Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-25 / 167. szám
Kedd, '1933. Julius 25. KuetiOjsug Ötezer graniesár gyüüésezetf vasárnap Besztercén A tömeg fenyegető fellépésére az erdőigazgatőság ügyvédje a prefektusa épületében barrikádozta el magát — Feszült a hangulat Beszterce vidékén (Beszterce, julius 24.) Jelentettük, hogy Naszódmegyében a régi határőrvidéki ezredek leszármazottjai évek óta tiltakoznak a Regna erdőkitermelési társaság és az erdőigazgatóság magatartása ellen, amelyet tisztességtelennek tartanak. A negyvennégy graniesár község azt kérte, hogy hivják össze a községek közgyűlését s követeljék, hogy változtassák meg az eddigi módszert s mentsék meg, amit még lehet a kiterjedt közbirtokokból. A kompetens fórumok nem nézték jó szemmel a gra- nicsár községek szervezkedését s minden alkalommal megakadályozták a közgyűlés megtartását. Ilyenformán azután a granicsár-leszár- mazottak állandó izgalomban éltek. A lakosság lelki hangulata az utóbbi időben annyira puskaporossá vált, hogy már, nem lehetett tovább huzni a gyűlés összehívását. Ezért Victor Moldovan, a szenátus alelnöke julius 23-ára, vasárnapra összehívta a gyűlést. Tudor Dán, a helyi erdőigazgatóság jogtanácsosának közbenjárására azonban Vaida miniszter- elnök táviratilag letiltotta Moldovan szenátornál a gyűlés megtartását. A községek lakosai előre értesülve voltak a gyűlés terminusáról s ezért annak ellenére, hogy Moldovan szenátor hirdetmény utján nyilvánosságra hozta, hogy a gyűlést elhalasztják, negyvennégy község lakossága szombaton este már nagy tömegekben áramlott Beszterce felé. A megyei prefekturán látva, hogy az engedély nélküli gyűlésre özönlenek az emberek Beszterce felé, Vasile Butta prefektus elrendelte, hogy helyezzék készenlétbe a prefektura épülete és erdőigazgatóság előtt Beszterce teljes rendőri és csendőri állományát vasárnapra. Habár a városba vezető összes utakat elzárta a katonaság, mintegy 5000 embernek sikerült bejutnia a városba. A hatalmas tömeg Victor Moldovan háza előtt helyezkedett el s magyarázatot kértek a szenátortól arra vonatkozólag, hogy miért nem tarthatják meg a gyűlést. Moldovan szenátor kifejtette a parasztok előtt, hogy ő a legjobb indulattal viseltetik irányukban s tudja, hogy Ügyük igazságos s jogos a granicsár-törvény megváltoztatására vonatkozó követelésük. A tömeg kérésére a szenátornak pontosan be kellett számolnia arról, hogyan semmisül meg a graniesár községek vagyona, az erdőigazgatóság és a Regna társaság kizsákmányoló politikája folytán. A tömeg halált kiáltott a tolvajok és ki- zsákmányolók fejeire s Eredeti harisnya legjobb a világon I azt kiáltotta, hogy mindazoknak vérét veszi, akik vagyonát szétherdaTják. — Tiz kilométereket tettünk meg idáig gyalog — kiáltották — akár hetekig is itt maradunk, de eredmény nélkül csak mint halottak térünk vissza. Moldován szenátor minden igyekezete dacára, mellyel le akarta csendesíteni a tömeget, az embercsoport zárt sorokban az erdőigazgatóság épülete felé indult, azzal a céllal, hogy szétrombolják. A vezető emberek csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták lebeszélni a felizgatott embereket, azzal, hogy a támadással csak maguknak ártanak s igy sikerült elhárítani a veszélyt az erdőigazgatóság palotája felől. A tömeg lian- gosan követelte, hogy azonnal helyezzék el az erdőigazgatóság éléről Precup mérnököt és dr. Tudor Dán ügyvedet, az igazgatóság jogtanán csosát, akik ellen a legsúlyosabb vádakat emelték a graniesárközségek erdőségeinek kitermelésével kapcsolatban. Tudor Dán ügyvéd, aki ellen elsősorban irányult a tömeg tüntetése, a többi keresett személyekkel együtt a prefektura épületébe barrikádozta el magát, ahonnan csak a késő éjjeTi órákban távozott el, midőn a tömeg már szétoszlott. A tömeg az erdőigazgatóság elől a prefek- tnra palotája elé vonult, ahol dr. Vasile Butta prefektus ellen tüntettek. A perefektus azonban nem tartózkodott Besztercén, mert Dorna- Vatrára rânduit ki ezen a napon. Az a hangulat, amely jelenleg Naszódme- gyében uralkodik, a megye vezető és az erdőigazgatóság főtisztviselői ellen, valósággal lázadásnak nevezhető. Ha rövidesen nem teljesítik a lakosság kívánságait, úgy a legrosz- szabbakra lehet elkészülni. A negyvennégy község vezetői most folyamodvánnyal fordultak Károly királyhoz. A memorandumot több ezren Írták alá s kérik benne a