Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-09 / 180. szám
KntnUjsXG 7 Szerda, 1933. augusztus 9. ra * PARCUL CAROL Ünnepségeire amelyen résztvesz a cég is. — A vidéki látogatók a CFR vonalain 50°/o-os kedvezményben részesülnek. A Galeries Lafayette cég, — amely előzékeny kiszolgálásban akarja részesíteni a kiállítás- és áruházainak látogatóit — szintén jelentékeny árkedvezményt ad minden osztályban és szokatlan előnyöket biztosít minden vásárlásnál, amely a kiállítás egész ideje alatt történik. Használja ki ezt a kedvező alkalmat. Ne fecsérelje el az idejét azáltal, hogy bevásárlásait több helyen eszközli!! Itt megtalál mindent, amire szüksége van, :: GALERIES:: LAFAYETTE Angol tropikus öltönyök, gyarmati tzöveiből kiléte esen kényelmes, különböző színekben, ulo’érhetetlen szobás : 2250 lejtől. 307. BONBONIÉRE hűvös helyiség, ahol bármikor kellemesen pihenhet. FODRÁSZ* SZALON specialista vezetése alatt a t. közönség rendelkezésére álli olcsó árat melleit♦ kedvezmény a főváros legszebb és /0 legkényelmesebb szállodájában! Gyönyörű ruhák „Anti-Crease" voile-ból, garantáljuk, hogy nem gyürődik, a legújabb párisi modellek: 495 l@j» Grand Hotel Lafayette. MM*« így indul az idegenforgalmi Megölték az ország természeti szépségeit propagáló képeslevelezőlapokat és ezzel a fotóipart is IFerriot körútja Herriot nem első Ízben utazik Szovjet- Oroszországba és hogy most ismét ellátogat oda, annak bizonyára jelentős külpolitikai momentumai is vannak. Nem szabad túlbecsülnünk a szovjet legutóbbi külpolitikai sikereit, a kisantanttal kötött szerződését, az angol uj megállapodást, az Fszakamerikával és Spanyolországgal folytatott nem hivatalos tárgyalásokat, de konstatálnunk kell, hogy Oroszország Franciaország jóvoltából ismét komoiy tényező kezd lenni az európai külpolitikában. Herriot Moszkvába megy, de nem a rendes útvonalat választja, hanem Törökországon való nagy kerülővel akar feljutni moskovita földre. Vagy esetleg más kerülővel. Állítólag a román kormányt akarja megkérni, hogy a Dnyeszteren mehessen át, azon a folyón, ahol eddig büntetlenül legfeljebb néhány alkalmi hivatalos bizottság csolnokázhatott keresztül. Herriot dnyeszteri átkelése talán szimbolikusan azt jelenti, hogy lám megnyílt az ut Románia és a szovjet között s Herriot, mint az első utas Baedeckerszerüen konstatálja, hogy a román-orosz közforgalom szempontjából a tigi- uai átkelés egyike a legpraktikusábbaknak. De addig is, amig Franciaország volt miniszterelnöke, a baloldali francia polgárság legjelentékenyebb vezéregyénsége megérkezne orosz földre, sőt annak előtte, hogy Romániába jön, Herriotnak lesz még néhány elintézni valója. Kiszáll Athénben, Szófiában és Ankarában. Tárgyal a görög-török és bolgá" kormányokkal. Igyekszik különösen a bolgár miniszterelnöknek a lelkére beszélni, hogy lépjen be a keleti paktum aláírói közé. Talán szőr mentén jelezni is fogja, hogy ismeri Bulgária revindikációs törekvéseit is, a Népszövetség ma már figyelembe veszi ezt is, mert a négyhatalmi egyezmény aláírása óta a helyzet alaposan megváltozott. Az első pillanatban úgy látszik, hogy Európa megújuló külpolitikai szezonjában Oroszország a legaktívabb, az igazság, hogy Oroszország azért vicnkol úgy, mert Franciaországnak most ez van ínyére és most Franciaország tartja kezében a dirigensi pálcát. Franciaország most vissza hajlott az 1914. évi külpolitikájának mesgyéire. Ha Herriotnak sikerül nyélbe ütni a keleti paktumot, akkor Görögország ismét Franciaország szövetségesévé válik. Ha Franciaországnak sikerül Oroszországot valamennyire oldala mellé bírni és az uj külpolitika gerincévé a francia-orosz együttműködést megtenni, akkor Németország ellen ismét úgy bezárul a kör, mint pontosan 1914- ben. A jelek azt mutatják, hogy a régi Bis- márck-ellenes európai politika feltámasztása minden tekintetben