Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-16 / 160. szám
Vasárnap, 1933. julius 16. Hiletíüjakg 3 A genfi papirUosăr Fogakat pénzért kaphat-de soha a sajátjai!! Fsgkö — fogaink gyilkosai De bármennyire veszélyes is a fogkö, könnyen és örökre ţ eltávolítható. Kalodont o Dr. Bräunlich féle tudományosán elismert sulfurizinoleatot tartalmazza, mely fokozatosan és biztosan eltávolítja a fogkövet. Ezért: tisztítsák fogaikat reggel és este Kalo- dont-all Töredelmes vallomást tett a dési gyilkosságról az önként jelentkezett zenésztanuló A gyilkos, amikor megtudta, hogy jelentkezni akar, utána lőtt — A halott szakaszvezető bűntársát beszállították a kolozsvári hadbíróságra Mindezideig rejtély volt az erdélyi magyar közönség előtt: hogyan készültek azok a nyilatkozatok, amelyeknek alapján a Magyar Pártnak a romanizáló kulturzána elleni panaszát Genfben visszautasították- Ismeretes ugyanis, hogy a visszautasitás két udvarhelymegyei tanítónak, Hodgyai Gézának és Veres Dónátnak nyilatkozataira való hivatkozással történt. Hogy miképpen történhetett ezeknek a nyilatkozatoknak az aláíratása, azt anélkül, hogy az aláirók nyilatkozatát ismertük volna, már megirta a Keleti Újság. Az ilyesmit ugyanis nem nehéz kitalálni. Most azonban megszólal mága az egyik koronatanú, Hod- gyai Géza kányádi református tanitó és egyik laptársunkhoz intézett levelében teljes részletességgel feltárja az ügy hátterét és bevilágít abba a misztikumba, amelynek homályát erő- nek-erejével idézték elő, az udvarhelymegyei tanítóban azonban megszólalt a magyar ember, nem tudott többé hallgatni. ' Hodgyai Géza elmondja levelében, hogy 1931 május 19-én dr. Sebesi János szenátor jelölt választási plakátokat adott át neki azzal a megbízatással, hogy vigye haza a kányádi tagozati elnöknek. Hodgyai ennek a megbízatásnak eleget is tett és nem is sejtette, hogy mi minden szárinazhatik abból az egyszerű tényből. hogy a román parlamentben helyetfoglatö, legális politikai párt, a Magyar Párt plakátjait szívességből a címzetthez juttatta. Pedig hát nagy bajok származtak mindebből. Először is Hodgyai Gézát a csend- örörmester letartóztatta, pünkösd elsönapját egy zárkában kellett eltöltenie, feljelentették az ügyészségre, annak a vádnak terhe mellett, hogy nemcsak plakátokat szállított, hanem agitált, izgatott, .gyűlést tartott az ország integritása ellen. „Bevallom — Írja Hodgyai Géza levelében — megijedem. Tudomásom volt hasonló esetekről, az ökirályságbeli fogdák borzalmairól, lelki szemeim előtt megjelentek a szenvedések, amelyeket el kell szenvednem. Es bántott egyik fa- iumbeli hitsorsosom kezdeményzéséböl történt méltatlan meghurcoltatásom is." A továbbiakban elmondja Hodgyai, hogy felettes tanügyi hatóságától is idézést kapott, ahol szigorú dorgatoriumban részesült, figyelmeztették „bűncselekménye" várható következményéire, végül pedig egy román nyelvű deklarációt adtait át neki azzal, hogy ez az iskolában használt tankönyvekre vonatkozik, írja alá és igy adja vissza. „Ezt — mondja tovább a levél — elég könnyelműen a román nyelvtudásnak nem a legperfektebb birtokában megtettem, anélkül, hogy halvány sejtelmem is lett volna arról, hogy ezzel az írással sütöttem el azt az ágyut, amelynek telitalálata Genfben kisebbségi népoktatásunkat éri. Hibáztam, téved, em, de bűnös nem vagyok." Vázlatosan ezeket tartalmazza az udvarhelymegyei tanitó levele. Bizonyos, hogy mindezeknek a tudatában másképpen fest a kányádi tanitó szerepe, ez a szerep azonban igy sem olyan, hogy felmentés járhatna érte. De mégis azt állítjuk, hogy Hodgyai Gézánál a rendszer sokkal bünöscbb• Bűnös az a rendszer, amely ilyen utakon és módokon keres anyagot a jogos magyar panasz cáfolatára, ahelyett, hogy a panaszban foglaltak komoly orvoslására gondolna, de nem kevésbé bűnös az a genfi metódus is, amely a dolgok komoly kivizsgálása helyett megelégszik két tanítónak a nyilatkozatával, eszébe