Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-13 / 184. szám
Vasárnap, 1933. augusztus 13. KElETlUjsm Látogassa meg ezen a nyáron a festői Romániát Jelentékeny haladás minden nyaralóhelyen — a román államvasutak a nyaralóknak kellemes utazást biztosítanak. KITŰNŐ TELEFONSZOLGALAT lehetővé leszi, hogy állandó összeköttetésben álljon irodájával vagy lakásával A Z idei nyár minden eddiginél kitünőbb alkalmat nyújt önnek, hogy megismerhesse az országot, hogy gyönyörködhessünk a természet szépségeiben, amellyel oly nagy mértékben van megáldva Románia. A krízis dacára a nyaralóhelyek egymást múlják felül, számos újítást vezettek be, szebbek, kényelmesebbek lettek. Herkulesfürdő, Sinaia, Ca- limanesti, Vatra Domei, Szováta a nyugati fürdőhelyek kényelmét és lehetőségeit nyújtják. Balcic és Eforia vetekszik a Földközi tenger leghíresebb fürdőivel. Az a hazafiadon nézet, hogy minden jó és olcsó nyaralóhely az ország határain túl fekszik, sohasem volt annyira jogosulatlan, mint ma. Egy pillantás a különböző nyaralóhelyek prospektusaiba meggyőzi önt, milyen olcsók ott az árak. Jól szervezett telefonszolgálat állandóan rendelkezésére áll és lehetővé teszi Önnek, hogy mindenkor tájékozódhasson távollétében is üzletei állásáról. A Societatea Anonima Română de Telefoane különös gondot fordított a nyaralóhelyek telefonszolgálatának a megoldására. Számos különben kisforgalmú állomás válik fontossá a nyári idényben és oda a legkitűnőbb telefonistákat küldték. Azonkívül uj vonalakat is építettek, mig számos régi vonalat megjavítottak. Lakóhelyétől sok száz kilométer távolra lehet és mégis a leggyorsabban nyerhet felvilágosítást az eseményekről, tárgyalhat, adhat utasításokat. A TELEFONHIVA- TAL FELVILÁGOSÍTÁSIAD AZ Dö- JARÄSROL Tudni akarja milyen az idő Sinaiaban, Balcicban vagy Dorna Vatrein? Semmi sem könnyebb. Kérje az illető helység telefonhivatalát és a telefonista azonnal megadja c kívánt felvilágosítást. A dij az egyszerű telefonbeszélgetés dija. Néhány fürdő és üdülőhely telefondijszabása 3 p^rc 8-21 óra Ít8x3*f Sinaia-Bukarest r«*-*- 40 lei Calimanesti-Bukarest . 60 „ Herkulesfürdő-Buk. .... 60 „ Szováta-Bukarest ... 60 „ Dorna Vatra-Bukarest. 60 „ Tusnád-Bukarest ....... 40 „ Vizakna-Bukarest .... 60 „ Consfanfza-Bukarest ,. 60 „ Balcic-Bukarest ..... 60 _ SOCIETATEA ANONIMĂ ROMÂNĂ DE TELEFOANE Pattogtatott százlejes J6, gondos nép ez a kolozsvári. Azért mondom ezt, mert nem lehet mást mondani, mikor az ezüst százle- jesekkel való lelkiismeretes bánásmódot tapasztaljuk utón és útfélen. Mert ugyebár, azt mindenki tudja, hogy mikor nyilvánosságra léptek ezek a csengő pénzdarabok, rövidre rá, már megkezdték a kibocsájtást a magánpénzintézetek is, erős konkurrenciát támasztva a Banca Naţionalanăl. Nap-nap után kézre került egy- egy konkurrens cég s az emberek rémülten tudakozódtak a szakértőknél, hogy miről lehet megismerni a hamis egyedeket. — Oda kell vágni egy kőhöz. A legjobb a márvány. Ha szépen cseng, akkor nincs semmi baj. Ha tompa a hangja, akkor a fizető fejéhez lehet vágni. Es erre fel megindult a százlejesek pattogtatása. Minden kereskedő beszerezte a kis márványdarabokat és a főnök ur szigorúan meghagyta a pénzkezeléssel megbízott alkalmazottnak, hogy minden egyes esetben, mikor százlejessel fizet valaki, próbálja ki a hangját s ha dur helyett mollban cseng, akkor vissza az egész. Az alkalmazottak, kasszáskisasszonyok s más mindenki végig a városon, szorgalmasan pattogtattak tehát. A kofa a piacon is beszerezte a maga kis márványdarabkáját és a legmegfellebbezhetetlenebb hozzáértéssel dönt a százlejesek sorsa felett. Hogy azután, ha véletlenül esztétikai érzékének nem felel meg a százlejes intonálása, akkor micsoda világvárosi hangverseny alakul ki, amelyben a tenort természetesen önagysága, a kofa énekli, arról csak azok beszélhetnek, akiknek olyan kutya szerencséjük volt, hogy a közelben tartózkodtak. Most már megkérdezhetnénk azt is, van-e valami értelme ennek az általánosan elterjedt zenekedvelésnek, amellett, hogy a régi igazságot bizonyltja, mely szerint a legszebb