Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-28 / 170. szám
4 KeletiUjs&g Péntek, 1933. Julius 28. Minisztertanácsi határozat jelent meg a vásárjáró falusiak iruiási engedélyéről tiem lehet a magyar községek deszkaárusait kitiltani a vásárokról. Igazolványt kell kiadni — házaló kereskedésre „Európa legszegényebb országa.“ Melyik állam hivatalosan is legszegényebb országa Európának? A népszövetségi delegátusok jelentése szerint Görögország. Görögország úgynevezett győztes állam. A világháborúban az antant oldalán harcolt és a békeszerződések nagy területi előnyökhöz juttatták. Igaz ugyan, hogy Törökország felrúgta azt a békét, amely elvette tőle a Görögország javára az ántánt által átnyújtott Kisrzsiát és az is igaz, hogy a pontosan tiz évvel ezelőtt megtartott lausannei konferencia újabb szerződés megkötésével vette tudomásul Kemal pasa területvisszahóditó akcióját, de Görögország igy is előnyökhöz jutott; újabb földterületeknek jutott birtokába. Az áldatlan politikai körülmények azonban visszavetették Görögországot fejlődésében. Mozgalmas regényt lehetne írni arról a tojás-táncról, amely a monarchia és a királyság két ütköző pontja között lezajlott a hellének országában, de ezúttal elégedjünk meg, ha csak az utóbbi hónapok eseményeit nézzük. Nemrégiben merényletet kíséreltek meg Görögország old great maw-je, a krétai Venizelos ellen. A merényletterv hírére nagy kavarodás támadt az országban. A pártok hajba kaptak egymással, egyik a másikra igyekezett rákenni az ódiumot. Megoldás, kibontakozás nem jött létre, egyetlen pozitiv eredménye volt — ha ezt az eredményt „pozitiv“-nek és egyáltalában „eredményinek lehet, nevezni — az, hogy az ország figyelme a gazdasági helyzetről egy-' előre a politikai helyzetre irányodott. De Görögország most megint ott tart, hogy akarva, nem akarva, kénytelen szembenézni a leromlott gazdasági helyzet nagy kérdőjelével. Számokba kifejezve a görög nemzeti jövedelem, amely 1929-ben még 4S millió drachmára rúgott, mult évben már 28 millió drachmára sülyedt. Az adósságok fizetését be kellett szüntetni, mert mig a múltban az adósságok fizetésére a költségvetés 36 százalékát kellett felhasználni, az idén a költségvetésnek 71 százaléka lett volna e célra fordítandó. A behozatal közel 5 millió aranyfonttal volt nagyobb, mini a kivitel. Görögország hires dohányexportja közel 10 millió fontról 3 millióra esett. A lausannei :békeszérződés után,' amely Görögország és Törökország között nagyszabású lakos kicserélésére vezetett, másfélmillió ember özönlött vissza Görögországba s közülük három- százezer ember még mindig a leg nyomor uságo- sebb viskókban várja sorsának jobbrafordu- lását. ... A szinte fantasztikus arányú költségvetési deficit szükségessé tette, hogy ebben az évben, immár másodízben szálljon ki a Népszövetség pénzügyi delegációja Görögországba és a hely színén tanulmányozza, hogy mit lehet tenni. A szakértők bizottsága jobb megoldás hijján a következőket ajánlja Görögországnak. Görögország kísérelje meg, hogy a jövőben külföldi kölcsönök újabb felvétele nélkül gazdálkodjék. Miután az előbbi kormányok által tervbe vett technikai beruházások nem feleinek meg az ország teherbiróképességének, e munkálatokat haladéktalanul abba kell hagyni. A költségvetést le kell csökkenteni 7 millió drachmára, a kiadásokat busz százalékkal csökkenteni kell. A drachmát olyan színvonalon kell tartani, amely végérvényesen stabil, még akkor is, ha a lakosság életnívója alacsonyan marad. Görögország aligha lehet megelégedve a népszövetségi javaslattal, — tanáccsal el volt látva eddig is. Mindenesetre Görögországnak le kell vonni a következtetést, de tanúságot kell levonni a többi vezető európai államnak is a londoni gazdasági konferenciából. Hogy Görögország teljes csődjét megakadályozzák, lehetővé kell tenni, hogy Görögország vámhatárait lebonthassa, a többi államok vámhatáraival egyetemben. Mert az európai gazdasági összefüggés megteremtése nélkül hiába takarékoskodik Görögország, katasztrófáját nem gátolhatja meg. Ami talán hajmeresztőhb_ méretek között áll Görögországra, áll a többi országokra is, hiszen ha jól utána nézünk, egy sereg európai állam, ha nem is a „legszegényebb“, közel jár ahhoz, hogy a megsajnált Görögországgal egy színvonalra kerüljön. — Az uj nyugdijrendelet magyar fordítása kapható dr- Mandel Fordító-irodában, Cluj, Memorandului 24. Ara 20, vidékre 30 lej, előre bekiildve (Kolozsvár, július 27.) Megírta a Keleti Újság, hogy egyes erdélyi, pontosabban alsó- fehérmegyei városok és helységek vásáraira nem engedték be a mag3rar falvak deszkaárusait. A jogegyenlőségnek ez a legelemibb sérelme súlyos példája lett volna az állampolgárok közötti egyenlőtlen elbánásnak és emberi