Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-04 / 176. szám

o KElETf'UjS/fG PénteJe, 1933. augusztus '4. 50% :: VASÚTI :: KEDVEZMÉNY! JÖJJÖN BUKARESTBE A CAROL PARKBAN TARTANDÓ NAGYSZABÁSÚ ÜNNEPSÉGEKRE! Rendezi az UNIUNEA FUNDAŢIILOR CULTURALE REGALE. ■■ 1933 AUGUSZTUS l»TŐL SZEPTEMBER Í5*ÍG. Kulturális el3a<fisofc: szimfonikus hangversenyek, ének, szinház, opera. Sportesemények; box, birkózás, versenyfutások etc. — Luna Park, a legkülönbözőbb szóra- ' kozások, velencei gondola ünnepségek, meglepetések. Naponta uj programai. SO°/o-os vasúti kedvezmény, nagy engedmények szállókban, vendéglőkben, üzletekben. A Bukarestbe szóló vasúti Jeggyel ingyen lehet visszautazni. RablóSsfi&mdcii támadít a parkünnep IcHxöiisé^éíPe Elvágták a villanyvezetéket, kőzáport zudstoltak az estély részt­vevőire — Revolverrel űzte el a rendőrség a kacaui gangsfereket (Bukarest, augusztus 3.) A bacaui rendőr­ség veszedelmes „amerikai stilusu“ rablótáma­dást hiúsított meg tegnap este. Az egyik kül­városi nyári mulatóban bankett volt egy köz­ismert társaságbeli hölgy tiszteletére, amikor éjfélután ismeretlen tettesek elvágták a par­kot a várossal összekötő villany- és telefonve­zetéket. Abban a pillanatban, amikor a vil­lany kialudt és teljes sötétség borult a mula­tóra, kőzáport zúdítottak a vendégek közé, akik közül több hölgy súlyosan megsebesült Leír­hatatlan pánik keletkezett a támadásra, amelybe revolverlövések is belevegyültek, meri (London, augusztus hó.) A világlapokban szürke, egyszerű ujsághir: „Bolivia harcban áiló seregéből teljes fegyverzettel átszökött Argentínába 2000 indián katona■ Elsáncolták magukat és most fosztogatják, gyilkolják, ret­tegésben tartják a telepeseket...“ Ennyi a hir. De az olvasó emlékezetében gyermekkori olvasmányok emléke ébred föl véres vízióban. Az indiánok tehát kiásták a harci bárdot... Az ősi tomahawkot... És megin­dultak ős ellenségük, a „sápadtarcu ember“ el­len. A 2000 indián a Pilmokayo erőd környé­kén sáncolta el magát. Az állást géppuskákkal erősítették meg és véresen visszaverték a 111. argentínai lovasezred és a mozgósított csend­őrség támadásait. Végigportyázzák a vidéket, elhajtják az állatokat, rabolnak és gyilkolnak. Számuk a folytonos harcokban nem hogy megfogyatkozna, de napról-napra nő, mert az indiánok egyre szökdösnek a Bolivia ellen har­coló paraguy-i hadseregből is. Ugylátszik, föl­ébredtek és nem akarják a maguk fajtáját pusztítani a gyűlölt fehér ember szolgálatá­ban. A fölkelők jórésze a churupi-törzsből való: izmos, hatalmas testű, nemesvonásu fér­fiak, akik megőrizték ősi eredetiségüket és csak a hadviselést, a fegyverrel való bánást a rendőrség a helyszínére sietve, észrevette a követ dobáló egyéneket és el akarta őket riasz­tani. A vendégek eszeveszetten rohantak az autóbuszokhoz, amelyek rájuk várakoztak, de csak ekkor tűnt ki, hogy a kerekek gumii is össze vannak vagdalva. Csak nagynebezen si­került a támadókat elűzni és az embereket ha­zaszállítani a városba. A rendőrség nagyará­nyú nyomozást vezetett be a tettesek ellen, mert az a vélemény alakult ki, hogy rablótá­madást terveztek az előkelő vendégek ellen, az amerikai gangszterek mintájára. tanulták