Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-22 / 190. szám
'Kedd, 1933. augusztus 22. Kuitiüjskg Szám osmegye magyar népművészetét ünnepelték vasá (Dés, augusztus 21.) Igen érdekes, nagyon magasni- vóju kultureseményben volt része vasárnap Dós városnak- A dési fiatalok több mint egyhónapos falumunka után megrendezték az első dési népművészeti kiállítást. Egyed Béla az úgynevezett dési Kisikadé- mia cimen működő ifjúsági önképző és kultúrkör elnöke, valamint. Parády Ferenc és Vékás Jenő, a kör legagilisebb és legfáradhatat- lan tagjai hozták össze ezt a kiállítást. Egyed és Vékás kerékpáron járták he Szamosmegye magyar falvait, batyukban szállították kiállításukra a szebbnél-szebb szőtteseket, a kerámiai ritkaságokat, a ritka faragásokat- Parády Ferenc tudományosan szortírozta őket s a vidékről, valamint a dési magányosok gyűjteményéből válogatott anyag, mely a vasárnap délelőtt megnyílt kiállításon oly festői és oly bámulatos képet nyújtott, hogy nemcsak művészi, de a szó szoros értelmében vett etnográfia szempontjából is súlyos kultureseményt jelentett. Nagy segitségére volt a szervezőknek Szopós Sándor festőművész, Szabó Mártha dési urilány, valamint Simkó György és felesége, kik főleg adminisztratív teendőkkel járultak hozzá a munkához. A megnyitó ünnepségre felvonult festői népviseletében Magyardecse, Domokos és Cic- hegy fiatal parasztsága is, a környék intelligenciája és az ország csaknem minden tájáról jelentkező tudósok- Külön szenzációja volt a kiállításnak Sárkány Loránd dési származású festőművész, aki a budapesti Iparművészet) Muzeum számára gyűjtött a kiállított ritkaságokból anyagot. Délelőtt 11 órakor a ref. elemi iskola mivarán volt a megnyitó ünnepség. Egyed Béla lendületes és nagyhatású bevezető szavaiban ismerteti a dési ifjúság ambícióját. „Ez a generáció — mondta Egyed — nem akar háborút és nem akar kommunizmust. Ez a generáció dolgozni akar.“ Utána dr. Roska Márton méltatta a kiállított anyagot tudományos szempontból. Ismertette Szamos vármegye földrajzi fekvését, lakosságát, a megye magyar és román népének népművészeti motívumait és művészeti fejlődését. Beszéde során megjegyezte, hogy mivel a kiállított anyagban annyi uj és annyi, eddig még sehol fel nem dolgozott érdekesség szerepel, amellyel ő-előzőleg még tudományosan nem is foglalkozott, a részletesebb tudományos ismertetést egy másik alkalomra halasztja- Hosszan magyarázta azután a megye legérdekesebb és leggazdagabb vidékének, Széknek a művészetét. A kiállítási termekbe beözönlött ezek után a közönség. A kiállított tárgyak a falvak földrajzi fekvése szerint csoportosulnak- Első helyen Szék szerepel. Itt dr. Lénárt Bálintné kalauzol. — Az ember azt hinné — mondja Lé-, nártné —, hogy ez az egész gazdagság valamelyik káprázatos török néprajzi múzeumból került ide. A motívumok kör-körös kitöltése, a gyakran szereplő félhold, mind török rokonságot mutatnak. De megtalálhatjuk a széki szőttesekben a leggyakrabban előforduló magyar motívumokat is- Az úgynevezett bokrost, a tulipánost, a poharast, a pávást, a szőlőst és a komlós motívumokat- Többnyire piros fejtővel varrják ezeket 14, 16 szálával egyszerre. A mintákat papundekni formával kopirozzák, a finomabb részleteket egész egyénien töitik ki- Még ma is sűrűn találkozunk teljesen eredeti motívumokkal. Mig fiatal lányok élnek a széki házaknál, csak piros szálat használnak, mikor valamelyik lány férjhez megy, megvarrják a nagy kontyolót. — Piros, kék és fehér szálakkal kivarrt nagy abroszt mutat, mely az ötlet, a stílus és Ízlés hiánytalan tanúbizonysága. E mellett kontyolják a menyecskét. Mikor minden lány férjhez ment a házból, a magára maradt asszony, csak kékkel varr. Ezzel szimbolizálja, hogy vár a halálra. Piros szál nincs már a házban. A gyermekkacagás elmúlt, most jön a nagy magábaszállás, a haláiváras- Az öregasszony minden halotti kelléket megvarr magának és hagyakozik. Ha meghalok, ezzel és ezzel temessetek el... iVégignézek a piros és kék párnavégeken, a kihuzós kendőkön, az abroszokon és térítőkön. Itt mélyebb értelme van mindennek. Az élet és halál szimbólumáról van szó- Minden művészet halhatatlan és örök problémájáról, mely az öntudatos művészeteknek is sarkalatos tétele az öröm és szenvedés, a szerelem és elha- gyatottság az élet és halál variálandó anta- gonizmusában. Bálványosváralja kék térítői következnek azután. A lehelletfinom motívumok egy uri- varratos divat hatását sejttetik, valami elkésett barokk kort, a nép primitiv felfogásának egyszerűségében. Magyardecse varrottasai ázsiai hatást mutatnak. Finn és kirgiz népművészetekben ismeretes dekorációk, a keleti gro- teszkség, az arab