sem jut azt kutatni, hogyan készültek a nyilatkozatok és bogy a tények fedik-e a nyilatkozatok tartalmát? Két- három megtévedt, vagy rosszul informált magyar embert máskor is találhat az a cáfoló apparátus, amely minden genfi magyar panaszra működésbe szokott jönni. Pedig ezerszer hangoztattuk, hogy az erdélyi magyarság sokkal szívesebben keresne meg Bukarestben a maga igazát, mint Genfben■ Sem ez, sem más kisebbségi panaszirat nem került volna el Genfbe, hogyha a magyarság vezetői a román kormányzat részéről olyan fokú jóindulatot és az igazságkeresésnek hajlamosságát látta volna, ami reményt nyújthatott volna a sérelem korrigálására. Vájjon mit szólnának hozzá Genfben, hogyha ugyanazoknak a tanítóknak, akiknek a nyilatkozatát a kormány Genfben prezentálta, az események és a háttér minden részletére kiterjeszkedő újabb nyilatkozatát prezentálnánk a Népszövetséghez? Sajnos, ahogy a viszonyokat ismerjük, már eleve megjósolhatjuk, hogy a Hodgyai Géza bűnbánó levelét Genfben egyenesen a papírkosárba irányítanák(Dés, julius 15.) A hadnagy-karmester gyilkosai közül a 14 esztendős Chioran Emanuel — mint ezt már jelentettük — tegnap délután 5 óra után önként jelentkezett az ez- redirodában. Ö mondotta el, hogy merre menekült Andreescu hadnagynak a tulajdonképpeni gyilkossá, Dolha szakaszvezető. Ezen a nyomon meg is találták a szakaszvezetőt holtan, mert agyonlőtte magát. A 14 éves Chio- rant szombaton reggel 8 órakor az ezredirodá- ban kihallgatták, majd kihallgatása után ösz- szekötött kezekkel egy hadnagy, két katona és két detektív kíséretében átszállították a rendőrségre, ahol megkezdődött a vallatása. A fiú elmondotta, hogy nem érzi magát bűnösnek, tulajdonképpen nem vett részt a hadnagy meggyilkolásában, őt a szakaszvezető szólította fel, hogy menjen vele. A szakaszvezető utasítása szerint ő költötte fel a hadnagyot azzal, hogy nagy tűz van, mert oda is látszott az égbolton a medgyesi gáztüznek a fénye. Amint a hadnagy felült az ágyában, a szakaszvezető bajonettel beleszurt. A pénzét is el akarták venni a megölt hadnagynak, azonban nagyon megijedtek és menekülni kezdtek. A hadnagy megölésének a tulajdonképpeni oka mégis az volt, hogy bosszút akartak rajta állam, mert nagyon rosszul bánt velük. A gyilkosság után a Hosszúrét nevű mezőre menekültek. Amikor felérkeztek a hegyre, ő elvált a szakaszvezetőtől reggel és elment fürödni. Sokáig volt ott egyedül a fürdés után és -azon gondolkozott, hogy mit csináljon. Ez alatt az idő alatt határozta el, hogy nem törődik többet a szakasz vezetővel, hanem jelentkezni fog a hatóságoknál Vissza is ment a szakaszvezetőhöz s megmondotta neki, hogy többé nem engedelmeskedik, nem tart vele, mert nem birja tovább, ő nem érzi magát tulajdonképpen bűnösnek és jelentkezni fog. A szakaszvezető kényszeríteni akarta, hogy maradjon vele, azonban ő elmenekült. A szakaszvezetőnél fegyver volt, amivel utána is lőtt. Ezzel a fegyverrel lőtte magát agyon később a sóskutnál Dolha szakaszvezető. A rendőrség a fiút kivitte a megölt hadnagynak a lakására, ahol meg kellett mutatnia, hogyan folyt le a gyilkosság. Estére a fiút beszállították Kolozsvárra, ahol átadták a hadbíróságnak. Úgy a hadnagyot, mint az öngyilkos szakaszvezetőt felboncolták. Balbo hiJroplánraja Monlrealból Csikágólja repül (Montreal, julius 15.) Balbo hidroplánja megérkezett Montreálba, ahol rendkívül lelkességgel ünnepelték. Egy amerikai miniszter angolnyelvü beszédben üdvözölte. Balbo még tovább akart repülni Csikágóba, de a Szent Lőrinc folyón a repülőrajnak szánt 1600 ballon benzin clsülyedt és ennek következtében a szükséges benzinanyagot más helyről kellett beszerezni. Balbo ma délelőtt 10 órakor tovább folytatja útját végcélja: Csikágó felé, ahol igen nagy ünneplésben fogják részesíteniSELECT MOZGÓ Bárki vagy, szeretlek... Bruno Granistaeten és Emst Marischka szenzációs operettje, főszerepekben Liane Haid és Ivan Petro vi cs
