Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-22 / 190. szám
4 Reietiüjsäg mu .«nimi'in —— Kedd, 1933, augusztus 22. Évi közgyűlést tartott a Magyar Párt szászrégenvidékl tagozata (Szászrégen, augusztus 21.) Forenczy Zsigmond képviselő és nagyszámú hallgatóság előtt nyitotta meg Kornhoffer Vilmos dr. elnök az Országos Magyar Fárt szászrégenvidélci tagozatának évi közgyűlését. A Magyar Párt munkájára való rövid visszapillantás után, hangoztatta azokat a magyar sérelmeket, melleknek orvoslását, dacára annak, hogy úgy a trianoni békeszerződés, mint a gyulafehérvári határozatok pontjaival ellenkeznek, eddig egyik, de még a nemzeti-pa- rasztpárt kormányai sem tartották kötelességüknek. Hangoztatja Kornhoffer elnök a magyar nyelv szabad használatán esett súlyos sérelmet és azt az erőszakos városkormányzati rendszert, mellyel a kormány interi- márbizottságok kinevezésével nyúl bele a városok ön- kormányzati jogaiba. A magyar iskolák államsegélyt nem kapnak és a Székelyföldön olyanok tanítanak, kik magyarul nem tudnak. Ismerteti az 1930. évi szatmári és a legutóbb lefolyt impozáns marosvásárhelyi nagygyűlések jelentőségét és hangsúlyozza, hogy a Magyar Párt parlamenti csoportja emberfeletti munkát végez a magyarság nyelvi, kulturális és gazdasági jogai érvényesítése végett és ha meddőnek bizonyulnak követelései, a Népszövetséghez viszi jogos panaszait. nek a parlamenti csoport közbenjárása folytán módosítását olyanképpen, hogy a magyar gyerekek származásának a megállapítására kizárólag a szülő, vagy a magyar ig. tanító legyen illetékes. Hegyi András ref. lelkész beszél a magyar társadalom aktuális problémáiról, a magyarság összefogásáról és egységéről, mely témakörhöz Lajos László marosvécsi ref. lelkész és Medve András dr. szóltak hozzá. Kornhoffer elnök bejelenti, hogy a következő tárgypontot az előadó, Kovács László dr. az előre haladott időre való tekintettel nem tarthatja meg, de felkéri, hogy értékes munkáját, mely beszámoló a marosvásárhelyi nagygyűlésről, lito— grafáltassa és juttassa el a vidéki tagozatokhoz. Elnök még bejelenti a tisztikar lemondását és helyét átadja Szász Márton ref. lelkésznek, ki korelnöki minőségben a tisztikar választását vezeti le. A megejtett választások eredménye a következő: Elnök lett ismét ifj. Kornhoffer Vilmos dr. ügyvéd, Szászrégen; alelnökök: Teleki Domokos gróf, Gernye- szeg, Szabó Béla dr., Szászrégen; Kiss Lajos, Magyaró; VERGILIUS : „GEORGICA“ •ja Szabó András igazgató-tanár kitűnő fordításában megjelent. — Kapható a SIIMERVA Bt. könyvesboltjában Cluj—Kolozsvár, str. Regina Maria 1 sz. — Ára 60.— Lei Dósa István, Maroshéviz; továbbá megválasztatott egy tekei alelnök is, kit a megszervezendő teke! csoport fog kijelölni. Titkár: Kovács László dr., Szászrégen. Fénztámok: Farkasz László, Szászrégen. Ellenőrök: Illyés Sándor és Bálinth Endre, Szászrégen. Jegyzők: Baló Sámuel, Szászrégen; Máthé Ákos, Alsóbölkény. Elnöki tanács: Merza István rom. kath. plébános, Szász régen; Körössy György, Marospéterlaka; Bőd Sándor, Vajdaszentivány; Ferenczy István dr. ügyvéd, Szászrégen; Urmánczy János, Maroshéviz; Kemény János báró, Marosvécs; Teleki Mihály gróf, Gernyeszeg; Szi- monidesz László dr. ügyvéd, Szászrégen; Vertán Sándor dr., Szászrégen; Kocsis János, Magyaró; Hegyi András, Körtefája; Zólyomi Jenő, Abafája; Vajda György, Szászrégen; Kohl István, Szászrégen; Virágh Ferenc, Szászrégen. A megnyitó beszéd után