Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-16 / 160. szám
4 KElETf'UjSXG Vasárnap, 1933. 'julius 16. Háború a vallás ellen Gál Kelemen előadása, amelyben részletesen ismertette a szovjeioroszországi vallásellenes propagandái s kifej- tette, bogy leghatásosabb ellenszere a felekezeti oktatás Korábban már ismertettük Gát Kelemen dr.-nak, a kiváló pedagógus és írónak marosvásárhelyi előadását, amelynek egyik legfeltűnőbb érdekességü részletét itt adjuk: Az egyházaknak a felekezeti oktatást támogató, sürgető érvei között a legmélyebb jelentőségű volt az egyház tanítói küldetésén nyugvó az a jézusi utasítás: elmenvén tanítsatok meg minden népeket. Szeretném, ha ezeket a szavaimat az egész román nép és a felelős kormányférfiak is meghallanák. Mert végzetes nagy veszély fenyegeti kelet felől az ország állami és társadalmi rendjét és egész keresztény kultúráját. Az iskola nevelési célja: keresztény valláserkölcsi jellem képzése. Ez az általános cél felekezetek szerint szinezödik, lassú megvalósulása folyamán érvényesülnek a fajok és nemzetek természeti és történeti adottságai s a kialakulás végső állapotában beletagozódik az egyetemes emberiség szociális közösségébe, melyet a Szent-könyv nyelve Isten országának nevez. E cél szolgálatában a tudomány és vallás uigy kerülnek egymással helyes viszonyba, hogy a vallás tűzi a tudomány elébe a célt, hogy a tudomány no állhasson az önzés, a rossz szolgálatába. Tehát a tudomány nem cél, hanem eszköz és munkamező a valláserkölcsi jellem kialakítására. Ez az elméleti izü gondolatsor a gyakorlati élet nyelvére fordítva azt jelenti, hogy az iskola neveljen vallásoslelkü és jóakaratu embereket, kiknek lelke visszariad az önzéstől és a rossztól. Tárgyunkra alkalmazva pedig azt mondhatjuk, hogy az iskola nekünk a leghatásosabb védelem a társadalmi felforgató eszmék, áramlatok és törekvések ellen. Ezért kel1 nekünk a felekezeti iskola s ezért mondjuk, hogy hibás iskolapolitikát körnt az állam és marja ellen vétkezik, mikor sanyargatja, üldözi és minden módon gyötri és kínozza a felekezeti iskolákat. A felekezeti iskola reneszánsza. Az állami iskola nevelési eszménye: a nem. zeti eszme. Szükebbkörü s ha kizáró exkluzív szellemű, amint a tapasztalat mutatja, akadályozza a különböző fajú népeknek egymás között való békés életét, egymás megértését s az egyetemes emberi valláserkölcsi eszmény megvalósulását. A kizárólagos állami iskolázás a történelem tanúsága szerint a vallás nélkül, úgynevezett intellektuellek jelszava volt mindig. Az egyház iskolatartási jogát ezért védelmezte Németországban a kultúrharcot felidéző Bismarckkal szemben. S maga Franciaország is a kizárólagos állami iskolázás mellett kénytelen volt teret engedni a felekezeti iskoláknak is. Mindez a háború előtt történt. Ma pedig, a világháború után a keresztény államokban mindinkább tért hódit az a felfogás, hogy ha valaha, most kell igazán a felekezeti iskolákat: nem korlátozni és üldözni, hanem ellenkezőleg, minden módon anyagilag és erkölcsileg támogatni. A világháború sok-sok tanulságából legalább ezt az egyet igazán le kellene már vonnunk s az ólet gyakorlatúba átvinnünk. , A szovjet a vallas ellen. Szellemi vakság kell ahhoz: meg nem látni u felekezeteknek az állami életben egyenesen megbecsülhetetlen és semmivel nem pótolható tanitó-nevelöi, az állami és társadalmi rendet védő, óvó, fenntartó hivatását és szerepét, Es hűn az állam ellen: fel