Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-07 / 152. szám
KELETI'UJSXXm Mivel magyarázza a meteorológia az esős időjárást? Miért nem váltak be az időjósíaiok? — Csak abban bízhatunk, hogy a természetben a rendestől való eltérés rendszerint kiegyenlítődik A meteorológusok és a természet kutatók minden számítása, megállapítása és jóslata csődöt mondott az idei nyáron. Hiába hirdették a legnevesebb meteorológusok, hogy meleg, száraz nyarunk lesz, a jóslat nem vált be, hiszen már júliusban vagyunk és az időjárás állandóan hideg, esős. Viszont a Medárdus napjához fűződő hagyomány bevált. Medárduskor esett az eső és azóta, ha nem is szüntelenül, de kisebb-nagyobb megszakításokkal sokat esik. Természetesen megindultak nemcsak a tudományos vizsgálatok, de a találgatások is annak megállapítására, hogy mi okozta az esős időjárást? A dolog természetéből következik, hogy bizonyosat ebben a kérdésben nem lehet mondani. Éghajlatunk szeszélyes, sőt annyira határozott ez a karaktere, hogy akkor nem lenne hü önmagához, ha bizonyos állandóságot mutatna. A meteorológusok és az időjárás tudományának becsülete érdekében el kell mondanunk, hogy tudományosan milyen feltevéssel magyarázzák a mostani rendkívüli időjárást, A Föld, a rajta levő mindennel és a földön leját. szódó jelenségekkel együtt a Nap gyermeke. A Földön lefolyó összes jelenségekre óriási hatással van központi csillagunk, a Nap, ami körül a Föld kering. Hiszen már azt is bebizonyították, hogy a Napon jelentkező időszaki foltok nemcsak a földmágnemességet, időjárást, termést stb. befolyásolják, hanem a napfoltok szaporodó és csökkenő száma kihatással van a világtörténelem alakulására is. így például egy francia tudós megállapította, hogy a forradalmak és szabadságharcok rendesen napfolt maximumok idejére esnek. Az is bizonyos, hogy napfoltok idején igen gyakoriak a zivataros idők. Bár vannak tudósok, akik ezt tagadják, kétségtelen statisztikai adatok támasztják alá a feltevést. Most azonban nincsenek a Napon nagyobb foltok és igy nem lehet a napfoltok számlájára irni a rendkívüli időjárást. Más okokat kellett tehát keresni az abnormális időjárás magyarázatára. Vájjon a hosszú tél okozta-e az esős időjárást? A hosszú ideig tartó és hideg tél, különösen annak a tavaszi hónapokra eső utörezgései, kétségtelenül befolyásolták az egész esztendő időjárását. Nem lehet azonban általánosságban állítani, hogy a hosszú tél következtében az Északi Sarkvidéken most a rendesnél hűvösebb időjárás uralkodik, onnan hideg légáramlatokat kapunk és ezek okoznák a sok esőt. Ismételjük ebben a formában a feltevés nem állja meg helyét. Azonban ezen a meggondoláson át megközelíthetjük az egyik megoldási lehetőséget. Tenger.áramlások, mint az időjárás kormányzói Neufuland és Irland között állandóan halászbárkák ezrei lepik el az óceánt. Itt találkozik ugyanis a délről jövő meleg Golf-áramlat az északról jövő hideg sarki áramlatokkal. A hideg áramlatokban élő halrajok a két áramlat találkozásánál óriási tömegekben verődnek össze.. Visszariadnak a Golf-áramlat meleg A Golf-áramlat. Nsirfanland Ss teta nd HzöR, ahol a meleg és hideg aramtalok találkoznak, állandóan kőd&s, felhós időjárás van. Ez a hely az európai esős időjárás bölcsője: a „szélkírály" birodalma. vizétől és menekülésszerüen, hatalmas rajokat alkotva húzódnak a hidegebb vizekbe. Ezt a csodálatos természeti jelenséget fordítják hasznukra a halászok. Már réges-régen észrevette az egyszerű halásznépség, hogy ennek a tengerrésznek óriási befolyása yan az időjárásra. El is nevezték a Golf-áramlatot ,idöcsinálónak‘‘, (weather breeder) „szélkirálynak“. Az egyszerű tengerészeknek ezt a megfigyelését a tudományos kutatások teljesen igazolták. A Neufuland és Izland közötti tengerrész felett, ahol a hideg és meleg tengeráramlások találkoznak, állandóan alacsony levegőnyomás uralkodik. Ennek következtében az időjárás felhős, ködös. A meleg áramlat felett levő levegő-tömegekből, mikor a hideg áramlatok felé hömpölyögnek, sűrű köd csapódik ki, ami a hajózást is állandóan veszélyezteti. Innen indulnak el nyugat felé az alacsony levegönyomásu levegötömegek, a depresz- sziók, amelyek Európa felé az esős időt hozzák. Ez a tengerrész tehát az európai időjárás legfőbb regulá- tora, itt nyugszik a rossz időjárás bölcsője. Ezeken az utakon át jönnek hozzánk az óceán felett keletkező depressziók. A depressziók határozott útvonalakon át jutnak Európába. Vázlatos térképünkön láthatók