Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-02 / 200. szám
Szombat, 1933. szeptember 2. m KUETIiljS&G s Bálint nemzeti parasztpárti elnök Máramarosszlgeten felrobbantja a városi tanácsot Példátlan uszítás a magyarok és a zsidók ellen (Máramarossziget, szeptember 1.) Ismét baj van a városi tanáccsal. Dr. Bálint Sándor, a nemzeti parasztpárt máramarosszigeti tagozatának elnöke, most nem először és nem utoljára akarja robbantani a megválasztott tanácsot, amely a múltban is és most is a város adófizető polgárságának hü sáfárja. Bálint ur, akinek különben jó magyar hangzású neve van, minden módot és eszközt felhasznál arra, hogy Máramarosszigeten nagy hazafinak tartsák. Már előzőleg egyizben robbantani akarta a városi tanácsot, de akkor minden, fondorlata ballal ütött ki és az ügybuzgó pártelnököt felülről intették le. A múlton azonban nem okult és nem csinált titkot abból, hogy gyűlöli az „irredenta“ magyarokat és a zsidókat. Gyűlöletének a tárgya meglehetősen nagy réteg Máramarosszigeten, mert minden hazafiassága dacára ennek a határszéli városnak a nemzetiségi számarányát nem tudja megváltoztatni. Bizony még ma is bőségesen vannak Szigeten magyarok és zsidók, akik teljes joggal szólhatnak bele a város vezetésébe, mert ők fizetik az adót és ők tartják fenn a tisztviselőket. Bálint ur azonban azt hiszi, hogy ő érette vannak az adófizető polgárok és nem ő és az egész tisztviselői kar van az adófizetőért. Különösen az fáj az indokolatlanul sovén pártelnöknek, hogy a városi tanácsban a választások alkalmával csak hét román tag került be és a választók bizalma a többi tagsági helyekre magyarokat és zsidókat választott meg. Bálint Sándor városi főorvos és a nemzeti parasztpárt tagozati elnöke most gondolt egy nagyot és merészet s körlevelet intézett a nemzeti parasztpárt városi tanácsosaihoz, amelyben felszólítja őket, hogy ne jelenjének meg az ülésen, mert nem lehet tovább tűrni az irredenta magyarok és zsidók uralmát, igy akarja kiforszirozni a megválasztott tanács feloszlatását. E helyen elrettentő példaképpen szóról- szóra idézzük a körlevél egyes kitételeit. Ilyeneket ir Bálint elnök ur: „... tekintettel arra, miszerint a tanács nagyobbrésze magyarokból, tehát irredentákból és zsidókból áll, igy a város érdekeinek nem lehetnek hü képviselői, a nemzeti parasztpárt tagjai a gyűléseken ne vegyenek részt.“ Ez a szokatlan hangú és tartalmú körlevél nemcsak a máramarosszigetí magyarság és zsidóság, hanem a komolyabb románság körében is nagy felháborodást és megütközést váltott ki. Nem vitás, hogy ezzel az eljárással s ezzel a körlevéllel Bálint elnök a feloszlatás felé akarja terelni a városi tanácsot. Csakhogy Bálint ur leleményesnek látszó trükkje annyira átlátszó és annyira primitiv, hogy nem robbantani, hanem meg fogja erősíteni a városi tanácsot. Ha Máramarosszigeten nem ismernék a választói és a közigazgatási törvényt, csak arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy ha a hét tagból álló román városi tanácsosok a gyűléseken nem jelennek meg, akkor lemondottaknak tekintendők és helyettük a listán megválasztott póttagokat hívják be a városi tanácsba. Sőt, a román tagok meg nem jelenése, tekintettel arra, hogy a többsége a tanácsnak magyarokból és zsidókból áll, még igy is határozatképes és egy cseppet sem zavarja a városi közigazgatás nyugodt menetét. Sőt, amint most értesülünk, szerdán, habár a román tagok a körlevél hatása alatt nem jelentek meg, a tanácsülést pontosan megtartották és ott határozatokat hoztak. Itt Írjuk meg, hogy a máramarosszigeti (Constanta, szeptember 1.) A romániai tizenkétezer szindikátusba tömörült kikötőmunkás a napokban tartotta meg országos kongresszusát, mely alkalommal az anyagi és szociálpolitikai kérdéseken kivül behatóan foglalkoztak a németországi munkás állapotok- kal is. Hosszas viták után tegnap a késő esti órákban benyújtották a tiz pontból álló határo zati javaslatot, amelynek ä legnagyob része a németországi munkáshelyzettel