Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-13 / 209. szám
/f KutnülsKG Szerda, 1933. szeptember 13. Érdeklődik Hitler JöttMeU a íurltuhtisii gólyúU 9 egy aradi bankfőtisztviselő világmegváltó gazdasági reformtervezete iránt Szeredy Gyula „Meca“-rendszerének hü fordításait hat világnyelven küldi meg a Pen-club tagjainak — Mit jelent a „munkaértékjegy“ és a „tőkeértékjegy“ kettős pénz- rendszere ? — Egy állam, ahol csakis tehetségükhöz és munkájukhoz mérten becsülik meg az embereket... (Arad, szeptember 12.) A pénz világszerte beteg. Vannak, akik a fedezetében keresik ennek a szervi megbetegedésnek okait és igy születnek meg a fantasz- tikusabbnál íantasztikusabb tervek az energia-fedezetről, az ezüstfedezetről, a földfedezetröl: mások viszont a pénzállomány szaporításától, vagy csökkentésétől várják a helyzet javulását. A pénz problémája ma intenzivebben foglalkoztatja a gondolkodó embereket, mint valaha is foglalkoztak vele, — de az az érdekes tervezet, amely Aradról indult el London, Páris, Berlin gazdasági , konferen- ciázó szakértőihez, a maga eredetiségében és praktikusságában Is kiválik a fantasztikus elképzelések termése közül es talán éppen ez a jellegzetessége oka annak, hogy éppen a legradikálisabb reformokkal operáló kormányzati politika, a hitleri reagált rá, — Aradra — a leghamarabb... De Íme, hadd beszéljenek magukért egy régi, érdemes aradi bankfőtisztviselő, Szeredy Gyula közgazdasági álmai: — „Azokhoz az emberbarátokhoz szólok, — Írja az eszperantón kívül még hat világnyelvre lefordított és kinyomattatott tervezetében, — akik az igaz testvériségért a béke érdekében cselekedni is tudnak és akiknek van bátorságuk és lelkierejük minden olyan eszméért és gondolatért, amely az egyetemes emberiség boldogulását kívánja szolgálni, minden tudásukkal és rátermettségükkel munkába állani". Szeredy Gyula tervezete az aranyfedezet helyett a „munkafedezettel“ rendelkező egyetemes, nemzetközi pénzrendszernek beállításával kíván a pénzügyi helyzet bonyolult és visszás körülményein segíteni. Ez a rendszer kétféle pénzt Ismer: a „munkaértékjegyet“, melyet fizikai és szellemi munkájáért kap az alkalmazott és a munkás, valamint a „tőkeértékjegyet“, amelyet az állam a tőkéseknek és a munkaadóknak ad. Egy munkaértékjegy Szeredy rendzserében száz tökeértélíjeggyel egyenlő és ilyen arányban kerülnek forgalomba Is. A munkaértékjegy tényleges értéke napi nyolc órai munka: viszont egynapi szükségletét a munkásnak és alkalmazottnak ez a munka-valuta, — amely már eleve kizárja az infláció veszedelmeit, — tökéletesen és hiány nélkül fedezi. A tökeértékjegyek fedezetét viszont a forgalomban lévő munkairtékjegyek és munkatermékek alkotják. Ehhez a pénzügyi rendszerhez, — Szeredy elképzelése szerint, — szükséges azonban, hogy az állam munkaiehetőségeket gyűjtsön a devizás és az aranyfedezeti tartalékok helyett. Az állam adjon munkalehetőségeket és amidőn közmunkaalkalmakat teremt, egyben gondoskodik az áralakulások szabályozásáról is, a munkaértékjegyen alapuló egynapi fogyasztói-szük- segtetnek mcgfelelöleg. Mivel a közmunka teremtésének kényszerét állítja fel az állammal szemben, közmunka- kényszert kíván bevezetni a polgárokkal szemben is. A fenti rendszer, — amelyet csak nagy kontúrjaiban vázolhattunk fel, a „Meca“ nevet viseli és — akármilyen fantasztikusan is hangzók, ez a megállapitás, — tagadhatatlan középutat reprezentál a mai politikai és gazdasági államrendszerek között. Ha egyoldalon a Szovjetre, másik oldalon pedig Hitler gazdasági diktatúrájára gondolunk. Szeredy rendszerében a magánjog tökéletes tisztelete, a magántulajdon csorbítatlan szentsége mellett ott látjuk az államfenntartó munka jelentőségének kihangsulyozását, a szociálpolitikai nevelés programját és azt az elvet, amely az álJamíeruilailó munka megbecsülésével kívánja szolgálni az állam polgárainak boldogulását. Mindez ugyancsak fantasztikum, — gondolja magában az olvasó, — pedig ez aradi Szeredy Gyula tervezetében foglalt célkitűzések halovány gyakorlati próbálkozásaival máris sokfelé találkozunk a széles nagyvilágon. Nem beszélve Hitlerek közmunka-kényszeréről, amelyhez nagy reményeket fűznek a mai német nemzetgazdászok, egyes angol gyárak maguk is kibo- csájtanak „munkáéi tékjegyeket“, — igaz ugyan, hogy azért, hogy a munkás a gyár kantinjában költse el a pénzét s ne a szomszédos vendéglőben. Mindez azonban nem változtat a dolog lényegén. Hogy valami gyakorlati értéknek lennie kell Szeredy rendszerében, igazolja, hogy nemcsak a hitleri gazdasági kormányzat szólította fel az aradi szerzőt terveinek részletes kifejtésére, hanem a londoni világgazdasági konferencia előkészítő bizottsága is ugyanezt a felszólítást Intézte hozzá. Arról utóvégre Szeredy sem tehet, hogy amíg a londoni levél Aradig