Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-05 / 150. szám

KiitnUjsKQ

Szerda, 1933. július 5.

A magvar parlamenti csoport

nag;y mnnkát végei

Bukarestben

Wilier József dr. főtitkár beszámoló jelentése a marosTásárhelji nagygyűlésen

A parlamentben és a parlament mellett állandó tevékenységben

(Kolozsvár, julius 4.) A marosvásárhelyi országos magyar nagygyűlésen jelentés hangzott el a Magyar Párt parlamenti csoportjának működéséről. Wilier József dr. képviselő, a parlamenti csoport főtitkára mondotta el ezt a jelentést, olyan beszéd keretében, amely maradandó hatást ért el a tömeg lelkében. A beszéd jelentés-része is feltétlenül érdekli az erdélyi magyarság nagy nyilvánosságát és ezért az alábbiakban közöljük:

Az elszedett mandátumok.

— Hogy milyen eszközökkel rendezte meg a ma is uralmon lévő párt a fennen hangoztatott „tiszta“ választásokat, az már rég átment a köztudatba s itt fölösleges volna szomorú emlékeinket újra felidézni. Tudjuk, hogy mikor a prefektusok és választási ügynökök pompás összmükodésének ellenére is tizennégy képviselőt küldött a kamarába a magyarság tömegeinek imponáló összetartása; a szenátori választások már olyan szörnyűséges körülmények közt folytak le, hogy azok a liberális és Argetoianu-féle eszközöket is elhomályosították. Különösen a községi és megyei tanácstagokra feküdt rá a kormány: itt a választók csekély létszáma folytán célt is ért, mert

csendőreivel könnyűszerrel megakadályozta a mi párthiveink szavazatainak leadását.

Bár mind a három községi szenátori választás egyformán sorozata volt a brutális erőszaknak, vizsgálatot a szenátus csak az udvarhelyi választás ügyében rendelt el. A vizsgálat azonban nem volt komoly munka. A kiküldött bizottság nem készített működési tervet, hogy tanúink előállításáról gondoskodhattunk volna, sőt el se ment azokba a községekbe, ahol a mi választóink előadhatták volna panaszaikat. A bizottság ilyenformán

csak azt állapította meg, hogy kiket nem akadályoztak meg szavazatuk leadásában, arra azonban nem volt kiváncsi, hogy mennyivel vannak többen azok, akiket igenis megakadályoztak

abban, hogy a Magyar Párt jelöltjére szavazzanak. E tessék-lássék vizsgálat nem volt alkalmas arra, hogy hü képét adja a választási terrornak s igy nem sikerült a választást meg- semmisittetnünk.

A törvényjavaslatok vitájában.

— A magyar csoport olyan élénk tevékenységet fejtett ki a parlament mindkét házában, hogy azt egyetlen más párt se multa felül. Az egész üléseket betöltő, személyes hátterű és érdekű harcokban természetesen nem vettünk részt, de a komoly készültséget követelő törvényhozó munkában annál lelkiismeretesebben iparkodtunk betölteni biráló, javító és tiltakozó tisztünket. Egyetlen törvény nem kerülhetett megvitatásra anélkül, hogy azt beható tanulmány tárgyává ne tettük volna, s ha kifogásolni valót találtunk — fájdalom, úgyszólván mindég találtunk — ezt kifejtettük a helyzethez illő hangon és felkészültséggel. Felszólalásainknak, különösen a szakbizottságokban kifejtett munkásságunknak számos eredménye volt, egész sorát tudtuk keresztülvinni a magyar kisebbséget sértő intézkedések ellen beadott módosító javaslatainknak. De ahol célzatossággal találtuk magunkat szemben, s igy eredményre nem számíthattunk:

ott is fölemeltük tiltakozó szavunkat, amint azt kötelességünk előírja.

Hadd álljon itt csak a puszta cime a törvényeknek, melyeknek általános vitájából és részletes tárgyalásából kivettük a részünket: Az 1982 őszén és az 1938 áprilisában beterjesztett konverziós törvényjavaslat, a Már- zescu—Mironescu-féle rendtörvény, a szőlő- telepitési törvényt módosító törvényjavaslat, a kényszeregyezségi törvény módosítása, a helyi önkormányzati szervek pénzügyeiről szóló törvény, közigazgatási törvény módosítása, a rendkívüli adótörvény, az adókivetés reformja, az uj vasúti szolgálati szabályzat, a tisztviselői fizetések leszállítása, a muukásbiztositási törvény, a szövetkezeti törvény, a legfőbb állami számvevőszék, a C. de Conturi átszervezéséről szóló törvény, a kompenzációs pénztárról szóló törvény, költségvetés, a természeti és műemlékek védelméről szóló törvény, a hecsületvédel- mi és vagyonbevallási törvény, a közművelődési egyesületek orsz. tanácsának törvénye, a bíróságok átszervezése, a rokkant volt osztrák- magyar tisztek és altisztek nyugdijegységesitő törvénye, állampolgársági törvény, a látványossági adó törvénye.

Ez a hajápolásra is áll, mert a haj gyökeréből táplálkozik, tehát nagyon fontos, hogy a fejbőrt ápoljuk, ha a hajhullást és korpaképződést meg akarjuk akadályozni. A legjobb évtizedek óta kipróbált szer a

PIXAVON és

Ü*ixawn-Miampcűn

amelyet klinikailag kipróbáltak és a szak- tekintélyek mint legjobb szert ajánlják a fejbőr erősítésére és ezáltal a hajhullás és kor- paképzódés megakadályozására. Állandó ápolás PIXAVON-SHAM.