foglalkozik. „Németországban feloszlatták a munkás(Kolozsvár, szeptember 1) Rendkívül érdekes és egyben rejtélyes eltűnési esetben vezetett be nyomozást a kolozsvári rendőrség bűnügyi osztálya. A törvényszék épületének félemeletén székelő ügyvédi kamara titkársága bejelentette ma délelőtt a kolozsvári rendőrségen, hogy Lazar Gheorghiţa nevű feleki születésű, 23 éves alkalmazottja eltűnt. Az eltűnt fiatalember az iroda teendőin •kivül még inkasszói munkakörrel is meg volt bizva, amelyet hosszú időn keresztül a leglelkiisruereteDiesel motor dinamóval foó-^ooHP-vei kerestetik Industria Textilă Română, Bucureşti, str. Carol No. 63 Magyar Párt vezetősége Bálint nemzeti pa- s ászt pár ti elnök aknamunkájának a hatása alatt rövidesen gyűlést hiv össze és azon a legerélyesebben vissza fogja utasítani a robbantó tendenciókat s különösen megbélyegzi Bálint urnák a teljesen indokolatlan irredenta gyanúsításait, amiknek semmiféle pozitiv alapja nincs. Sőt, arról is értesültünk, hogy dr. Kiss Tibor helyettes polgármester, aki a Magyar Párt szigeti tagozatának egyik oszlopos tagja. Panaszt fog benyújtani a helyi revíziós bízott-, Sághoz, sőt valószínű, hogy a magáról megfeledkezett pártelnököt egyenesen Mironeseu belügyminiszternek fogja bejelenteni. Mindenesetre csodálkozunk azon, hogy Bálint ur, ahelyett, hogy Máramarosszigeten az országnak az egyik legexponáltabb helyén a nemzetiségi békét ápolná, robbantó aknákat helyez el és szokatlan akcióival kompromittálja a nemzeti parasztpártot és a mai kormánynak a programját. szindikátusokat, elkobozták vagyonukat, többezer embert a börtönbe vetettek és közel kétszázezret internáltak, —1 állapítja meg a javaslat.“ „Éppen ezért a huszonkilenc szindikátusba tömörült tizenkétezer romániai kikötőmunkás, amidőn erélyesen tiltakozik az ottani munkásterror ellen és közös Hitler-ellgncs akcióra szólítja fel a világ összes munkásait, kimondja az erkölcsi és anyagi bojkottot Németországgal szemben s egyben bojkottálni fogják a német árukat is.“ sebben teljesített, úgy, hogy minden tekintetben kiérdemelte feletteseinek legnagyobb fokú bizalmát. Ennek alapján természetesen nagyobb összegű nyugtákat is bíztak a megbízhatónak mutatkozó fiatalember kezére. Eltűnésének napján is közel 250 ezer lej összeget kitevő nyugta volt a megtévedt fiatalemberre bizva, aminek természetesen teljesen .nyoma veszett. , _ _i. A rendőrségi nyomozás során megállapítást nyert, hogy Lazar’ Gheorghiţa közös háztartásiján élt Kolozsváron egy Sz. A- nevű 18 éves lánnyal, aki azonban kihallgatása során semmi konkrét adatot nem tudott szolgáltatni a nyomozás anyagához és — vallomása szerint — sejtelme sincs hova tűnhetett el vadl^zas- társa. Előéletére vonatkozólag a vallomásából csak annyit sikerült megállapitani, hogy rendkívül egyszerű és minden felesleges költekezés nélküli családi életet éltek, amiből sejteni sem lehetett volna, hogy a fiatalember hajlamos a nem tiszta üzletek felé. A további vizsgálatok folyámán megállapítást nyert, hogy Lazar, Kolozsváron tartózkodása alkalmával még beinkasszált több ki- sebb-nagyobb összegekről szóló nyugtát, majd nyomtalanul eltűnt Kolozsvárról. A feltevések szerint a megtévedt fiatalember minden valószínűség szerint az elsikkasztott pénzzel, melynek pontos összegét nem sikerült megállapitani, Bukarest felé vette útját és ott igyekszik majd eltűnni a nagyváros forgatagában, ha csak nem sikerült a legjobb esetben is 50 ezer lejnyi beinkasszált összeggel már a határokon túl jutnia. A kolozsvári rendőrség bűnügyi osztálya táviratilag intézkedett, hogy az országból kivezető utakat, zárják le a szökésben lévő sikkasztó tisztviselő előtt. Ezzel egyidejűleg pedig mcgküldötte a Lazar Gheorghiţa fényképét is az összes bűnügyi hatóságoknak is körözés végett. A romániai tizenkétezer kikötőmnnkás orszá ggos kongresszusán elhatározták a Németország elleni erkölcsi és anyagi bojkottot Kétszázötvenezer lej értékű nyugtával eltűnt az ügyvédi kamara egyik alkalmazottja