eljutott, szép csendeskén kiszenvedett maga a világgazdasági kongresszus is. Már most kinek küldje el a kidolgozott tervezetét? Az aradi bank- fötisztviselö elhatározta, hogy a kulturnépek intellektuell- gárdájához fordul és elsősorban is a Fen-elub tagjainak figyelmét hívja fel tervezetére. Egyelőre nem a romániai Fen-röl van szó: Szeredy már csak lord ónnál marad és H. G. Wellsnek küldött egy tiszteletpé’.dányt az angolnyelvü fordításaiból... Egyelőre kevés a valószinüsége annak, hogy az ilyen kísérletekre elszánnák magukat az egyes államok, akár pedig a világgazdaság mai urai, akik jelen pillanatban is azzal vannak elfoglalva, hogy egymás alatt fürészelgessék a fát. Am jó tudni és jó felfedezni, hogy meg 1933-ban is él közöttünk egy szebb világról álmodozó ideálista, aki egy kis aiadi bank pultja mögött, mindenesetre eléggé távol a világvárosok konferenciáitól, a gazdasági hatalmasságok nagy hajszájától, szeretettel építgeti egy uj, emberibb világ álompalotáját. a. g. ősszel szokatlan dolog gólyaérkezést jósolni, különösen most, amikor a hideg miatt már elmentek, ha voltak is és félös, hogy a jövőben is ilyen nyárral várhatjuk csak, altkor meg sem érkeznek. Most azonban mégis fognak jönni. Ugyanis egy német természet- tudományi intézet 250 gólyát fogott össze, amelyeket csak később, szeptember közepén engednek szabadon, amikor a többiek már valamennyien elmentek. Kísérletezni akarnak velük is. Mindég izgatta az embei'ek képzeletét, hogy a mi vándormadaraink miképpen találnak el a legnagyobb pontossággal Afrikába, Indiába, a föld legtulsó sarkára is. A tudósok figyelni kezdték a gólyák útját és sikerüli meg is állapítani azt az utat, amelyen szinte menetrendszerűen, minden eltérés nélkül haladnak egyik hazájukból a másikba. Európából két irányuk van, az egyik a Balkánon keresztül Kisázsia felé, a másik Spanyolországon és a Szaharán át, de mind a két irány végcélja Afrika legdélibb vidéke. Az útirány meghatározása után még csak az maradt a képzelet dolga, hogy mi vezérli őket, a gyakorlat, vagy pedig valami titkos, veleszületett ösztön? A német tudósok most erről a titokról is le almr- ják rántani a leplet. A nyár elején 250 gólya- fiókát szedtek össze, amelyeket a világtól elzár tan neveitek fel. Az a céljuk, hogy majd' a többi gólyák elköltözése után engedik szabadon, hogy vájjon maguktól megtalálják-e az utat Afrika felé. A német rádióleadó-állomá- sok felhívást intéztek a közönséghez, hogy figyelje a gólyák útját és ha valahol megpillantja, adjon róla jelentést. A kísérleti gólyák hasát a könnyebb felismerés végett rikító szivekkel festették be, lábukra pedig fénylő gyűrűket csavartak. A gólyák útjába Románia is beleesik, tehát minden valószínűség szerint át fognak repülni a mi fejünk felett is a különös szinü, tarka gólyák. Egy másik ilyen kísérletezés alkalmával a Németországba óránként érkeztek a jelentések a madarak útjáról. Olyan érdeklődéssel figyelik most is az eget, keresik a ma- dárraj útját, mint pár héttel ezelőtt a nagy gépmadár, az Azurflotta útirányát. Érdemes is figyelni őket, most igazi madarak repülnek és csak a tudomány szolgálatában állanak. ÜEGIELEN MEZŐGAZDASÁGI SZEMLE cimii mezőgazdasági és közgazdasági folyóirat ■ augusztusi száma. ! Előfizetési dija egy évre 80 lej. Mutatvány- számot bárkinek ingyen küid a kiadóhivatal: Cluj-Xolozsvár, str. Saran L. Pop (Srassai ti.) 5--------------------------Jlll—III'IIIIBIPIII <11111 l'IWIII Az egy évre terjedő szociális munkakényszerro rá kell nevelni a felnövekvő generációkat is: az állam Intézményesen kell gondoskodjék erről a szisztéma’iK us nevelésről. Szeiedy rendszere feltételezi, hogy az állam éppúgy támogatja - tőkéseket, mint a munkásokat, — de lüzárja életükből a politikát, A kvalifikáció egyedüli zsinórmértéke csakis az egyén tehetsége, a teljesített munkának szakmai értéke és a foglalkozási munkakör szakismerete. A „jogállam“ helyébe tehát, — amelyben állandó harc főijük a jogok elismeréséért, — a „kötelességek“ fegyelmezett áUama lép. Figyelemreméltó annak a közéletnek a struktúrája is, amelyet az aradi tervezet megad. A „kötelességek államától" független az államforma. Mindenki egyformán részesül munkája megbecsülésében, illetve értékelésében. A törvényhozók: gazdasági szakemberek, a diplomaták: gazdasági szakértők. Pontos kötelesség- teljesítés a munkaadóval és az állammal szemben — ezeknek mértéke szerint klasszifikálják az újjászülető reform-állam polgárati is. a n n u 1 mummwMwm Iskolai mosott vászon ......... 13'— Iskolai pepita egyenruhák 19'— Iskolai sport flanel ............. 19'— Iskolai seviott szövet ......... 55 — Iskolai áü gyapjú öltönyszövet 155'— Iskolai leányka kabátszövet 145'— HELLER ÉS MOLNÁR diva triógyáruházában CIuj-Kalozsvár, Calea Regele Ferdinand 15 szám.
