Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-26 / 168. szám
KUETIUJSR.a Szerda, 1933. 'julius 26. SrVXh' ■■uwiiJ.iIlIBrari 4 ____________ KÜLÖNVÉLEMÉNY mmmmmmmBmmmmmBMmmmmmBBmammmmmmmmaam A veszteség, egy magyar mérnök halála után Szegény Viola Kornél, senki sem hitte, gondolta volna róla, hogy napjai és órái itt miközöttünk olyan kíméletlenül meg vannak számlálva. És talán éppen azért, mert az ő példásan rendes és termékeny élete, fiatalos munkaereje annyira távol állott minden olyan tünettől és jelenségtől, amelyek a halál rémének még csak sejtését is felidézhették volna, senki- sem gondolt arra, hogy mit vészit a magyar kisebbségi élet az ő kidőltével. Mert nemcsak a java. férfikorban elesett embertárs emberi; tragédiája ráz meg, nemcsak az igaz magyar testvér sorsa váltja ki a mély részvétet, nem csak a barátot és a jellemes férfit gyászoljuk megdöbbenéssel, hanem igyekeznünk kell fel- £i£rni azt a veszteséget is, amit a mi magyar életrendünkbe vágott bele a végzet kegyetlen kaszása. Soha nagyobb jelentősége nem volt az olyan egyéni életegzisztenciáknak az erdélyi magyarság egyetemes létalapjai szempontja ból, mint ezekben az időkben. Azok az egzisztenciák, amelyek tiszta magyar tőkével sok embert foglalkoztató vállalatot tartanak fenn s e fenntartás irtózatos nehézségeivel megharcolják a mindennapi küzdelmüket, a legelszántabb pionirjai a lávaáradatok között szorongó erdélyi magyarságunknak. Amit a maguk vállalkozása számára megmenteni igyekeznek, azzal pontonhidat erősítenek, gátat kötöznek a magyarság erdélyi jövője számára. Ha részletmunka, amit egyenként elvégeznek, akkor is nagy munka s létfentartásunk gazdasági harcterén ma őket a vitézség! érem illetné meg. Ebben a küzdelemben az epergiát emésztő legif agy óbb teljesítménnyel még megközelít - hetőleg sem juthat arányba az elérhető legnagyobb eredmény, ha egyáltalában eredményről beszélni lehet. A legnagyobb munkaodaadásra is, a legkörültekintőbb számvetésre is bekövei- kezhetik a saját hibán kivüli külső csapás és a fenyegető rizikókkal számoló taktika is majd minden nap találkozik meglepetéssel. A tisztán magyar vállalkozási tőke olyan kevés, hogy maholnap az ujjainkon lehet megszámlálni. Ami van, az beledobta magát abba a küzdelembe, amelynek a kimenetelét sehogyan sem lehet látni a kiszámíthatatlan zavarok között. Számára' csak az az egy bizonyosság van, hogy aki nem dolgozik, az nem is várhat eredményt. De aztán ezenkívül semmi. A magyar vállalkozó tőke számára ez a mai helyzet igazán: mindenki háborúja mindenki ellen. Aki megállja a helyét, aki vinni tudja a munkát, az üzemet, annak a teljesítménye kimér- hetetleniil nagyfontosságu a magyarság clet- gyökereinek a megóvása, megmentése szempontjából. A magyar szolidaritás a nagyon súlyos körülmények között reánehezedett rer geteg feladatnak a nagyságai és sokfélesége miatt éppen e magyar tőkéjű vállalkozások körülbástyázására nem tudott reális gazdasági tervszerűséget kiépíteni, kialakítani, s mondhatni, még kigondolni sem. A magyar ipán vállalkozás mögött nem állott a pénzpiac magyar pénzpolitikája, hogy a kettő között kiszövődhetett volna a szükséges kapcsolat tudatossága és folyamatos tervszerűsége. Ezt a* erdélyi magyarság magárahagyatottan és egészen egyedül nem is csinálhatta volna és nem is csinálhatja meg. Ezen a ponton támogatásra és összeköttetésekre van szüksége. De ilyet* tervszerűség kidolgozása és gyakorlati foganatosítása nélkül utánpótlásra vajmi kevés reményünk lehet. Ma Erdélyben, ahol az ipari termelés kirajzolódott nagy vonalait a magyar törekvések fejlesztették ki, magyar mérnök, az uj generációból való műszaki magyar ember, elhelyezkedést nem tud találni. Az utóbbi idők leépítései is aránytalanul nagy százalékban a magyarokat érték, nemcsak a közvállalatoknál, hanem a magánvállalkozásoknál is, sőt azoknál is, amelyeknek Budapesten vau a tőkeérdekeltsége. Ha egy magyar mérnök ember, aki megállotta a helyét a gazdasági háború küzdelmes viszontagságai között s fenn tudta tartani a maga vállalkozásával sok