elnök javasolja, hogy a közgyűlés intézzen üdvözlő táviratot Bethlen György gróf, az Országos Magyar Párt elnökéhez, mely javaslatot a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tesz magáévá. Általános érdeklődés közepette emelkedik szólásra Ferenczy Zsigmond dr. Marosmegye országgyűlési kéviselöje kegyeletes szavakkal emlékezik meg Kádár Ferenc dr. marosvásárhelyl tanár, egy derék magyar harcos hirtelen haláláról. Röviden ismerteti a Magyar Párt bukaresti csoportjának parlamenti tevékenységét. „Mindenütt ott voltunk, hol magyar testvéreink érdekeit kellett megvédeni.“ Különösebb eredményeket a vasutas törvény, a munkásbiztositő törvény, cégtábla törvény stb. módosítása körül könyvelhet el az utóbbi időben a parlamenti csoport. Hangsúlyozza, hogy a Magyar Párt nem csupán politikai párt, hanem Nemzetszövetség, mely kikötő helyévé kell váljék minden dolgozó magyarnak. Enélkül a magyarság nem egyéb nyelvközösségnél és széthulló ember- csoportnál. Figyelmeztet arra, hogy a magyarság nemzeti kincseinek megtartása és ápolása magyar kötelesség és becsületesség. „A templom és iskola a magyar jövő fundamentuma.“ „A világnézetek útvesztőjében nem szabad elvesznünk. A magántulajdon rendje kell mértékadó legyen a magyarság számára." Kitér a Marosvásárhelyt megalapított Gazdasági Szövetkezet ismertetésére, mely a jgagyar termelő és fogyasztó között a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával érintkezést tart fenn és igy gazdasági előnyein kivül lehetővé teszi a magyar ifjúság elhelyezését. Bakk József radnötfáji ref. lelkész a magyarság iskolaproblémáiról tartott előadást. Zólyomi Jenő aba- fáji ref. lelkész felszólalásában felháborítónak jelenti ki azt az állapotot, mely szerint a 14%-os segély csak az állami iskolák dologi kiadásai fedezése után jut elosztásra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar felekezeti iskolák egyáltalán nem jutnak segélyhez. Kéri a jelenlevő Ferenczy dr. képviselőt, hogy a parlamenti csoport utján hasson oda, hogy egy miniszteri rendelet a 14%-os segélyt, tekintet nélkül az állami iskolák dologi szükségleteire vagy más szempontokra, a tanulók létszáma arányában ossza el. Erdélyi Pál sérelmezi azt a helyzetet, hogy a magyar gyerekek már az I. és II. osztályban románul kell tanuljanak, ami ellenkezik minden modern pedagógiai felfogással. Bocsor Ferenc tanító kifogásolja azt a lehetetlen állapotot, mely szerint az állami iskolai igazgató állapítja meg a gyerekek származását és korlátlan hatalommal, önkényes névelemzéssel ossza be őket az állami iskolába. Kéri ennek a miniszteri intézkedésMyirő Józsefet és Keresztes Károlyt, a Juliet szép leány szerzőjét le akarták teirtóztettni Sepsisxenfgyörgyön Kínos incidens egy „irredenta“ csokor miatt az előadás előtt. Serban kisebbségi miniszter lépett közbe» de a főügyész az eljárást folytatja (Sepsiszentgyörgy, aug. 21.) A Nyirő József és Keresztes Károly dr. nagy sikert elért székelytárgyu színdarabja „Julia szép leány“, bemutató kőrútjában Sepsiszentgyörgyre is elérkezett, ahol két este zsúfolt terem előtt mutatták be a sepsiszentgyörgyi műkedvelők. Kinos incidens játszódott le közvetlen az előadás megkezdése előtt. Az egyik szereplő hölgy dr. Keresztes Károlyhoz fordult, hogy előadás közben egy virágcsokrot nyújthasson fel a színpadra. Keresztes nem adta meg ehhez hozzájárulását azzal, hogy ez zavarja a műkedvelőket játékukban. A csokrot erre a sugó- lyukra