nem használni ezt a nagy erőforrást, a váltakozó felforgató eszme- áramlatokkal szemben, az állami és társadalmi rend védelmére és fenntartására, És btin különösen nálunk Eomániában, melynek szomszédságában, Szovjeforoszországban egy világtörténelmi jelentőségű nagy átalakulás megy végbe, mely szükségképpen kihat a szomszédos területek népeinek gondolkodására és magatartására is. Nincs a nevelés történetében példa arra, hogy egy ország' kormánya az iskolának olyan elhatározóan nagy hatást tulajdonított volna valaha az ii'ju nemzedék nevelésében és irányításában, mint Oroszország. A szovjet uj embert, uj földet és eget akar teremteni a mindezt az iskola által. Uj embert, aki nem ismer nemzeti és történelmi előítéleteket, uj eget, melyben nincs helye a Gondviselésnek. E célja utjából el akar távolítani mindent, ami megvalósítását akadályozza. Ilyen mindenek előtt a vallás. A vallás Lenin szerint nem egyéb, mint ópium a népnek. A közönséges pálinkának egy faja, mellyel a tőke a munkás rabszolgákat leitatja, lerészegiti. Az Isten eszméje a legutálatosabb és undorítóbb hulla-becs- telenités. Vallás és kommunizmus elméletileg és gyakorlatilag is megférhetetlenek, kizárják egymást, mondja Bucharin. Az egyház hatalmának véget kell vetni s a vallást az iskolából ki kell irtani, hogy véget vethessenek a gyermekek megmérgezésének. Jaroslavszky még tovább megy. Kiadja a jelszót: háború a vallás ellen. Mert kötelesek vagyunk minden vallásos világnézetet kipusztitani. Lunacsarszky a népnevelés népbiztosa mondta: „Mi gyűlöljük a kereszténységet és a keresztényeket, mert ők a felebaráti szeretetet és könyörületet hirdetik, ami ellenkezik elveinkkel.“ A bolsevizmusnak e vallásellenes programmja az iskolában úgy érvényesül, hogy ott feltétlenül tiltva van minden vallás és oktatás. Sőt 18 évesnél fiatalabb személyeknek egyáltalában nem szabad vallást tanítani. A vallási propaganda a törvény büntető hatálya alá esik. 1925-ben megalapították az istentelenek szövetségét, 1928 óta a tanárok kötelezve vannak az istentelenség terjesztésére. Lunacsarszky mondja: hivő tanitó — magában ellentmondás. Jaroszlavszky szerint a falusi tanítónak azt kell tanítania, hogy nem Isten teremtette az embert, hanem az ember az Isteni. S 1929-ben megalkotja a vallás gyökerei kiirtásának ötéves tervét. Csak két példát hozok még fel, hogy hogyan kezdi az egészen kis gyermek vallásellenes nevelését. A gyermek- menhely vezetői észreveszik, hogy a gyermekek'hazulról beléjük nevelt szokásból még imádkoznak. Utasítják tehát őket: imádkozzatok, hogy az Isten adjon nektek reggelit. A gyermekek elvégzik az imádkozást és várják — természetesen hiába — a reggelit. Most következik a tanítás: látjátok, az Isten nem segített, Isten nines is, az csak — mese. Most éneklek nektek egy dalt, ti utánam fogjátok énekelni. És eléneklik az internácionálét. Ekkor kinyilik egy ajtó és egy nagy teremben hosszú asztalok állanak, szépen megteritve és gazdagon megrakva ételekkel. Akkor következik egy gazdag reggeli — megfelelő kitanitások- kal. Ilyen durva ámításokkal és megrendezésekkel oltják be a kis gyermekek leikébe as» atheizmus lélekölő mérgét. Még csak egy esetet mondok. Washburns, az uj nevelés világszövetségének amerikai képviselője; megkérdezte egy falusi iskola tanítónőjétől, hogy atheista-e? A tanítónő mosolygott a kérdés képtelenségén: természetesen, ön talán nem? S ezeket a kis gyermekeket atheis- tákká