Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-02 / 200. szám

4 KtLlTlUjSXG Szombat, 1933. szeptember 2. Mind szélesekben gyűrűzik a sxlovenszkóí léi-irredentai mozgalom Badovszky losonci zsupánt azért tartóztatták la, mert összeköttetést tartott külföldi emigráns körökkel — A letartóztatottak szlovák nemzeti tanácsot létesítettek (Prága, szeptember 1.) A cseh félhivatalos orgánum, a Prager Presse, csupán egy rövid turben számol be az uj szlovenszkói autono­mies, sőt elszakadási kísérletekről. Rövid hír­ben annyit közöl, hogy az állami biztonsági közegek megállapították, hogy dr. Ludevit Badovszky, losonci ügyvédet nyugtalanító tar­talmú nyomtatványok terjesztése miatt letar­tóztatták, Badovszky és társai ellen a nyomozó eljárást bevezették. A Szlovenszkó területén végbemenő esemé­nyek azonban sokkal nagyobb és nyugtalaní­tóbb méretűek, amint azt hivatalos részről fel­tüntetni igyekeznek. A tót-cseh ellentétek ki­élesedése a legutóbbi Pribina ünnepségen kez­dődött, az első tót püspök centenáriumának megünneplésénél, amikor váratlanul és hívat­lanul Hlinka András megjelent és erős auto­nomista beszédet mondott. A helyzet ismeretéhez hozzátartozik, hogy a Felvidéken a tótok között régóta nagy az elégedetlenség a csehek uralmával szemben. A tótok már több mint tiz éve ráeszméltek arra, hogy csalódtak a cseh testvérekben, mert ezek nem hoztak számukra egyenjogúságot, hanem mellőzést és elnyomatást. Gazdaságilag pedig a tótok földje, amióta a cseh-szlovák köztársa­ságba kebelezték be, teljesen tönkrement. Fel- millióra rúg azoknak a tótoknak a száma, akik az elmúlt tiz évben kivándoroltak, akik pedig odahaza maradtak, azok a legnagyobb ínségben tengődnek. A tótok a közéletből tel­jesen kiszorulnak és a hivatalokat mindenütt a csehek foglalták el. A felvidéki szlovákok elégedetlensége mind gyakrabban és mindig nagyobb arányok­ban robban ki- Emlékezetes, hogy két hét előtt Nyitrán, a Pribina-ünnepség alkalmával a cseh szónokokat váratlanul megzavarta Hlinka András erős autonomista beszéde és a felvo­nult tótok tüntetése. Ennek az ügynek a hul­lámai még nem csendesedtek el, máris újabb szenzációja van a Tótföldnek. Kassán letartóztatták Badovszky, volt lo­sonci zsupánt. Az a vád ellene, hogy a jelenlegi re­zsim megbuktatására tör. A volt zsupánnak Fenyőházán levő villájában házkutatást tartottak és ez alkalommal szá­mos kompromittáló iratot foglaltak le. Prágában a tótokat nem hallgatják meg és ezért alakult meg a nemzeti tanács. Találtak egy jegyzőkönyvet, amely Besz­tercebányán tartott titkos ülésről szól, amikor is megalakították a tót nemzeti tanácsot. A nemzeti tanács elnökévé a gyűlésen résztvevő Badovszky volt zsupánt választották meg- A nemzeti tanács programjának főpontja a tót- ság részére a legteljesebb politikai és gazda­sági autonómiának a kivívása. Badovszky La­jos volt zsupán a kassai rendőrségen a követ­kezőket jelentette ki: — Igenis megalakítottuk a tót nemzeti ta­nácsot, mert szükségesnek tartjuk, hogy a tót nemzetnek legyen egy szerve, amely a tótok nevében beszél és felállítja a tótok követelé­seit. Mindazt, amit a tót nemzeti tanács pro­gramjául vall, a prágai parlamentben már számtalanszor követelték a tót nép vezetői­Prágában azonban minket nem hallgat­thak meg és azért van rá szükség, hogy a nemzeti tanács által szavunk eljus­son a világ közvéleményéhez, A vád szerint Badovszky összekötte­tésben állott az emigráns Jehlicska bécsi irodájával. Badovszky Lajos volt zsupánt Losoncra ki­sérték. Ugyancsak Losoncra szállították Ba­dovszky fiát, valamint Morhács Márton ipoly- berzeneei vasúti tisztviselőt és Németh János zólyomi középiskolai tanárt is. Badovszkynak a szemére vetik azt, hogy az általa alakitott nemzeti tanács révén a tótokat teljesen ki akarta szolgáltatni Hlinka András és Rázol tót néppárti képviselőknek. A losonci ügyészség intézkedésére Németh János zólyomi tanárt szabadon bocsátották ugyan, de az eljárást tovább folytatják ellene. A vizsgálat során Losoncon és környékén is több letartóztatás történt. Az ügyészség azzal vádolja Badovsz- kyt, hogy összeköttetést tartott fenn az emigráns Jehlicska bécsi tót irodájával. Jehlicska, mint ismeretes, nemrég kijelentette, hogy a tótok panaszait a Népszövetség elé viszi és az erre vonatkozó adatok gyűj­tése most van folyamatban. Badovszkyt, akinek fenyőházai villájában több Jehlicskától származó levelet találtak, az­zal gyanúsítják, hogy ő gyűjtötte Jehlicska ré­szére a népszövetségi panasz számára az ada­tokat. A losonci ügyészségen történt kihallga­tása során