Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-20 / 163. szám
6 KeletíBjskg Csütörtök, 1933. julius 20. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmBmmmmmmKmmmmmmmma • Muresan kerületi pénzügyi vezérigazgató kijelenti, hogy bármilyen panaszt meghallgat és igazságosan fog eljárni (Kolozsvár, julius 19.) Az adófizetők körében érthető izgalmat keltett, hogy a nemrégiben megszavazott pénzügyi törvények szerint tiz évre visszamenőleg revízió alá vehetik a polgárok összes adóügyeit Attól tartanak, hogy egy szép napon azzal kopogtat be a polgárokhoz a végrehajtó, hogy fizessék meg a tízezer lejes adóhátralékot. Az üggyel kapcsolatosan felkerestük Muresan Viktor dr.-t, a kolozsvári pénzügyi kerület igazgatóját. — Nem vitás, — mondotta — hogy hatáskörünket kibővítették- A kormány arra gondolt, hogy el kell járni azok ellen, akik éveken keresztül vagy eltitkolták adóalapjuk egyré- szét, vagy pedig kivonták magukat a fizetési kötelezettség alól. Nekünk azonban az a hivatásunk, hogy a lehető legigazságosabb ellenőrzést gyakoroljuk. A magam részéről legalább is fogadalomnak tekintem azt a kijelentést, hogy minden olyan adófizetőnek, okit alaptalanul vekzálnak, a legteljesebb elégtételt kell megkapnia. — Bárki, bármilyen panasszal forduljon hozzám, be fogom bizonyítani, hogy igen is, a tisztviselői felelősség álláspontján vagyok. Éppen azért: kérem a közönséget, hogyha valakinek elintéznivalója, vagy panasza van, forduljon hozzám és ne vegye igénybe a kerülő utakat. Muresan Viktor kerületi pénzügyigazgató kijelentése kétségtelenül megnyugtatja a közönséget. Tizenhéfezer lejt találtak @£*y cigány- karaván echos szekerében Kiderült, hogy hamis pénzgyártás ígéretével szedték rá a falusiakat és a kicsaît összegekkel megszöktek (Kolozsvár, julius 19.) Ütött-kopott echós szekér áll a rendőrség udvarának egyik sarkában. A drótokkal összetákolt két rúd között egy girhes gebe szomorkodik- A szekéren ma- szatos gyermekek gubbasztanak és egy osap- zott hajú cigányasszony, szájában hosszú tajtékpipával. A szekér előtt két fiatalabb és egy idősebb lobogóhaju vándorcigány. Bajban vannak, — igaz ugyan, hogy nem először, — de most elkobozták még a kenyérkereseti szerszámukat is, a pénzhamisító masinájukat — Ezser lejbe került, istállóm, — mondja az öreg cigány, — és azs urak lefoglalták. A Rostás család, mint minden rendes és becsületes vándorcigány, iistfoldozásból él. Az utóbbi időben a kereset meglehetősen megcsappant, uj foglalkozási ág felé kellett tehát nézni- Összeült tehát a családi tanács és kisütötte, hogy azért nincs mit enni, mert nincs pénz. Egyszerű a dolog: akkor pénzt kell szerezni, vagy csinálni. Megszerezték a „gépezsetet“, de a pénz tulajdonképpeni hamisításához nem mertek hozzáfogni. Amint faluról-falura vándoroltak, Rostás Péter, a család egyik nagyreményű fiatal tagja rájött arra, hogy az emberek hiszékenyek és könnyen hajlanak a meggazdagodás felé, ha az odavezető ut nem is a legegyenesebb- A cigányok- néhány helyen elszólták magukat, hogy nekik olyan gépezetük van, amellyel pénzt lehet csinálni. Busás előlegeket szedtek fel, a következő reggelen pedig hült helye volt a kivénhedt szekérnek. Erdélyben sok falu van és még több kapzsi ember. Sokan bedőltek Rostásék meséjének. Legutóbb Gyaluban ütötte fel tanyáját a familia és ak- virálta végig Rostás Péter a falu módosabb gazdáit, rendeléseket véve fel a hamis százasok szállítására. Amikor a Rostás-családot elfogták, tizenhétezer lejt talállak a szekér áljában egy kis vaspántos ládába zárva. Legutóbb Gyaluban „tevékenykedtek“ s csak másnap jöttek rá az együgyű falusiak, hogy egy élelmes szélhámos trükkjének ültek fel. Amikor a csendőrség kutatni kezdett utánuk, már Lónán kötötték üzleteiket. Beszállították őket Kolozsvárra, majd kihallgatásuk után átkisérték az ügyészség fogházába a szélhámos cigányokat. 12 leiért elsőrangú szakember tökéletes fordításában a konverziós törvény végrehajtási utasításának felles magyar szövege Kapható: Vidéken a Keleti Újság bizományosainál, KoBozsvárft a lap uccai árusítóinál és a tőzsdékben, továbbá a Minerva könyvesboltban és a Keleti Újság kiadóhivatalában. 