embernek-az’egzisztenciáját, a végzet rendeito élettragédiájával kidől közülünk, mérhetetlen űrt hagy maga után. Ez a hirtelen jött tragikus haláleset, mely a legderekabb magyar férfiak egyikét ragadta ki közülünk, munkakedvének és dolgozó erejének a tetőpontján, a mély részvét mellett fel kellene hogy ébressze azokat a gondolatokat is, melyek az utánpótlás hézagaira veti a figyelmet s a magyar élet gazdasági tervszerűségei közé igyekszik beilleszteni ezt a gondolatot. Viola Kornél, aki az erdélyi vasúti hálózat forgalmi gépezetének volt a háború előtt és alatt műszaki főtisztviselője, családi életével és produktiv munkakészségével kapcsolódott be teljesen az erdélyi magyar életbe. Vállalta (Bukarest, julius 25.) Röviden jelentettük, hogy a bukovinai határszélen valutacsempé- szós miatt elfogtak egy igen előkelő állású utast, akinek nevét egy ideig titokban tartották. A letartóztatás nagy feltűnést keltett és nyomban suttogni kezdték, hogy egy bankárról van szó, aki a gyufaügyekben is érdekelve van. A vizsgálat eredménye igazolta a feltevéseket, mert a letartóztatott valutacsempész nem más, mint Sönnern Johann, csődbejutott bank- igazgató és a Kreugcr gyuíatröszt romániai képviselője. Sonnern a Ghiea Voda-i állomáson keresztül akarta kicsempészni a nála levő valutákat, a vámvizsgálatnál azonban elcsípték. A vámtaxator, vámfőnök és a határmenti rendőrség képviselője alapos vizsgálatnak vetették alá a kora reggeli órákban a határhoz érkező vonat utasait- Nyomban feltűnt az igazgató viselkedése, és meg is kérdezték tőle, hogy nem visz-e.magával valutákat? Sonnérn tagadó választ adott, a vámfőnök azonban tovább vizsgálta bőröndjeit. A vizsgálat meglepő ered- ménnyel járt, mert az egyik női nagykabát gallérjának beteseben es égj7- cérna közepén elrejtve megtalálták a 2C0 német márkát és 48 dollárt, ennek a magyar sorsnak közösségét s a köztevékenység nemes feladatainak önérzetes magyarsággal felelt meg. Annak idején hosszas fogságot is szenvedett magyarságáért, de azóta sem vonta ki magát sehol a számára juttatott nyílt szerepvállalásokból s gazdasági vállalkozásával a legsúlyosabb körülmények között állotta meg a helyét. Igen nagy a vesz- teség. És e veszteségnek az elképzelése, átgondolása figyelmeztet arra, hogy az erdélyi köz- gazdasági életben a magyar utánpótlás problémája nagy feladatokat tartogat a számunkra. (—ágo—) amit a csődbejutott vállalat képviselője ki akart csempészni az országból. A dollárokat összehajtotta, összegömbölyitette és fonalat tekert rá, mig olyan külseje lett, mint egy nagy oér- nagombolyagnak és csak a vámlonök véletlen ötletének köszönhető a felfedezés, aki fejteni kezdte a cérnaszálakat, mig végre gyanúsnak találta és az egészet lebontotta. A leleplezés alapján Sonnernt feleségével együtt átadták a csernovici ügyészségnek, ahol megindították ellenük az eljárást. Csernovicba való visszatért ükkor még 50.000 lej büntetést róttak ki rájuk amellett, hogy a valutákat is elkobozták. A bankigazgató letartóztatásának hire gyorsan terjedt el a városban és Sihovici svéd konzulnak Í3 fülébe jutott, aki nyomban lépéseket tett két alattvalójának érdekében és annyit el is ért, hogy Sonnernt és feleségét kiengedték az; iigjrészség fogházából. A szigu- ranca főnökének engedélyével a házaspár az egyik szállodában bérelt lakást, de állandó rendőrőiszem felügyelete alatt állanak. A svéd konzul védőügyvédről is gondoskodott alattvalói részére, akiknek^életét -nagy érdeklődés előzi meg. 12 lejért elsőrangú szakember tökéletes fordításában a konverziós törvény végrehajtási utasításának teijes magyar szövege Kapható: Vidéken a Keleti Újság bizományosainál, Kolozsvárt a lap uccai árusítóinál és a tőzsdékben, továbbá a Minerva könyvesboltban és a Keleti Újság kiadóhivatalában. 15 lej értékű bélyeg beküldése esetén a kiadóhivatal keresztkötés alatt vidékre is bárhova azonnal küldi. Senki sem nélkülözheti ^jaiufacseiBipéfSzéseia érték a Ilkreiicjer-ffiiilvelc eegy®!* j Át Cérnáiba bónyálva aCxarl idegen pénzt kivinni az országból a svéd bankigazgató