POON - nal egészségessé és széppé teszi a hajat. A PIXAVON és PIXAVON.

SHAMPOON erősíti a haj- nővést, hajának viszszaadja természetes, fiatalos, selymes fényét, könnyen fésülhetővé és gazdagon fürtössé teszi.

A tiltakozás és követelés szava.

— A törvényhozói munkával teljesen egyenlő fontosságúnak kell tartanunk azokat a parlamenti felszólalásainkat, melyek keretében politikai felfogásunkat kifejtettük, az ellenünk intézett támadásokat visszavertük, vagy a magyarság érdekeit iparkodtunk megvédeni. A felszólalások tárgyai a következők voltak:

Kisiparosok és kiskereskedők helyzetének föltárása, sérelmeik ismételt fölpanaszolása. A földgáz problémája, a válaszfelirat, a vasutasok nyelvvizsgája, az áruforgalom meggyorsítása, u tordai „Magyar Nap“-pal kapcsolatos támadások, az állam és adófizetők kölcsönös tartozása, a mezőgazdasági adókivetés, a tordai városi és megyei kereskedők adóügye, a költségvetési év meghosszabbítás körüli sérelmek, az udvarhelyinegyei községi szenátorválasztás, a devizakereskedelem korlátozása, a jugoszláv-román egyezmény ratifikálása, a karcfalvi és jenőfalvi közbirtokosság legelő ügye, az ősmarosszéki havasbirtok, a róm. kath. Státus ügye, a községi autonómia visszaállítása, a magyar vasutasok ügye, a nyugdijak késedelmes fizetése, a temetkezési segélyek ügye, a magyarság elmellőzóse a népiskolákban, a műkedvelő előadások megakadályozása, az építőiparosok diplomájának érvényesítése, a 14 százalékos iskolaadó, a szilágymegyei áll. elemi iskolák magyar szekciói, az igazságtalan adókivetések, a mezőpetri felekezeti iskolák német tannyelve, az udvarhelymegyei és há- romszékmegyei adókivetések a lelkészek terhére, a svábok elnemzetlenitése, kisebbségi iskolák államsegélye, a papok államsegélye, a kiskorú gyermekek honpolgársága, az elbocsátott magyar postamesterek ügye, a kenyérbélyeg eltörlése, a háromszéki erdőkihágások, székelyföldi adósérelmek, a decemberi bukaresti rombolások, támadás a december 1-i nemzeti ünneü alkalmából stb.

Közbelépések sorozata.

— Érdekeink védelme azonban nem ./orit- kozott csupán a parlamentre. A közhatóságok fejeivel, elsősorban a kormány tagjaival, napnap után érintkezésben voltunk, s legjobb tudásunkkal, igyekezetünkkel, minden energiánkkal azon voltunk, hogy jogos követeléseink teljesüljenek, s ahol nem tudtunk eredményt elérni eddig, nem szűnünk meg harcolni ezután sem. Egész kisebbségi életünket, felölelik azok a kérdések, melyek tárgyalásaink során szőnyegre kerültek. Az ügyek puszta felsorolása órákat venne igénybe, hadd említsem tehát csak a legfontosabbakat: iskoláink nyilvánossági joga és államsegélye, tanítóink rettenetes helyzete, egyházaink élet-halálharca, papjaink kongruája, a felekezeti tanerők vasúti igazolványa, a királyhágóntuli ref. püspökség és a magyar evangélikus püspökség elismerésének törvénybeiktatása, a 14 százalékos iskolai adó felosztása, az állami iskolák magyar tagozatainál működő, magyarul nem tudó tanerők kicserélése, a névelemzés, a szatmári és vidéki sváb-kérdés, a magyar tisztviselők, különösen a postamesterek tömeges elbocsátása, a vasutasok kálváriája, a mezőgazdák és egyéb foglalkozásnak töméntelen adö- sérelme, a magyar elem kiszorulása az állam- polgári listákból, a magyar rokkantak és nyugdíjasok, illetményeinek megállapítása és kiutalása, az Emke alapszabályai, az algyógyi székely földműves iskolát ért vagyonelkobzás, alsóbb hatósági közegek, főleg csendőrök erőszakoskodásának, visszaéléseinek megtorlása, stb., stb. Egyházaink, iskoláink, nyugdíjasaink, rokkantjaink, vasutasaink, s a magánosok ezrei tanúskodhatnak a mi odaadó szolgálataink mellett. Ha a legigazságosabb kívánság is alig tud meghallgatásra találni, ha legégetőbb sérelmeink még mindig megoldásra várnak: ezt a parlamenti csoport tagjai maguk tudják, látják, érzik a legjobban. De méltóz- tassanak elhinni, hogy a helyzet sivárságáért nem lehet bennünket felelőssé tenni. Mi ug> érezzük, hogy

buzgóságban is, energiában is elmegyünk a lehetőségek legvégső határáig;

de ha népünk úgy véli, hogy sorainkból mások több rátermettséggel szolgálnák édes mindannyiunk szent ügyét: mi készséggel félreállunk és átadjuk helyeinket azoknak, akiket a nemzet többsége méltóknak tart bizalmára.

Az iroda munkája.

— Magánosok panaszát, sérelmét, kívánságát ezerszámra tettük az elmúlt évben is magun-