15 lej értékű bélyeg beküldése esetén a kiadóhivatal keresztkötés alatt vidékre is bárhova azonnal küldi. Az Erdélyi Muzeum-Egyesület vándorgyűlése Az Erdélyi Muzeum Egyesület vándorgyűlését az idén Sepsiszentgyörgyön rendezi augusztus 27., 28. és 29-én. A vándorgyűlés az erdélyi tudományos életnek kimagasló megnyilatkozása lesz. Az egyesület választmánya elfogadva a Székely Nemzeti Muzeum meghívását, előadásait úgy állította össze, hogy a hangsúly a Székelyföld problémáin legyen úgy kulturális, mint gazdasági kérdések tekintetében. Az EME választmánya a vándorgyűlés elnökévé most is legrégibb választmányi tagját, dr. Boros György, unitárius püspököt, kérte fel, a sepsiszentgyörgyi rendezőbizottságot pedig a Székely Nemzeti Muzeum választmánya alkotja élén dr. Török Andor elnökkel és Csutak Vilmos ref. kollégiumi igazgatóval. Az augusztus 27-én, vasárnap, délelőtt 11 órakor tartandó megnyitó diszülésén Báthory István születésének négyszázéves fordulója alkalmából dr. Biró Vencel fog előadást tartani a nagy erdélyi fejedelemről s legnagyobb lengyel királyról. A vándorgyűlés ideje alatt a Báthory István korabeli relikviákból kiállítást rendeznek. A diszülés ,után az EME babérkoszorút helyez Gyárfás Jenő festőművész és dr. László Ferenc múzeumi igazgató sírjára. Előbbiről Kós Károly, utóbbiról dr. Tavaszy Sándor mond emlékbeszédet. Az utána következő közebéden dr. Tusa Gábor mondja a szokásos serlegbeszédet az Erdélyi Muzeum Egyesület alapitójáról, gróf Mikó Imréről. A háromnapos vándorgyűlés után a Székelyföld szépségeinek megtekintésére különféle kirándulások lesznek. A vándorgyűlésre érkezők ingyenes elszállásolásáról és olcsó étkezéséről a helybeli rendezőbizottság gondoskodik. A vándorgyűlésen a szakosztályok a következő előadásokat tartják: /■ Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály: (Népszerű előadások.) 1. Csutak Vilmos: A Székely Nemzeti Muzeum története és kulturális jelentősége. 2. Dr. Ikafalvi Dienes Jenő: Ezeréves magyar-lengyel láncszemek. 3. Dr. György Lajos: Magyarosan. 4. Kós Károly: A sepsiszentgyörgyi vártemplom. 5. Dr- Kristóf György: Kisfaludy Sándor a Székelyföldön. 6. Dr. Tavaszy Sándor: A nemzeti élet és művelődés kérdése. 7. Dr. Török Andor: Szemelvények Kézdivásárhely történetéből. (Szakelőadások:) 1. Barabás Samu: Hamis székely oklevelek. 2. Bogáts Dénes: A régi Háromszék topográfiája helynévkutatások alapján. 3. Debreczi Sándor: Újabb adatok Körösi Csorna Sándor gyermekkorához. 4. Felszeghi István: Adatok Sepsiszentgyörgy történetéhez. 5. Dr. Konsza Samu: Háromszéki népdalköltészet. II- Természettudományi szakosztály: (Népszerű előadások:) 1. Dr. Balogh Ernő: Képek a Székelyföld geológiai jövőjóbői. -Vetített képekkel.) 2. Bányai János: A Székelyföld ásványkincseinek értékesítése. 3. Dr. Boga Lajos: Biológiai intézetek szerepe a tudomány és a népművelés szolgálatában. 4. Deák Bertalan: A tej kémiája és jelentősége az emberi életben. 5. Dr. Ferenczi Sándor: A Székelyföld kihalt és kihalófélben levő állatai. 6. Húsz Ödön: Az átöröklés. (Vetített képekkel.) 7. Dr. Szász Ferenc: A Székelyföld klimatikus viszonyai. Szakelőadások: 1. Bányai János: A bodosi (Háromszék vm.) kárpáti homokkőzóna földgáza. 2. Tir. Boga Lajos: Apáthy utolsó mikro- technikai módszerei. 3. Dr. Boga Lajos: Balatoni Trichopteron álcák- 4. Dr. Szádeczky K- Gyula: Adatok a Sepsiszentgyörgy és vidéke geológiájához. 5. Török Zoltán: Az erdélyi és ókirálysági neogén összehasonlítása. Ili■ Orvostudományi szakosztály: (Népszerű előadások:) 1. Dr. Gyergyay Árpád: Fontos tudnivalók a fül-, orr-, gégészet köréből. 2. Dr. Koleszár László: Milyen betegségek pre- diszponálnak a rákra? 3. Dr. MárJeos György: Védekezés a fertőző betegségek ellen. 4. Dr. Parádi. Ferenc: Páriz Pápai Ferenc, mint orvostudós. 5. Dr. Schmidt Béla: A táplálkozásról- 6. Dr. Szigeti Imre: A tuberkulózis elleni védekezésről és hathatós gyógyításáról. (Vetített képekkel.) 7. Dr. Veress Ferenc: Kozmetikai csevegés. IV. Jog- és társadalomtudományi szakosztály: 1. Dr. Balogh Arthur: Nemzet és állam. 2. Dr. Pál Gábor: A volt határőrezredek vagyoni viszonyainak rendezése a határőrségek feloszlatása után. 3. Dr. Tusa Gábor: A romániai magyar egyházak és az állam közötti viszony.