visszaélések azonnali megszüntetését, a bűnösök megbüntetését s jogaikba való visz- szahelyezésük mellett újabb gyűlés összehívását. Roosevelt falura költözteti a munkanélküli ipari munkásokat (London, julius 24.) Roosevelt ma ismét forradalmi jelentőségű intézkedést tett, amely kiegészíti eddigi diktatórikus rendeletéit. Roosevelt felhatalmazta a belügyminisztériumot, hogy a bányászokat és az ipari munkások egy részét helyezzék át falura. E célra 25 millió dollár költségvetést irányzott elő. A második 25 millió dollár költségvetés erdészeti célokat szolgál. Roosevelt újjáépítési programjának egyik legfontosabb fejezete: vissza a földhöz és az elnök a túlméretezett ipari munkásságnak mezőgazdasági munkára való visszavezetésével a gazdasági válságon óhajt enyhíteni. A csikágói tőzsdék ma két napi szünet után ismét megnyíltak. A tőzsdék további munkássága ellenőrzés alatt áll. Parisból jelentik, hogy az amerikai gabo- natőzsdekrach miatt az amerikai turisták tömegesen váltják meg jegyeiket az óceánjárókra és térnek vissza Európába. Londoni jelentés szerint Hull amerikai államtitkár utasítást kapott Roosevelt elnöktől, hogy a világgazdasági konferencia elnapolása előtt két dolgot ajánljon az értekezlet résztvevőinek figyelmébe: 1. Intézkedéseket a nyersanyag-árak emelése érdekében. 2. Legalább egyévi időtartamra, de mindenesetre az értekezlet folytatásáig a vámfegyverszünet meghosszabbitását. Londonból jelentik: Az ezüsttermelésben érdekelt kilenc állam négy évre terjedő nagyjelentőségű megegyezést kötött. Az egyezmény, amelyről egyelőre közelebbi részletek nem kerültek nyilvánosságra, 1934 január 1-én fog életbelépni. Negyvenéves múlttal rendelkező kereskedők még egynapos haladékot sem kapnak Szászrégenben (Szászrégen, julius 24.) Szászrégen, a hajdani dúsgazdag maros völgyi városka sem kerülhette el a gazdasági válság következményeit. Csak rövid ideig élvezhette a szászré- geni és marosmenti fűrésztelepek és ipari üzemek virágzásának jótékony hatását. Jött az orosz dumping és ezzel a faexport lehetetlensége. Sorra szüntették be íizémeiket a marosvölgyi fűrésztelepek és ontották a munka- nélküliek ezreit- Nem volt elég ez a csapás, szerencsétlen időben hozott szerencsétlen törvények kivégezték a még megmaradt ipari üzemeket is. A szászrégeni nagy szeszgyár, három bőrgyár, téglagyárak, faárugyár, mü- malmok, a kis- és nagyüzemek egész sorozata, melyek a munkások ezreit foglalkoztatták és az államnak az adók millióit fizették, ma már csak a mult emlékei. Szászrégenben sem füstölnek többé a gyárkémények, nem zakatolnak kenyeret, megélhetést nyújtó gatterek, a gépek beolajozva, a munkások elnémítva várnak a józanabb gazdasági politikára. A szászrégeni kereskedők valamikor, még csak egy pár év előtt is nagy rendelésekkel voltak elhalmozva. A tavaszi tutajozás a munkások ezreit ontotta e városka kereskedéseibe, szombaton, fizetések után pedig valósággal sorban kellett. állni, hogy a munkásokat rendben kiszolgálhassák. Mindez most megszűnt. A kereskedők követeléseiket a konverzióstörvény következtében elveszítették és forgalom hiányában a legnagyobb válságba jutottak. E sorozatos csapásokkal szemben az állam- hatalom a legkisebb belátást sem tanúsítja az adózás terén. Az ezelőtt évekkel kivetett adókat csak a legritkább esetekben szállítják le és az adóhátralékokat a legkíméletlenebb módon és eszközökkel hajtják be. Különösen a szászrégeni perceptor veszi ki részét ebből az exisz- tenciákat kivégző munkából. Az adóbehajtásoknál a legdurvább eszközökhöz folyamodik és a megrémült kereskedőknek még órás haladékot sem hajlandó nyújtani, hanem 40—50 éves tisztességes múlttal rendelkező kereskedők üzletei előtt a legnagyobb hidegvérrel vereti a dobot. Hiszen lehet, hogy a perceptornak szigorú utasításai vannak az adóbehajtásra vonatkozólag, de a perceptornak tudnia kellene, hogy kire alkalmazható és kire nem alkalmazható egy ilyen drákói és megszégyenítő rendszabály pár ezer lej adótartozás miatt. Méltányos a kérés tehát, amikor a becsületben és tisztességben megőszült kereskedő, aki 40 év óta pontosan hozzájárult az államháztartás fenntartásához, a mai súlyos viszonyok között néhány órai, esetleg néhány napi haladékot kér adójának rendezésére. Több tapintatosságot, több belátást kérnek' az adók behajtásánál a szászrégeniek, mert akkor Szászrégenben eredményesebb lesz a munkája.