Badovszky Lajos újból kijelentette, hogy a tót nép autonómiája elengedhetetlen szükségesség. A csehek nem tartották be a tó­tokkal kötött pitsburgi egyezményt, amely a tótoknak a teljes egyenjogúságot és önállósá­got biztosítja. Ennélfogva a tótok sem kötelez­hetők arra, hogy ezt az egyezményt továbbra is állják. A hatóságok összefüggést látnak Badovszky Lajos működése és a nyitrai Pribina-ünnepsé- gén lezajlott tüntetés között. Ennek következ­tében a tüntetésben résztvevők ellen a folya­matban levő vizsgálatot megszigorították és kiszélesítették. Kivételes alkalom! A Keleti Újság dnplakerektj, nagy, abszolút üzembiztos autóbusza, mely aszovátai türdőheten résztvevőkért megy Szovátára szeptember hó 2-án (szombaton ) reggel 6 órakor indul a strada Baron L, Pop (Brassó ncca) 5 szám alól HolDZsváFPóI-Szofátá^ Utasokat felveszünk személyenként 130 lej viteldij mellett. Jelentkezni lehet Kolozsvárt: a Keleti Újság kiadóhivatalában. Szovátán : a fürdőigazgatóságnál, Central hirlapirodánál, Schnitzer kereskedésben, Uleşan üzletben. Beszámoló az EME sepsiszentgyörgyi előadássorozatáról * (Sepsiszentgyörgy, szept. 1.) Az E. M. E. szak- és népszerű előadásainak so­rozatát hétfőn folytatta. Csutak Vilmos, a Székely Muzeum igazgató Őre, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Muzeum jelentő­ségét, tevékenységét vá­zolta. Előadásából kibon­takozott az a hatalmas munka, amit a székely- ségnek ez a nagy fontosságú kultúrintézménye végez úgy a múltra, mint a jövőre való tekin­tettel. Dr. Tusa Gábor előadásában az egyház és az állam viszonyát fejtette ki úgy magánjogi, mint közjogi szempontokból. Dr. Tavaszy Sán­dor a Nemzeti élet és művelődés kérdését tár« gyaló előadásában, az európai műveltségű ma* gyarok kulturális hivatottságát fejtegette. Szász Ferenc á Székelyföld klimatikus viszo« nyait ismertette. A szakelőadások során dr. Szádeczky K. Gyula, Sepsiszentgyörgy és környéke geológiá­hoz sorolt fel igen érdekes adatokat. Bányai János, a bodosi háromszéki kárpáti homokkő« zóna földgázáról beszélt, majd Török Zoltán* aki az erdélyi és az ókirálysági neogént hason* liíotta össze. Délután dr. Gyergyay Árpád fontos tudni­valók a fül-, orr-, gégészet köréből tartott az igen nagyszámú közönség előtt népszerű elő­adást. A fül-, gége- és az orr legkomplikáltabb szerkezeteit meglepő egyszerűséggel magya­rázta, hires énekesek gégéjéről beszélt. Deák Bertalan, a fiatal tehetséges vegyész-mérnök beszélt a tej chemiájáról és az emberi szerve­zetben való szükségességéről, a benne található fontos anyagoknál fogva. Dr. Kristóf György egyetemi tanár Kisfaludi Sándor székelyföldi vonatkozásait ismertette, majd Bányai János vetített képekkel székelyföld ásványkincseinek értékesítését mutatta be. Barabás Samu a ha­mis székely okleveleket ismertette. Bogáts Dénes kutatásai alapján a régi háromszék topográfiájáról beszélt. Kedden délelőtt 10 órakor dr. Parádi Fe­renc, Páriz Pápai Ferencről, mint orvostudós­ról, majd Boga Lajos dr. a barlangok, tenger és édes vizek élővilágának felkutatására léte­sült tudományos intézetek szerepéről a népmű­velés és a tudomány szolgálatában ismertette, az ezekkel kapcsolatos laboratóriumok ifjúság művelő és tudomány terén elért fontos felfe­dezéseik fontosságát. Az előadását vetített ké­pekkel illusztrálta, végül a székely föld vizei­nek biológiai szempontból való felkutatására biológia intézet felállítását javasolta. Schmidt Béla a tbc. elleni küzdelmet vá­zolta, amit az emberiség folytat ez ellen a leg­elterjedtebb betegség ellen. Ikafalvi Dienes Jenő a lengyel-magyar barátságról, amely már ezer óv óta fennáll, sorolt fel néhány igen értékes adatot­Szakelőadások során Debreczy Sándor, Körösi Csorna Sándorról, születésétől kezdve, azokat a momentumokat fejtegette, amik el­határozták a nagy székely tudóst, hogy elin­duljon Kelet felé. Egy pár nagyon értékes és döntő fontosságú kútfőt fedezett fel a Székely Nemzeti Múzeumban Körösivel kapcsolatban. Felszeghi István Sepsiszentgyörgy városának történetére vonatkozólag olvasott fel egy pár érdekes dokumentumot. Dr. Konsza Samu a katona-dalokról a székely népköltészetben tár­tott felolvasást. Érdekes volt az a meglátása, hogy milyen érzéseket és gondolatokat vált ki a nép dalain keresztül a népből, a katona élet a sorozástól a megszabadulásig. K. G. AZ ÓSZÖVETSÉGI SZENTIRÁS il-IK KÖTETE uj, a Szent István Társulat szent- írás bizottsága által átdolgozott modern, jegyzetes kiadása meg­jelent és 250 lejért kapható a MINERVÁNÁL, Cluj'-Kvár, Str. Reg. Marla 1

Next

/
Thumbnails
Contents