meg a „sápadtarcuaktól“. Vezérük, Tarija őrmester, kiképző altiszt volt a bolíviai hadseregben. Az argentiniai kormánycsapatok az első vereség után újabb támadást intéztek az indiánok íöldsáncai ellen: most már egész hadosztállyal. Hosszú és véres harc után, óriási veszteségekkel tudták csak kiverni a rézbőrüeket az erődítésekből■ De az indiánok nem adták föl a harcot, hanem behúzódtak az őserdőbe. Ebben a titokzatos dzsungelben, ahol sem­mi sem változott évezredek óta, ők vannak ott­hon. Az őserdő betakarja és elrejti az indián harcost. A kígyók, a mérges bogarak, a halált okozó növények, az embervastagságu indák maguk is harcolnak a fehér ember ellen és ol­talmazzák ennek a földnek az őslakóit. A piros tetejű „estanciák“ lakói pedig remegve vár­ják: mikor ütnek rajtuk megint a dzsungelból kitört rézbőrü harcosoké Az eset véres tanulság úgy Bolíviának, mint Paraguaynak. Kiderül belőle, hogy nem ok.is dolog fegyvert adni az indiáiwk kezébe és megtanítani őket, hogyan kell gyilkolni a fehéreket a modern technika minden vívmá­nyának fölhasználásával... Pataky Kálmán kolozsvári hangversenye Évek óta nem zajlott le Kolozsváron olyan, nagyszabású, bátran mondhatni, világvárosi művészi esemény, mint Pataky Kálmán augusztus 12-iki ária- és dalestélye. Előrelát­hatóan megmozdul Kolozsvár egész zeneked­velő rétege, hogy kivegye részét abban a kivé­teles és nem mindennapi gyönyörűségből, ame­lyet Pataky Kálmán fenomenális hangjának szépsége és előadásának csodálatos kultúrája nyújt. Nagy világvárosok pódiumain és szín­padain is kivételes eseményszámba megy Pa­taky Kálmán fellépése, annál inkább kell Ko­lozsvár közönségének honorálnia és megragad­nia azt az alkalmat, hogy a nagy magyar ope­raénekes azzal a hódoló elismeréssel és töme­ges szeretetnyilvánitással találkozzék szülő­földjén, Erdélyben, mint amelynek jeleivel a világvárosok közönsége évek óta fokozottan elhalmozza. A lapoknak már az első híradása, hogy a nagy művész Kolozsvár közönségét megtiszteli fellépésével, páratlan visszhangot kellett. Nem kell jósoknak lennünk tehát ahhoz, hogy zsúfolt ház ünneplő és tüntető sze- retete fogja fogadni augusztus 12-iki estélyén Kolozsváron Pataky Kálmánt. A művész leg­kedveltebb és leghatásosabb dal- és opera- repertoirjából állítja össze kolozsvári hangver­senyének műsorát- A hangverseny esemény­gazdagságát méltóan fogja kiegészíteni Ináig Alfréd, a külföldi hangverseny-pódiumoknak szintén kedvelt és kiváló hegedűművésze, aki a nagy operaénekes számai között fog két számmal szerepelni. Kirándulás a legenda világába Egy romantikus nevű és életű amerikai, igazsügr szerint lengyel gróf, Eyron Prorok expedíciót szerve­zett a mexikói dzsungel felkutatására. Ez a gróf nem­csak arról nevezetes, hogy alighanem az egyetlen em­ber a világon, akinek Byron a keresztneve, hanem ar­ról is, hogy legjobban tudja vezetni és megszervezni a tudományos expedíciókat, bár ő maga nem tudós. Mexikói útjára tiz szakembert vitt magával, akiket felültetett három repülőgépre, hogy repüljék keresz- tül-kasul a vidéket és mondják meg neki, mit érdemes felkutatni. A tudósok szűz területet repültek át, nem járt ott se Kolumbusz