Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-25 / 167. szám

3 kuetiUjsbú Dim Egy hislány levele Roosevelthez A gyerekek sok mindent csináltak már a történelem folyamán, még a keresztes hadjára­tot is, Shakespeare-ben hosszú szónoklatokat vágtak ki. Moliere-ben annyi életismeretet és ravaszságot árultak el- hogy felnőtt vén sza­már apjuk visszahőkölt a meglepetéstől. A múltban voltak szemtelen, vakmerő és hős gye­rekek. A bájos gyerek, az „ennivaló apróság“ azonban aránylag újkeletű. A régi századok­ban a gyerekkornak nem volt konjunktúrája, senkinek se lábbadt könnybe a szeme, senkinek se reszketett a hangja, ha gyerekkel beszélt, nem volt érdem gyereknek lenni. Ha a gyerek ostobaságot mondott, ráförmedtek, nem adták tovább, mint a „gyerekszáj“ édes példáját. Dickens regényeiből, amelyek pedig már a gyermek rabjai, jelenetekre emlékszik az em­ber, mikor öles termetű úriemberek szertartá­sos udvariassággal vagy vi'lágfias könnyedség­gel társalognak kilenc-tizéves lurkókkal, ösz- szeráncolt homlokkal, figyelmesen hallgatják érvelésüket és tárgyilagos komolysággal vála­szolnak nekik. A gyerekek valamikor ugyanúgy öltözköd­tek, mint a felnőttek, miniatűr felnőttek vol­tak. Abban a korban, amikor a mai gyerekek karikát hajtanak, igen gyakran nagy méltósá­gok, ezredesek és vőlegények voltak. A szülőknek nem igen volt alkalmuk, hogy sokat gyönyörködjenek a gyerekek bájos és megható naivitásában; a lányok zárdába ke­rültek, a fiukat iskolamester vette pártfogá­sába, pedagógus, ami csak ma humánus és finom foglalkozás, régen az abszolút tekintély elvét vallotta és legfontosabb nevelőeszköze a virgács volt. Előkelő családoknál a gyermek a kastély külön szárnyában lakott és szüleivel is társadalmilag érintkezett. A grófi vagy her­cegi anya lorgnetten át figyelte lánya tánc­mozdulatait és elismerően bólintott, ha ügye­sen táncolt. De semmiféle gyerek sem csinált karriert azzal, hogy medvebocsra emlékeztetett. Ha a gyerek verset irt, vagy képet festett, irók és festők javitották ki a müveiket, akik nem érzé­kenyültek el az ügyetlen verselésen és rosszul kevert szineken. Csodagyerek egyáltalán nem volt. Amelyik gyerek felnőttel egyenrangut alkotott, azt nyomban befogadták a felnőttek társaságába. De jött a polgári érzelmesség hullámve­rése, a naivitás kultusza és felfedezték a gye­reket, nem mint kezdő és tökéletlen felnőttet, hanem, mint a természethez közelálló^ élőlényt, aki éppen ezért érdekesebb a felnőttnél. A gye­reket otthon nevelték és' vacsora közben az egész család azt leste, mikor mond a gyerek valami ennivalót. Hégen a gyerektől elvárták, hogy felnőtt módra viselkedjék, most azzal aratja legnagyobb sikereit, ha minél szélsősé­■■■■ Kedd, 1933. Julius 25. gesebben gyerekes. Gyermekpályázatokat hir­detnek, kiállitásokat rendeznek gyerekek ké­peiből. A gyerek-Goethe, aki szép, zengzetes kon­vencionális verseket irt a korabeli költők mo­dorában, ma aligha aratna sikert. A mai gye­rekköltő, ha meg akarja nyerni a pályázatot, kénytelen lefelé stilizálni, primitivebbnek mu­tatkozni, mint amilyen. A hatéves Mozart bá­mulatos technikájával, káprázatos mesterség­beli tudással lepte meg a korabeli közönséget; ma csak olyan hatéves gyerekre figyelnének fel, akiből gyökeresen hiányzik a felnőttek tu­dománya. Egy területről azonban mindmáig távolma­radtak a gyerekek: a politikából. A képviselő- jelölteket és minisztereket ugyan fehérruhás lányok fogadták a vasútnál, de ezek hallgat­tak, vagy legföljebb betanult verset mondtak fel. Ma a gyerekek tevékeny részt vesznek a politikában. Az uj miniszterelnök vagy köztársasági el­nök beiktatásakor rendszerint megjelenik a gyerek, mint az uj politikai korszak népszerü­sitője. Mikor Herriot legutoljára miniszterel­nök lett, egyszerre ottermett egy tízéves lap- szerkesztő és interjút kért a miniszterelnöktől. Richelieu bíboros, Herriot egyik elődje a fran­cia politikában, valószínűleg udvariasan, de határozottan elhárította volna a gyerek érdek­lődését. Herriot bájosnak találta és megcsó­kolta a rövidnadrágos publicistát, amivel fél­évre biztosította uralmát, annyira méltányol­ták a franciák a gesztus kedvességét. Roose­velt elnöknek, amint Newyorkból táviratozzák, egy tizenegyéves lány terjesztett be memoran­dumot a vámtarifák kérdéséről. A kislány ki­jelentette, hogy hónapok óta nem alszik, any- nyira izgatja a vám problémája, mert a ma­gas vámtételek csökkentik a forgalmat, viszont az alacsonyak tönkreteszik az amerikai ipart. A helyes vámpoli lkának valahol a kettő kö­zött kell lennie. Roosevelt régimódian válaszolt a kislánynak, nem csókolta össze, hanem né­hány kézikönyvet küldött, amelyből megis­merheti a