sikerül. Franciaország kibékítette Lengyelországot Oroszországgal, ő maga kibékült Olaszországgal és bizonyára nincs messze az olasz-jugoszláv kibékülés órája sem. Minden ilyen kibékülés egy újabb árokkal határolja el Németországot a többi európai államoktól. Egyedül a Duna-államok völgyében nem tudott Franciaország még semmi kézzel fogható eredményt elérni. Francia elképzelés szerint Auszlria és Magyarország és a kis- antant államszövetségbe kell lépjenek egymással (amely szövetség természetesen Franciabarát politikát folytatva, adott esetben Fran ciaország mellé állana Németország ellen). A középeurópai problémák megoldása nélkül nem lesz béke Európában, árg ez az a kérdéskomplexum, amelyet érintenek ugyan, de egyelőre nem mernek felgöngyölgetni. Herriot útja Moszkvába, egy diplomáciai körút határállomására nem Bécsen, Prágán, vagy Budapesten keresztül vezet — legalább is egyelőre. De hogy Herriot olyan politikai szükségességek elé kerül Szófiában, Athénben, Bukarestben is, mint amilyenektől nem mentesült volna, ha útja történetesen a Duna pontos folyását követi, az kétségtelen. Amikor a győztes és a legyőzött népek közötti ellentétek kiküszöböléséről van szó, a megoldandó problémák félelmetesen hasonlítanak egymáshoz és ha Európa ezen vagy azon a részén nem jutnak dűlőre, úgy nem fognak dűlőre jutni emezen vagy amazon a részén sem. De ha ezen vagy azon a részen létrejön az ellentétek korszerű megoldása, legyünk nyugodtan, hogy korszerű megoldás Európa más részein sem maradhat el soká. Az adókivetésnél jobban védheti az érdekeit. ha ismeri az uj adótörvényt. Magyar for- d?té - tó Dr. Mandel Fordító Irodában, ]r 'ului 24. Ara 60, vidékre 70 lej. (Kolozsvár, augusztus 8.) Nem először és bizonyára nem utoljára írunk annak a rendelkezésnek abszurditásáról, hogy Romániában a képeslevelezőlapokra még mindig kétlejes kulturbélyeget kell ragasztani. Hogy a kultur- bélyeget milyen célokra fordítják, hogyan számolják el, azzal ezúttal nem akarunk foglalkozni, Tény ellenben az, hogy amióta a kul- turbélyegről szóló rendelet megjelent, Romániában a levelezÖlap-ipart menőitek, senki sem vásárolja az ország természeti kincseit, városait, fürdőit, gyönyörű vidékeit feltűntető levelezőlapokat. A kormánynak nagy gondot okoz, hogy az ország elhanyagolt idegenforgalmat fellendítse. Ebben az irányban a propaganda meg is indult, de senkinek sem jut eszébe, hogy az idegenforgalom leghathatósabb szószólói a képes levelezőlapok. Szomorú dolog, hogy az ország természeti szépségeit, történelmi nevezetességeit, fürdőhelyeit, népviseletét visszatükröztető levelezőlapok a forgalomból teljesen kiszorultak s ma már senki nem ir külföldre képeslevelezőlapot, csak szimpla levelet. A fényképészek már többizben memorandumokat terjesztettek a kormányhoz, de mindhiába, mert a pénzügyminisztérium nem törődik az idegenforgalommal, nem törődik a fotóiparral és főképpen nem törődik azzal, hogy a kulturbélyegek, a különféle taxák a levélforgalmat egynegyedére szállították le. A kormány részéről tehát az volna a teendő, hogyha az ország természeti szépségeit feltüntető és a nemzeti propagandát szolgáló látképes levelezőlapokat mentesítenék a kul- turbélyeg alól, sőt helyes volna, ha a másfajta illetékeket is redukálnák, mert akkor a turisták, kirándulók, üdülők és nyaralók külföldre szóló levelezéseiket az olcsóbb képes levelezőlapokon bonyolítanák le- Az idegenforgalom növelése érdekében az állam áldozatot hoz a vasúti viteldijak redukálása terén és ezenkívül is hatalmas összegeket fordit a propagandára, csak éppen azt felejti el, hogy a képeslevelezőlapok és a fotóipar a legkézenfekvőbb eszközei ennek. Sajnos nálunk sohasem tudja a jobbkéz, hogy mit csinál a hal és ha az állam jobb kezével megindítja az idegenforgalmi propagandát, megjelennek a balkézzel irt rendeletek, amelyek mindent elrontanak-