hangja a pénznek van. (Szaga, az nincs). Meg keli vallanom, hogy eddg még nem volt olyan szerencsém, hogy kifogjak egy hamis százlejest. Bár igaz, hogy nem túlságosan sok fordul meg a kezemben az ércpénzeknek ebből a fajtájából, de hát azért mégis csak illet volna, hogy legalább egyszer egy ilyen törvénytelen születésű ezüsttel lepjenek meg. Ellenben mások azt állítják, hogy a hamisítványok felismeréséhez nem szükséges ez a nagy felhajtás, a márványtorzók s hangtanulmányozás, mert még a legtapasztaltabb és legfelkészültebb hamispénz-iparosok keze alól kikerült példányok is olyanok, amelyeket első pillanatra fel lehet ismerni, minden nagyobb megerőltetés nélkül. Csak rá kell nézni s már meg lehet állapítani származását, különösen geneológiai előtanulmányok elhanyagolásával. Csak elharapózott divat és indokolatlanul betanult rossz szokás a pattogtatás, csengetés, pengetés, ugratás, hangpróba és igy tovább. ■ Ha valami idegen városbeli Kolozsvárra jön, meglepetéssel nézi, mikor fizetésnél előbb odacsapják pénzét, mielőtt visszaadnának. Nem tudja, mirevalö ez a művelet. Megkérdi, megmagyarázzák neki s ha hazamegy, mint kedves kolozsvári specialitásról emlékszik meg tartózkodásának erről az észleletéről. Otthon a családban azután jőt mulatnak a dolgon. Mert ez igazán kolozsvári specialitás. Az elmúlt hét folyamán két erdélyi városban fordultam meg. Nem dicsekvésképpen, vagy felvágásból mondom, de többször kellett százlejessel fizetni. Vártam, amint odaadtam a pénzt, hogy na, most jön a pengetés. Elmaradt. Nagyon rosszul esett nekem a megszokott fizetési mellékzönge hiánya. Mi az, ilyen naivak az emberek Kolozsváron kívül? Nem tudják, hogy az egész ország el van árasztva a. magánkibocsájtásokkal s az egyetlen s egyedül üdvözítő ellenszer a márványdarab. — Nem nézik meg maguknál, melyik pénz jó? Meg kellett kérdeznem. — Kívülről látjuk mi azt kérem, — felelte a kérdezett trafikos. Elmondtam, hogy arra mifelénk Kolozsváron, mennyire előrehaladottak az emberek az óvakodás művészetében s hogy sok háziasszony, ha esetleg papírpénzzel indul neki reggel vásárolni, ha mást nem talál, elveszi magával az éjjeli szekrény márványlapját, mint elengedhetetlen védőfegyvert s ezzel parírozza a hamis százlejesek orvtámadásait. Es megemlítettem még néhány jobb esetet. Mulatott rajta a trafikos, dicsérte a kolozsváriak kedélyét, amely ilyen érdekes játékokban éli ki magát. Nem elégedtem meg saját „külföldi“ tapasztalataimmal s a nagyjelentőségű kérdésről informáltattam magam egy barátommal is, aki most tért vissza a Re- gátból. Szomorúan vettem tudomásul, hogy ott sem divik a százlejesek szólóhangversenye. Az állapotok azonban nem százszázalékosan elkeseritök, mert mint mondja, némely fizetőpincérek megtesznek annyit, hogy feldobják a levegőbe a pénzt és a körmükre ejtik. Hogy ezt azért teszik, hogy zsonglőr tudományukkal elámitsák a vendégeket, vagy pedig a hamisság miatt, azt ö sem tudja. Hát, csak pengess tovább Kolozsvár, pattogtass fáradhatatlanul. Lám, már kezdünk híresek lenni erről. i (szb.) Egy vsIfiácjIsiFÜi német opera- énekesnő megmérgezte magát és Scisleányáí (Berlin, augusztus 12.) Charlotte Bend Melcher, világhírű operaénekesnő Wilhelmsdorfban gázzal megmérgezte magát és kilencéves kisleányát. Mindketten meghaltak- Az öngyilkosságot az énekesnő egyik barátnője fedezte fel, aki meg akarta látogatni. Amikor kinyitotta a lakás ajtaját, hatalmas detonáció rázkódtatta meg az épületet. Nem tudni hogyan, gázexplozió történt, amely a szobák bútorzatát súlyosan megrongálta. Ekkor találtak rá az öngyilkosra. Elmarad az ir fasiszták mára hirdetett forradalmi felvonulása (Dublin, augusztus 12.) De Valera a fasiszta tömegfelvonulást, amely vasárnapra készítettek elő, betiltotta- Általános volt a nézet, hogy a fasiszták a betiltás ellenére is megtartják a felvonulást- Meglepetésszerűen jön a hir, hogy O’Dussy, a „kékingesek“ parancsnokának utasítására a vasárnapi felvonulás elmarad. Londonban a kékingesek visszavonulásának ellenére is rendkivül veszélyeztetettnek látják az ir belpolitikai életet.