neveli? Nem mondom épen, hogy nincs Isten, mert a szülők közül némelyek még mindig hiszik s megbotránkoznának, ha azt tanítanám. De megmagyarázom nekik, ha a vetés kinő, hogy a nap, a levegő és a viz neveli és ha dörög, nem az Isten idézi elő a dörgést, hanem a villamosság. Úgy tanítom ezt, hogy maguktól fogják látni, hogy nincs Isten. Nem folytatom tovább. Azt hiszem, izeli- tőnek ennyi is elég. De felteszem a kérdést minden higgadtan és elfogulatlanul gondolkozó embernek: melyik iskolát tartja alkalmasabbnak ez istentelen és vallástalan irányzat elleni küzdelemre, a felekezeti népiskolát-e, vagy a vallás kérdésében a legjobb esetben is csak közönyös állami iskolát? Azt hiszem, a felelet nem lehet kétes, hogy erre a célra a felekezeti iskola összehasonlíthatatlanul alkalmasabb. Itt mélyrehatóan fontos és semmi által nem pótolható értékek megmentéséről van szó. Ez a sivár és lelketlen irányzat az emberi személyiség szellemiséglének legmélyebb gyökeréig, a vallásos bit misztikus mélyéig hatol, s azokat a gyökereket akarja kiirtani a létekből, melyek az ember emberi mivoltát és_ méltóságát teszik, amelyek annak faji jegyei. Ha ezt kigyomláljuk onnan, akkor az ember lesüJme, asszonyom, a (egujaöö párisi kreáció ! 71 Tran cine puber a legkellemesebb illatu. Minőségéért LU BIN világhírű neve felel, 71 Trancine parföm a legritkább eszenciákból teljesen uj összetételében meghódította a legigény- teljesebbeket is. 71 Trancine fcöfnioiz különlegesen finom illata a tavaszi szellő üdeségével hat, a párisi nők kedvence lyed állati mivoltának ősi állapotába, ahol kizárólag, az állati önző és vad ösztönök uralkodnak, s bekövetkezik a Hobbes által megjövendölt formája a társaséletnek: mindenek háborúja mindenek ellen. A szovjet nincs is már nagyon messze ettől az állapottól, midőn erkölcstanában azt hirdeti, hogy jó és erkölcsös minden, ami az osztályérdeket szolgálja. Ennek a szociális társadalmi rendnek jelszava: aki birja, marja. Az egyéné: nincs semmi más jó, más érték, csak az anyag, csak az, ami a testet táplálja. Szellemi érték? Minek az, mikor nincs lélek, nincs szellem, nincs jövő élet, nincs halhatatlanság és Isten. A szellemi métely ellen. Hát erről van itt szó. Nem tudom megállapítani, mennyire terjedtek el ez eszmék népünk és a román nép lelkében, mennyire fertőzték meg gondolkozásmódját. Szórványosan, innen- onnan néhány vidékről van olyan értesülésem, hogiy e szellemi métellyel szemben a mi magyar népünk sem immunis, sőt itt-ott káros jelenségekben nyilvánul. De azt tudom, hogy a szellemi áramlatok hullámzásának nincsenek határkövei és vámsorompói. És azt is tudom, hogy ez ellen csendőrökkel, miniszteri rendeletekkel eredményesen küzdeni és védekezni nem lehet. Ez ellen csak a lelkek belső megművelésével lehet védekezni s ezt a munkát csak az iskola, és pedig csak a hitvallásos iskola vállalhatja a siker biztató reményében magára. Ezért mondtam, hogy az állam maga ellen vétkezik, botor szellemi vaksággal maga alatt vágja a fát, mikor a felekezeti iskolát anyagi fenntartásának eszközeitől megfosztva gyöngíti, működésében rendszeresen kínzó és gyötrő intézkedéseivel akadályozza. És ezért mondtam, hogy a felekezeti oktatás kérdését a kormány ugyan a magánoktatási törvény megalkotásával elintézettnek tekinti, de mi a magyar kisebbségi nemzet, addig meg nem nyugodhatunk, mig a kérdés revízió alá nem vétetik s a felfejtettek szellemében meg nem oldódik.