a főbb útvonalak, amelyeket a depressziók hűségesen betartanak. Ha ezt tudjuk, az időjárás tudománya sokat vészit ör^-” döngösségébol. Ha Észak Olaszországból hideg, havas eső hírét hozza a táviró, vagy rádió, 1—2 nap múlva mi is elkészülhetünk ugyanolyan időjárásra, mert, mint a térképről látszik, hozzánk igen gyakran Olaszországon át érkezhetek a rossz időjárás. A depressziók gyorsvonat sebességgel haladnak s útvonalaikat nem mindég tartják be. Bizonyos azonban, hogy mindig nyugatról érkeznek s a „szélkirály“ birodalmában születnek meg. Ez ? magyarázata, hogy a pesti jóslat sokszor nálunk is beválik. A „szélkirály“ birodalmában idén, a sarkofi felől jövő sok jég kiválóan kedvezhetett a depressziók keletkezésének. A sok alacsony nyomású levegöörvény valósággal megrohamozta Európát s igy talán ez okozta a sok esőt és zivatart. Vulkánkitörések, mint az esős időjárás okozói? A sok feltevés közül még a következőt adjuk elő. Egyes meteorológusok azt állítják, hogy az időjárás lePéntek, 1933. jvt&ius ?. hülését és a sok esőt az okozza, hogy a levegő felső rétegeiben sok por van. Ez a por vulkáni hamu. Tavaly ugyanis Déüamerika területén nagyon sok tűzhányó tört ki. A tűzhányók által kidobott vulkáni hamu egy része lebegve maradt a levegőben és ennek a hamunak különös jc-lentősége jut az időjárás szabályozásában. A por_fătyol napsugárzás intenzitását csökkenti és ezáltal a hőmérséklet hidegebbé változik. Ilyen módon aztán közvetett vagy közvetlen hatások miatt az időjárás esőssé válik. Különösen a mérsékelt égöv alatt tulajdonítanak a tudósok nagy jelentőséget a levegőbe került vulkáni hamunak. Könnyen megérthető ennek a feltevésnek a jogossága, ha tekintetbe vesz- szük, hogy például csak egyik, aránylag legkisebb lél- amerlkai tűzhányó, egyetlen kitörése alkalmával háromezer megrakott vasúti kocsi súlyával egyenlő meny- nyiségü hamut szórt a levegőbe. Feltevésekben tehát nincs hiány. Sajnos pozitívumot mondani nem lehet. Bizonyos azonban, hogy ha a „szélkirály“ visszaparancsolja szeleit titokzatos köd- váraikba, az időjárás is kedvezőbbre fog fordulni. Mégis csak azzal kell végeznünk, amit állandóan tudományosan is hangoztatnak, hogy a természetben, a rendestől való eltérések mindig kiegyenlítődnek! Reméljük, hogy mielőbb megtörténik ez a kiegyenlítődés. Gr. Szász Ferenc. Megmérgezte magát és meghalt egy dévai francia nyelvmesternő (Déva, július 6.) Gembitzky Beata francia nyelvtanárnő, aki hosszabb idő óta Déván működik, veronállal megmórgezte magát s közel 12 órai agónizálás után, ami alatt eszméletét egyszer sem nyerte vissza, a dévai kórházban meghalt. Gembitzky Beata, a dévai előkelő körűkben kedvelt nyelvmesternő volt. Megnyerő modoráért mindenki szerette, azonban kissé különcnek ismerték. Gyakran hangoztatta, hogy önként fog megválni az élettől. Ezelőtt négy hónappal nagyobbmennyiségü morfiumot szedett be öngyilkossági szándékkal, azonban mivel kisebb mértékben morfinista is volt, megmentették az életnek. Dr. Meskó Aladár dévai főorvosnak a házában lakott egyedül. Reggel hét órakor a cseléd vette észre, hogy semmi mozgás nem tapasztalható a kisasszony szobájában, amirs felhivta a házbeliek figyelmét, annál is inkább, mert a villany még reggel is égett. Amikor behatoltak a szobába, Gembitzky Beata halálos mély álomban aludt az ágyon. Azonnal kórházba szállították, ahol mindent megtettek, hogy megmentsék az életnek. Nem sikerült, reggel héttől egyfolytában halálos álomban szendergett s este nyolc óra felé megvált az élettől. A francia nyelvtanárnő Révaiban született, amely most Észtországhoz tartozik. Igazi francia volt, telve francia nemzete iránti szeretettel és büszkeséggel, jóllehet neve után inkább lengyelnek gondolták. Romániában senkije se volt, édesanyja Genf ben él, akinek azonban az értesítés már kgsőn fog elérkezni. Tanítványai temetik el a nyelvtanárnőt, aki 45 évet élt. MEGJELENT ! A romániai könyvpiac szenzációja, Körmendi Ferenc világhírű 1000 angol fonttal díjazott regényének, UMPESTI KALAND-NAK OLCSÓ PROPAGANDA KIADÁSA. Az 500 oldalas díszes kiállítású könyv már átvehető a Keleti ?Jfság kisdáhivatslában CluJ-Kvár, Strada Bato-» L, Pap (volí Bírássá! utca) 5« 44 lej MEGJELENT! lefizetése ellenében. Eddig A budapesti kaland ára 180 lej volt. Vidékiek küldjenek be 54 lejt. Minthogy A budapesti kaland olcsó kiadása csak korlátolt számban készült, mindenkinek érdeke, hogy mielőbb átvegye a regényt, melyből nem jelenik meg második kiadás.