és perzsa szőnyegek ismert figurái. Csupa ősiség, csupa erő- Szásznyires epermintás párnahéjai tisztán magyarosak. Magyarosak és bájosak Magyarlápos kakastaréj os motivumai is. A felőri párnacsupok rózsaszínűek és lehelletfinomak. Olyanok, mint az álom. Ázsiára emlékeztet a sötét fonállal, dús és vad dinamikával megoldott szentmár- toni paraszt ing is. Ilyet tatár ijjászok viselhettek Ázsia pusztáin. Ismét magyaros minták. Szásznyires tulipánjai és seprüs mintái az egész magyar népművészetben ismeretesek. A kiállított faragások és kerámiai ritkaságok nem tartoznak a megye eredeti iparművészeti termékeihez- Csak a szamosmegyei magyarság Ízlésének dokumentumai. Torockói és udvarhelyszéki festett bútorok, ágyak, sulyko- lók, sikakaltyuk, guzsalyok. Ezeknek a mintáknak egyéni mesterei is akadnak a megyében. A reneszánszra emlékeztető magyarláposi cukor- és vajtartók jelentenek a kerámiában meglepetéseket. Az ötvösművészet és berakásos művészet remekeit képviselik a fémberakásos antik sulykok és a szentbenedeki gróf Kornis Gyula magángyűjteményéből kikerült kendilonai cinkupák és kelyhek, cintányérok és poharak, melyek a belfasti nemzetközi iparművészen kiállításon első dijat nyertek. A kiállítás kultúrtörténeti eseményt jelent. A dési fiatalok munkáját Kovács László dési esperes és dr. Bene Ferenc pártfogó munkája segítette a megvalósuláshoz. K. J. Két vádlottat életfogytiglani, tizenhét vádlottat húsz évi kényszermunkára Ítéltek a grivitai pörben (Bukarest, augusztus 21.) A bukaresti had- biróság a giviţai pörben is meghozta az ítéletet. Amint ismeretes, egy egész sereg vádlott került a vádlottak padjára, mert a vádirat^ szerint február 15-én a CFR műhelyben sztrájkra izgattak, majd a kivezényelt karhatalomra fegyverlövésekét adtak le. Az összetűzések során egy rendőr és két munkás meghalt. Ezenkívül számos ember megsebesült. A grivitai események jelentőségét mutatta az a körülmény, hogy ennek az eseménynek hatása alatt léptette a kormány életbe az ostromállapotot. A pör utolsó napja meglehetős izgalommal zajlott le. A vádlottak éltek az utolsó szó jogával. Vasilaclie Georgia kijelentette, hogy nem bűnös és kéri felmentését. Gheorghiu hangoztatta, hogy nem kommunista és nem tüzelte sztrájkra a munkásságát. Bárány Hugó vádlott hasonlóan tagadja, hogy kommunista lett volna és azt állítja, hogy nem vett részt politikai organizációban. Általában a vádlottak mind ártatlanságuk mellett szólaltak fel. A hadbíróság közel ötórai tanácskozás után kihirdette az ítéletet, amely szerint Doncea Constantin és Gheorghe Dumitru vádlottakat életfogytiglani kényszermunkára ítélte, mert beigazolfnak találta a hadsereg elleni izgatás, gyilkosság elkövetésével súlyosbított tényét. Ugyanilyen vád miatt huszévi kényszermunff kát rótt a hadbíróság in contumatlam a távollevő Luca László, Con Mosko, Petrescu Dumitru, Tudor Alexandru és Gidu Alexandru, Putinica Constantin, Nuriccanu luon, Gheorghe Alexandru, Gheorghescu Mihály, Ta- mari Vasile, Georgescu Gligore, Lasceanu Mihail, Gercic Tudor, Vladoi Dumitru, Dan Stefan, Ion Dumitrescu és Ionescu Vasile vádlottakra, mig Chivu Stoicát 15 évi kényszer- munkára, Bogatoiu Panait vádlottat pedig egyévi börtönre Ítélték, ugyancsak in contu- matiam. A jelenlévő vádlottak közül huszévi kényszermunka-büntetést kapott Vasilace Gheorghe, 15 évi kényszermunkára pedig Gheorghiu George dési vádlottat Ítélték. Marin Ion ítélete tizenkétévi kényszermunkára szól. A többi vádlottak közül Nicolae Tudor kétévi börtönt, Lungu Mihalache egyévi, Ionita N. Ion egyévi, Bárány Hugó nyolchavi börtönt kapott. A Márzescu-törvény 2. paragrafusa alapján a következő vádlottakat Ítélték el: Theodorescu Galao és Wurmbrand Richard tizévi börtön, in contumatiam. A jelenlévői vádlottak közül Körner Dávid, Rosenberg Sándor ötévi börtönt, Eschenazi Ilie és Grecu; Alexandru egyévi, Salamon Jakab tizhavi, mig Mestinfer József, Leibovits Strul, Stoja- nov Stefan kilenchavi, Mendelovits Arthur nyolchavi, Popa Nicolae hathavi börtönbüntetést kaptak. A többi 59 vádlottal a hadbíróság felmentette. íj MEGJELENT ! A romániai könyvpiac szenzációja, Köméndl Ferenc világhírű 1000 angol fonttal díjazott regényének, UDAPESTI KALAND-NAK OLCSÓ PROPAGANDA KIADÁSA. Az 500 oldalas diszes kiállítású könyv már átvehető a Keieii ilfsâg kiadóhivatalában Cluj-Sivár, Strada Baron L, Pap (volt Brassai utca) 5> 44 lel MEGJELENT! lefizetése ellenében. Eddig A budapesti kaland ára 180 lej volt. Vidékiek küldjenek be 51 lejt. Minthogy A budapesti kaland olcsó kiadása csak korlátolt számban készült, mindenkinek érdeke, hogy mielőbb átvegye a regényt, melyből nem jelenik meg második kiadás.