helyezték, hogy majd az előadás végeztével átnyújtják. A sepsiszentgyörgyi főügyész Papadopol, aki szintén jelen volt az előadáson, még a darab megkezdése előtt egy detektívet küldött dr. Kereszteshez, magához kéretve őt és kifogást emelt a virágcsokor ellen, mely szerint piros, fehér és zöld színekből van összeállítva s azzal fenyegetőzött, hogy az előadást betiltja és a két szerzőt, Keresztest és Nyirőt letartóztatja. Keresztes, aki a csokrot nem is látta, tiltakozott az ügyész ünneprontó szándéka ellen és kijelentette, hogy hajlandó az ügyész parancsának eleget tenni és az éjszakát a rendőrségen tölteni, ha ezt a főügyész igy találja helyesnek, de a darab betiltása ellen erélyesen tiltakozott. A főügyész erre a darab lejátszása ellen tovább nem tiltakozott, de a további eljárás lefolytatását helyezte kilátásba mindazok ellen, akiknek a csokorügyben valami részük is volt és azzal fenyegette meg Keresztest, hogy a darab másnap esti előadását is be fogja tiltani. A csokrot pedig, mint bűnjelt elkobozta és a rendőrségre vitette. Alkalmunk volt több szemtanúval beszélni, akik egyhangúlag kijelentették, hogy a csokor piros, fehér rózsákból és búzavirágból állott tehát az ügyész által hajánál fogva előrántott vád helyét semmiesetre sem állhatta meg. A következő nap érkezett S e r b a n Mi hály kisebbségi miniszter városunkba, aki előtt báró S-zentkereszthy Béla képviselő erélyes hangon tiltakozott a főügyész ünneprontó kísérlete ellen, aki meg is Ígérte közbenjárását az ügyben. A rendőrség az elkobzott rózsacsokrot bemutatta a miniszternek is aki azonban semmi olyant nem talált, mely az elkobzásra, vagy az előadás betiltására jogot adott volna, minek bizonyítására és hogy elégtételt adjon a megbántott magyar kisebbségnek a második előadást a prefektura páholya ból nézte végig, meleg elismerését fejezve ki a két szerző előtt. Amint értesülünk, a főügyész az üggyel kapcsolatban több embert kihallgatott, köztük •dr. Keresztes Károlyt is, tehát az ügy még korántsem záródott le, mint ahogy azt a békés és zavartalan együttműködés érdeke kívánná. Gy. L. , 1 MERA & COMP AUTÓBUSZ-VÁLLALAT KÖZVETLEN JÁRATAI Kolozsvár-Nagybánya-Szatmár-M/Sziget között naponta többszöri közlekedéssel. :: Kényelmes és gyors utazás — uj koesikkal! VITELDÍJ: Kolozsvár—Nagybánya menet 180 lej menettérti 330 lej —---------- Kolozsvár—Szatmár............... 220 „ „ 400 „ Kolozsvár—M.-Sziget„ 270 „ „ 490 „ Közelebbi felvilágosításokkal szolgál a vállalat menetjegyirodái: Kolozsvár, telefon 155 — Nagybánya, telefon 66 — Szatmár, telefon 99. • Hirdetmény. No. 30474—1933. Kolozsvár város polgármesteri hivatala fenti szám alatt nyilvános árverést hirdet a „Bărnuţiu“-kert bejáratánál levő, szemben az Erzsébet hiddal, újonnan épített 4 üzlethelyiségnek (kioszk) bérbeadására. Az árverés 1933 szeptember 7-én d. u. 5 órakor a polgármesteri hivatal üléstermében (Str. Reg. Maria 2.) az állami számviteli törvény és a 127—1931. sz. Monitorul Oficial-ban megjelent árlejtési szabályzat értelmében lesz megtartva. Az ajánlatok benyújtásával egyidejűleg az ajánlattevők a felajánlott összegnek 5%-át, mint törvényes ideiglenes garancia, készpénzben vagy állami értékpapírokban kötelesek letétbe helyezni. A teherfüzet megtekinthető naponta 10—12 óra között a vállalatok ügy- oszfályánál (Serviciul întreprinderilor) Str. Decebal No. 24. Cluj-Kolozsvár, 1933 augusztus hó 10. Primăria Municipiului, Cluj.
