Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-07 / 152. szám

Péntek, 1933. julius 7. Keletiüjsxg A státus pőre az állammal (Kolozsvár julius 6.) Az Erdélyi Róm. Katholikus Latinszertartásu Egyházmegye Ta­nácsa és a román kincstár között folyamatban lévő perről az egyik helybeli lapban téves be­állítású közlemény jelent meg. A tényállás a következő: Az erdélyi róm. katholikus Státus, mint az Erdélyi Róm. Katholikus Tanulmányi Alap kezelője 1899-ben harminc évre bérbe­adta a magyar államnak kolozsmonostori bir­tokát. A szerződés királyi szentesítésen is át­ment. Az impériumváltozás után a román állam a magyar állam jogutódjának tekintve magát, birtokba vette a monostori uradalmat, a kisajátítás alkalmával viszont néhány hold föld és egy Monostori-uti ingatlan kivételével elvették a birtokot. A megmaradt ingatlanok után a román állam 1927-ig pontosan fizette a bért, ekkor azonban beszüntette az összegek további fólyósitását. 1928-ban a Státus jogi képviselői utján, mint a tanulmányi alap ke­zelője azzal a kéréssel fordult a kolozsvári járásbírósághoz, hogy a megmaradt ingatla­nok további haszonélvezete szálljon vissza a Státusra, mint kezelőre. Az elsőfokú fórum helyt adott a Státus kérésének, de az állam jogi képviselője pergátló kifogással élt és fel­lebbezést nyújtott be a törvényszékhez. A törvényszék Il-ik szekciója tegnapelőtt foglalkozott az üggyel, az állam’ jogú képvise­lője azt hozta fel, hogy a Státusnak, illetve az Erdélyi Római Katholikus Latinszertartásu Egyházmegyének nincs jogi személyisége s mint ilyen nem perelhet. A törvényszék annak ei lenére, hogy a román állam és a Vatikán kö­zött létrejött konkordátum értelmében az Er­délyi Római Katholikus Latinszertartásu Egy­házmegye igen is jogi személyiséggel bir, el­utasította a keresetet. Az egyházmegye jogi képviselői fellebbeztek a semmitőszékhez. A per elvesztéséről tehát még, nem lehet beszélni, hiszen az meg kell járja a legmagasabb igaz­ságügyi fórumot is. SÚLYOS PÉNZÜGYI ÉS GAZDÁSÁGI KÉRDÉSEK FOGLALKOZTATJÁK A KOR­MÁNYT. Bukaresti tudósítónk jelenti: A fő­városi lopok szerint a kormányt igen súlyos problémák foglalkoztatják. A valutakérdés, a gabonaértékesítés, a kontingentálás, a kül­földi adósságok problémája és sok más kérdés, különösen a londoni konferencia balsikere után nehéz feladatot rónak a kormányra­A SZENT ISTVÁN-TÁRSULAT kiadásában megjelent az első, teljes latin-magyar Misszále a Római Misekönyv szerint. Terjedelme 1488 lap. Tártál mázzá az összes szentmise szövegeket, amelyeket az egyetemes Egyház használ és mindazokat a szentmi­séket, amelyeket Romániában általában mondanak, minden nap, ünnep- és vasárnap jelen­tőségének méltatását, minden szentnek rövid életrajzát, az ösz- szes körmenetéket, a nagyheti szertartásokat és a szentmisével kapcsolatos liturgikus imádságo­kat. A legfinomabb bibliapapiron készült, igy bő terjedelme mellett is zsebben könnyen hordozható. Árait a kiadó Szent István-Társulat úgy szabta meg.hogymindenkiszámárahózzáférhető legyen Egészvászonkötésben, vörösmetszéssel L. 210*— Egészvászonkötésben, aranymetszéssel „ 23»*— Finom bőrkötésben, vörösmetszéssel.. „ 400*— Finom bőrkötésben, aranymetszéssel.. „ 450*— Megrendelhető a „Minerva“ könyvesboltban Cluj-Kvár9 str.Reg, Maria 1. Hlaniu Gryul a nme gliallgatta Badacsonyban & vasutasok: kálvá­riájának szomorú történetét Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő feltárta előtte a súlyos problémát Efiy vastLafais megrázó levele Bethlen György pártelnökhöz (Kolozsvár, julius 6.) A magyar vasutasok kálváriája rengeteg aggodalomra ad okot. A derék becsületes magyar családok ezreit sodor­ták tragikus helyzetbe s a Magyar Párt szá­mára nagy gondot okoz az ő magyar sorsuk­nak enyhítése. A párt tevékenysége ebben az irányban még most, a parlameni vakáció alatt, sem szünetel. Az akciót maga Bethlen György gróf pártelnök irányítja és a parlamenti cso­port csaknem minden tagja, kiveszi a részét belőle $ Hegedűs képviselő Maniu Gyulánál. Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő kedden felkereste Badacsonyban Maniu Gyula volt miniszterelnököt, hogy előtte feltárja az elbocsájtoít magyar vasutasok fájdalmas hely­zetét és megkérje őt arra, interveniáljon a kormánynál, hogy ez a probléma végre meg­nyugtató megoldást nyerjen. Maniu Gyula a képviselőt nagy szívélyességgel fogadta "és egy óra hosszáig őszinte figyelemmel hallgatta meg mindazt, amit Hegedűs Nándor erről a szomorú kérdésről elébe terjesztett. Hegedűs Nándor az audienciáról a következőket mondta lapunk munkatársának: Megkértem Maniu Gyulát, engedje meg, hogy előtte lefessem a magyar vasutasok tra­gédiáját és miután a volt miniszterelnök ur értesített, hogy szívesen lát, elutaztam Bada­csonyba. Maniu Gyula igen előzékenyen és ba­rátságosán fogadott és teljes készséggel és jó­indulatú türelemmel hallgatta meg beható és részletes fejtegetéseimet. Hivatkoztam előtte arra, hogy az 1929. évi aug. 20-i nyugdíj­törvénnyel annakidején sok megértést muta­tott a kenyerüket vesztett magyar tiszviselők- kel szemben és ez ad nekem reményt arra, hogy most is számíthatunk az ő támogatására. Három csoportba foglaltam a nyomorgó vasutasok kategóriáját. Ezek: az esküt nem tett vasutasok, akik az 1929. évi törvény da- | cára sem kapnak nyugdijat; az államnyelv I nemtudása miatt elcsapott vasutasok és végül 1 azok, akiket létszámcsökkentés miatt bocsáj- tottak el.'Igyekeztem előtte a probléma min­dén oldalát megvilágítani. Ecseteltem ezután azoknak a kilátásait, akiket ezelőtt három hónappal bocsáj- totíak el a nyelv nemtudása miatt, de Bethlen György gróf közbenjárására vissza­vettek azzal, hogy hat hónap múlva vizsgát kötelesek tenni. Ezek számára is további meg­felelő megnyugtató elintézést kértem. — Ismertettem Maniu Gyulával az u,j vasúti szolgálati töltényt és rámutattam arra a sza­kaszra, amelyet Gyárfás Elemér szorgalmazá­sára szavaztak meg, hogy senki nyugdíjhoz való szerzett jogait el nem veszítheti. Kértem ennek v a szakasznak oly értelmű alkalmazását, hogy az mindenkire vonatkozzék és az elbocsájtás után azonnal alkalmaz­tassák. Maniu Gyula fejtegetésem lekötelezőén figyel­mes meghallgatása után úgy nyilatkozott, hogy az államnyelv tudása közhivataloknál el­engedhetetlen, a nyelvvizsgák legyenek ob- jektivek és nyugdíj, végkielégítés vagy befi­zetett járulékaik visszatérítése illesse meg azokat, akik erre jogosultak. Közölte velem, hogy ilyen értelemben interve­niálni fog. — Illusztráltam Maniu Gyula előtt ezek­nek az elbocsájtott kisembereknek rendkívüli nyomorát, szánalmas sorsát és hangsúlyoztam, hogy a nyugdíjra vagy végkielégítésre való jogosultság megállapításánál a korhatár kér­dését ki kell kapcsolni, mert ezek a vasutasok saját hibájukon kívül jutottak abba a helyzet­be, hogy az előirt korhatárt a szolgálatban nem várhatták be. — Egyben Írásban is átadtam — mondotta Hegedűs képviselő — a kérelmeket, valamint annak a memorandumnak egy példányát, amit ebben az ügyben Mirto miniszterhez beterjesz­tettem. A magyar vasutas irja. Az alábbi levelet Bethlen György gróf, a Magyar Párt elnöke kapta. Leközöljük azért, mert aki. olvassa, annak a lelkében fel kell hogy ébredjen az emberbaráti érzés. Hogy milyen katasztrófát zúdítottak becsülettel dol­gozó emberek családjaira, arra bizonyság ez a levél. Egyszerű vasutasmunkás irja, de hátha illetékeseknek is megesik az emberi szivük a felidézett tragédiákon. — A levél a következő: Méltóságos Gróf LTr! Méltóságodnak azt a nagy jóságát, amit velem, illetve velem s gyermekeim érdekében tett a parlamentben, (hogy mint magyar vasutast, aki a mult 1932. novemberbe tett román nyelvvizsgán meg­bukott a román nyelvből) visszavegyenek, vagy nyugdíjba tegyenek, megköszönni nem tudjuk, de úgy én, mint tiz élő gyermekem áldva és hálásan foglaljuk imába nevét Mél­tóságodnak s ahányszor picziny gyermekeim imára kulcsolják kicsinykezőket s kérve a jó Istentől Méltóságod fejére áldását, hogy a jó Isten mind a két kezével áldja meg Méltó­ságodat, jó egéséggel, nagyon hosszú egész­séges élettel, s hogy adja a jó Isten Méltósá­god minden lépését siker koronázza ezután is. Annyiszor s számtalanszor kétségbe esve jutt eszembe, ha Méltóságodnak nem sike­rült volna elintézni, hogy vissza tartsanak a vasútnál, úgy kénytelen lettem volna ön­gyilkos leírni s gyermekeimet is magammal rántani a halálba, más megoldás részünkre nem lehetett volna, mert munka sehol nincs, gyermekeim nagyobb rész kicsiny, felesége­met ezelőtt 6 hónappal temettem el. Méltóságod megmentett egy nagy csalá­dot a végpusztulástól egyelőre, hogy ezután, mit fog hozni a jövő november, nem tudhat­juk, de már előre is Méltóságod jó indulatába kérem fogadni ártatlan gyermekeim imá­ját. 23 éve szolgálom a vasutat hűséggel, jó és becsületes munkát végeztem mindég, mint géplakatos, s ennek dacára mind öregrendii ember tizenegyed magammal legypk az uc- cára kitéve, dacára, hogy a nyelvvizsgán fel­tett kérdésekre, hanem is olyan egész jól, de megfeleltem, az írásbelim volt egy keveset gyenge, de kis jóakarattal elnézhették volna. Kérjük kicsiny gyermekeimmel Méltó- • Ságodra a jó isten Áldását. A levél aláírását, az aláíró név címét nin­csen miért közölnünk. Egy, a sok közül. URÁNIA. MOZGÓ ’ rendkívül érdekes filmet vetít m Voröslámpás ház izgalmas dráma, főszerepben: H IT A, RÍNA •; • ;; ........ túr- pír- .-.i

Next

/
Thumbnails
Contents