kérdés elméletét. Alighanem neki volt igaza. (H. A.) A Kádbükke felkutatott titka Egy kolozsvári fiatalember leereszkedett a dési sós­üregbe s megállapította, hogy a mélységben ötven áiiathuila között egy fiatal leány holtteste fekszik — Az öngyilkos minden valószínűség szerint egy tíz hónappal ezelőtt eltűnt dési leány (Dés, julius 24.) A mult héten történt szenzációs dési gyilkossággal kapcsolato­san megírta a Keleti Újság, hogy a gyilkosok hátraha­gyott levelükben azt irták, hogy a Dés közelében levő Kádbükke nevű mély sós- iiregbe ugranak, ami ter­mészetesén csak a hatósá­gok megtévesztésére és a nyomozás félreveze­tésére szolgált. A lapközlemények azonban a Kádbükki e fordították a közönség figyelmét, úgy, hogy pénteken délután Désre érkezett egy kolozsvári fiatalember, Szabó Zoltán, az EKE turista-egylet tagja, aki kizárólag azért uta zott Désre, hogy leereszkedjék a mélységbe. Désre érkezésekor nyomban jelentkezett a ha­tóságoknál és engedélyt kért arra, hogy lemo- hessen a mély üregbe és egyszersmint kérte, hogy ebbeli szándékában legyenek segitségére. A rendőrség megadta az engedélyt, de előbb Írásbeli nyilatkozatot kért tőle, hogy a saját jószántából határozta el magát erre a vállal­kozásra. A villamosmüvek Szabó Zoltán rendel­kezésére bocsátotta munkásait és H u-b e r mérnök irányítása mellett sietve csigaállvá­KönyvBiagii kiadványokkal olcsó ár©sí graxdagfitsa könyvtárát! Révész: Ady Endre élete, versei, jelleme. Nagyalak, fűzve Móricz Zz.: Bor, szerelem—---------­Kemény Zs.: Zord idők. Fűzve — — Markovics: Sánta farsang (A szibériai gamizon méltó párja, fűz. Kötve---------------------­Körmendy: Indul 7‘15 via Bodenbach Szederkényi: Felszabadultak — — — Móricz Zs.: Barbárok —------— — Babits: Gólyakalifa---------------------­Bródy: Felesége tartja el — — Manci------—-----------­Lel 60*— 30*— 60*— 36*— 60*­30*— 30*— 30*— 57*— 60*— 60«— Siessen megvenni mig a készlet tart. — Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes be­küldése esetén azonnal szállítja a KELÜN 11J8Á« Kiadóhivatala Baron L. Pop Cluj—Kolozsvár, Str. (volt Brassai ucca) 5. nyokat állítottak fel a szakadék két oldalán és egy drótkosarat. Ebbe a kosárba ült bele a vállalkozószellemü fiatalember és ekkor a sza­kadék túlsó oldaláról csigával vontatni kezd­ték, mig az üreg fölé ért. Ezután a tűzoltók összefont köteleinek segítségével szép csende­sen leereszkedett a szakadékba. Magával vitt egy karbid lámpát és telefonfelszerelést, hogy összeköttetésben maradjon a külvilággal. A fiatal turista mintegy 130 métert ereszkedett lefelé, amikor vizet ért a lába, de tovább nem mehetett, mert olyan isszonyu biiz áradt a víz­ből, hogy rögtön fel kellett magát huzatnia. A szakadék mélye tele volt belezuhant ál­latok, disznók, kutyák, tehenek hulláival, ame­lyek a környéken legelő városi csordákból hul­lottak a mélységbe. A szakadékban az állati hul­lák között egy női holttest feküdt. Mikor Szabót felhúzták és elmondta a lá­tottakat, nyomban gázmaszkért szaladtak a vá- lós súlyt és 300 méter hosszú kötelet is vitt má­sodszor is leereszkedett. Másodszor egy öt ki­lós súlyt és 300 méter hosszú kötelet i vitt ma­gával, mellyel a viz mélységét akarta meg­mérni. A szakadék mélyén lévő viz, úgy lát­szik 300 méternél is mélyebb, mert a kötelet egészen leengedte, de a súly egyre csak tovább húzta. Mikor ismét felszínre került, már bő­vebb leírást tudott adni a mélyben fekvő női holttestről, amely mintegy 50 darab állati hulla között fekszik. A női test jobb oldalán fekszik, magasszáru fekete cipő van a lábán. A vállalkozásra kisereglett mintegy kétezer ember között hamar elterjedt a hir és nyom­ban megállapitották, hogy a halott nő egy Steiner Rózsi nevű leány lehet, aki ezelőtt tiz hónappal tűnt el a városból s szüleinek kije­lentette egy veszekedés alkalmával, hogy a szakadékba fog ugrani. A mélységben lévő viz erősen sós, úgy, hogy a hónapokkal, sőt évek­kel ezelőtt bekerült állati testek is teljes ép­ségben vannak és a 10 hónapja lent levő női hulla is felismerhető. Szabó Zoltán elmondta, hogy hajlandó lenne a hatóságok támogatásával a hullát fel­hozni a mélyből. Ezt azért nem tehette meg azonnal, mert az izgalmak annyira kimerítet­ték, hogy mikor a felszínre húzták, percekig nem tudott szóhoz jutni. Ezzel meg van az üreg rejtélye fejtve, mert emberemlékezet óta nem járt lent senki. Az öregek azt be**élik, hogy régen, még évszázadokkal özeiéit nagy sóbánya volt ezen a helyen, de a szakadék a felszínen csak öt évvel ezelőtt képződött. Bent a szakadékban a sóréteg a viz felett csak 60 méterrel kezdődik. Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak.

Next

/
Thumbnails
Contents