jogba, de alkotmányba is ütköző megkülönböztetésnek. A kormány most közzétette azt a júniusi minisztertanácsi határozatot, mbit rendeletet, amely elejét veszi az ilyen megkülönböztetéseknek. Ez a rendelet nemcsak a deszkaáruló falusiakra vonatkozik, hanem a falusi háziipar sok más fatermékéire és vásárjáró más szekeresekre is. A rendelet a hivatalos közlöny, Gazeta Oficiala julius 13-áról keltezett 158-i számában, a 4633. oldalon jelent meg és a következőképpen szól: Az 1933 junius 14-én kelt 716. számú minisztertanácsi napló alapján megengedtetik, hogy Alsófehér-, Arad-, Bihar-, Krassó-, Kolozs-, Hunyad-, Szörény- és Tordamegyéknek havasi és hegyes vidékein levő községek és járások lakóinak, hogy házaló kereskedést űzhessenek háziipari, valamint fák6- szitményü árukkal (deszka, zsindely, gerenda, szálfák, fejszék, csebrek, kádak, szőlőkarók, szövőszékek, széna-favilla, lapátok, szekértengelyek, kapanyelek, stb.), úgyszintén cserépedényekkel, faszénnel, gyümölcscsel, mésszel, gyapjúval, bundákkal, kész köd mönökkel, kivóvén az 1852. évi császári pátens rendelkezéseitA fenntebb felsorolt áruk szekeren is szállíthatók. Felhatalmaztatnak a megyei és községi hatóságok, hogy a fenntebbi vidékek lakóinak házaló kereskedésre jogosító igazolványokat állítsanak ki és pedig minden korlátozás és taxa fizetés nélkül. Az illető községek magyar vezetőségei, illetőleg a megyei vezetőségek feladata felhívni az érdekelteket, hogy az itt előirt igazolványokkal megfelelően legyenek felszerelve. Milliókat fizetett rá Szatmár ötezer holdas birtokára Tönkretette a politika Szatmár gazdálkodását — Megkezdte a választott tanács másfél évtized könnyelműségének korrigálását (Szatmár, julius 27.) Még a töméntelen rosszindulatú kisajátítások is meghagytak több, mint ötezer katasztrális holdat Szatmár város birtokából, amelynek nagyrésze, 4500 hold erdőgazdaság. Másfél évtized óta a különféle politikai befolyások, az az interimárok uralkodása és a korteszsolgála- tok jutalmazása lehetetlenné tette az ésszerű, rendszeres gazdálkodást úgy az erdőgazdaságnál, mint a város ipari üzemeinél és igy állott elő olyan helyzet, hogy Szatmár népe a hatalmas városi vagyon dacára elviselhetetlen városi terhek alatt görnyed. Hossza kísérletek után helyreállott a politikai béke a szatmári városházán és elfoglalta a vezetést- a város közönsége által választott tanács, amelynek ehső dolga volt, hogy utánanézzen a városi vagyonok kezelésének és igyekezzék a jövedelmek fokozásával csökkenteni a lakosság terheit. A város választott vezetősége már a legelső hetekben megdöbbentő adatok birtokába jutott, amelyek elkeserítő képet nyújtanak arról a rendszertelen és lelkiismeretlen gazdálkodásról, amelyet a szatmári városházán másfél évtizeden át folytattak a város vagyonával. Az erdőgazdaságnál kezdte meg a választott vezetőség a vizsgálatot és megállapította, hogy Szatmár városa csak a mult esztendőben 1,820.000 lejt fizetett rá 4500 katasztrális holdat kitevő erdőbirtokára. Még szerencse, hogy az agrárreform során vagy másfélezer hold erdőt elvettek a várostól, mert ha ezt is meghagyták volna Szatmár tulajdonában, úgy a város talán még kétségbe- ejtőbb anyagi helyzetbe jutott volna. Hasonló „sikerrel“ folyt a gazdálkodás Szatmár egyéb ingatlanain is. Azok a területek, amelyek valamikor hatalmas jövedelmeket hajtottak a városnak és lényegesen könnyítettek a város közönségének a városi terhek elviselésénél, most milliós ráfizetésekkel terhelték meg az amugyis siralmas állapotban levő városi kasszát. Semmivel sem vigasztalóbb a kép Szatmár város ipari üzemeinél sem. Úgy ezeknél, mint a városi földbirtokok gazdálkodásnál megnehezíti a dolgok rendezését az, hogy Szatmár városának nincs megfelelő torzskönyve a város vagyonáról, az ingatlanok állagáról, nincsen állandó érvényű nyilvántartása a városi javak hasznosításáról. A gondosság, a körültekintés, a lelkiismeretesség hiányzott a városi vállalatokból, amelyek aţonban leginkább a kereskedelmi szellem teljes hiányát érezték meg legjobban. Most a három frakcióból álló szatmári városi tanács tagjai egyértelműen kívánják, hogy Szatmár város hatalmas vagyonát és nagyértékii üzemeit tökéletesebben, lelkiismeretesebben vezessék és sürgősen változtassák meg Szatmár egész gazdálkodási módszerét, mert képtelenség az, hogy a város lakossága milliókat fizessen rá arra, hogy a városnak hatalmas vagyona van. A választott tanács tagjai teljes összhangban meg is kezdték az ezirányu munkát és alapos tisztogatást végeznek a városi gazdálkodásban, hogy kitakarítsák másfél évtized lelkiismeretlenségét és a milliós ráfizetések helyett, végre jövedelmet kapjon a város hatalmas vagyona után. Eredeti harisnya legjo bb a világon I