Kristóf, se Ferdinand Cortez. Száz meg száz smaragd és topázszinü tavat láttak, ős­erdőt, színes fákat, amelyek úgy virultak, mint egy húsz év előtti napernyő. A tudósokat azonban nem érdekelte a természet. A szakemberek, akik unatkozva nézelődtek a fantasztikus természetben, felsikoltanak a boldogságtól, mikor néhány romot pillantanak meg. A fényképezőgépek úgy csapnak le a romra, mint az éhes keselyük. Repülő régészek még soha sem talál­tak kétezer éves várost. Prorokot nem hiába hívják P.yi ónnak, fogékony a romok poézise iránt. De még fogékonyabb aziránt, hogy nemsokára ele­ven embereket fog látni, ha a feltevések beválnak. Ezeknek az embereknek a puszta neve csupa mese és legenda. Az expedíció egyik célja a lacandon In­diánok felkutatása. Ez a törzs az utolsó maradványa a mayák kihalt fajának, akik viszont az atlanták le­származottai. Ez a csodálatos nép négyszáz évvel ez­előtt az őserdőbe menekült a kezdődő európai civili­záció elöl. A magasból csakugyan emberlényeket lát­nak, akik rémülten nézik az ismeretlen óriásmadarat. Tiznapi kerengés után gyalog kell megküzdeniük a dzsungellal. Egész légió „mahete" kíséri az expedíciót, így nevezik azokat az indiánokat, akik hivatásszerűen utat törnek az őserdőben. Úgy harcolnak az őserdővel, mint egy ellenséges hadsereggel: mindegyik machete két. óriási karddal gyilkolja az ágakat és indákat. így sem lehet napi négy kilométernél nagyobb utat meg­tenni. Közben óriás virágokkal, paradicsommadarak­kal és papagályok millióival találkoznak. Szép látvány, de drágán fizetnek érte. A tgirisek és krokodilusok sem olyan veszélyesek, de a szúnyogok komoly fenevadak, a skorpióról és óriáshangyákról nem is beszélve. Azon a vidéken, amelyen átvonulnak, uj betegség keletke­zett, amely szunyogerípés okozta vakság. A hőség el­viselhetetlen, a Iák izzadnak, a levegő olvadozik. Végre találkoznak a lancadonokkal. Nagy részüket Európában mutogatni lehetne, mint törpét. Adnak ne­kik cukrot, rumot és fökép óriási ébresztőórákat, ame­lyeket a nyakukba akasztanak. Nem is nagyon bátrak. A fehérek váratlan érkezesétől úgy megijedtek, hogy többen, kivált az öregek közül, meghaltak ijedtükben. Vallásuk igen kezdetleges, a szerelem, a tűz és az eső isteneit imádják. Főfogla’kczásuk az asszonyrablás. Átlag nyolc férfire jut egy nő, nem csoda, ha a nagy­mamákat is elrabolják. Az expedíció mellékesen több várost tárt fel, megtalálta az utolsó azték császár' sírját. ►«KM Rligjray szenzációs könyve Marxizmus csődje 130 lejért ismét kapható a Minervánál Cluj—Kvár, strada Reg. Maria (Deák F. u.) 1, sz. \ BUFII Monate INFORMÁCIÓS IRODA és KERESKEDELMI ÜGYNÖKSÉG Megkíméli önt az utazási költségektől és elin­tézi összes ügyeit a lehető legminimálisabb költ ségek felszámitá a mellett. Irodánk utján telje sen díjmentesen, megszerezheti az összes szak séges információkat állampolgársági, útlevél utazás és turisztikai ügyekben, behozatali en­gedély, iparigazolványök, vámtarifa stb. stb. Forduljon még ma a 99ltapld Inform a tor“-I®oz strada Reg. Maria 3. Cluj-Kolozsvár. HHM1 !H ►fi-HM Indián katonaszökevények modern technikával gyilkolják a fehéreket Argentínába n

Next

/
Thumbnails
Contents