és megállapodás újszerű és nem nélkülöz magasabb koncepciókat. Mégsem hallgathatjuk el, hogy legalább a Kolozs- vár-nagyváradi magyar szinház részére külön drámai és operett-együttest kellett volna összeállítani, mert a három városban működő színtársulat nem alkalmas arra, hogy a színházak frontján végre nyugalmi helyzetet teremtsen. Ha azonban a három színigazgató valóban nagy és nívós drámai és operett-társulatot állít össze és céltudatos művészi munkával meg tudja nyerni mindhárom városnak a közönségét, akkor talán a szinigazgatók érdekes koncepciója nem téveszti el a hatását és bizakodásuk nem indokolatlan. Hidraulikus prést keresünk megvételre. Ajánlatokat mérettel és üzemnyomási adatokkal kérünk „Iparvállalat“ jeligére Admínis*. Ziarelor Minoritare ISucureşti, Căsuţă poştala 36. a lOMSffiHESŞBRnBU címre. If—IWMB'« Parlagi Lajos visszavonta temesvári pályázatát és barátsági szerződést kötött Fekete Mihállyal és Ihász Aladárral- m~m e Két nagy társulatot akarnak szervezni három város részér (Kolozsvár, szeptember 20.) Parlagi Lajos, a Kolozsvár-nagyváradi nagyar színházak uj igazgatója tegnap Kolozsvárra érkezett és már megkezdte nz uj társulat szervezését. Kolozsváron való tartózkodásának mindjárt az első napján rendkívül érdekes és figyelemreméltó megállapodást, vagy amint ő nevezi, barátság) szerződést kötött Fekete Mihállyal és Ihász Aladárral, akik a temesvári színházat pályázták meg. Ennek a megállapodásnak a legfon- '% hogy a temesvári városi tanácsit visszavonta, lemondott a ;r javára s m ajánlói bérrendbogy iház és >r:s Ennek a megállapodásnak az a célja, hogy úgy a drámai, valamint az operett-társulatot nemcsak a legjobb erőkből állitsák össze, hanem terjedelmében is felülmúljon minden eddigi drálnai vagy operett-ensemblét. íme, itt közöljük kivonatosan a szinigazgatók között létrejött barátsági megállapodást: Barátsági megállapodás, amely egyfelől Parlaghy Lajos, mint a Kolozsvár-nagyváradi szinházak dezígnált igazgatója, másfelől Fekete Mihály és Jhász Aladár, mint a temesvári szinház reménybeli igazgatói között a mai napon létrejött: Megállapodást létesítő felek megvizsgálták az erdélyi magyar színészet helyzetét és a következő tényállásban egyeztek meg: A szinikerületek eltörlése és a színigazgatói koncessziók felszaporitása, a külföldi magyar színészek szerződtetésének megnehezítése súlyos helyzetbe hozták színészetünket. Ezt a nehézségeket még jobban felfokozta a belföldi szinészanyag utánpótlásának hiánya és a közönség leszegényedése. Mindezeknél fogva szükségesnek látszik, hogy legalább a nagyvárosok szinigazgatói között olyan megállapodás jöjjön létre, amely számol a nehézségekkel, kiküszöböli az ártó versenyt, lehetővé teszi mennél több színész el helyezkedését s állandó fries és változatos műsorral több város színházi szükségletét legyen képes méltóképpen kielégíteni.
