Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-04 / 126. szám

4L Vasárnap, 1938. junius if. KELETI'UîSWTm Méfj ma sem szűnt meg a pánikhangulat Sinfalván Kik terjesztik a rémhíreket? —- Bosszúval fenyegetőznek a Sinfalván keresztül veze­tett letartóztatottak (Torán, junius 3.) Hiába jelennek meg a megnyugtató félhivatalos jelentések, Sinfal­ván és Borréven a nyugalom mai napig sem tért vissza teljesen. A megriadt sinfalviak, akiknek a házait összerombolták, értékeiket el­hordták s különösen azok, akiket véresre ver­tek, még ma is pánikhangulatban élnek. A jámbor, békéstermészetü földművelőket a meg- lepetésszerü ostrom annyira megzavarta, hogy most is rémképeket látnak és most is félnek a támadás megismétlődésétől. A hatóságok lát­ják és érzik azt, hogy a megriadt lakosság nyugalmának a helyreállítása érdekében tenni keli valamit, tehát felsőbb utasításra tegnap a déli órákban Sinfalván kidobói iák, hogy indokolat­lan a lakosság féléimé. A hatóságok mindent megtesznek a falu biztonsága érdekében. Sinfalva községbe egy nyolc tagból álló csendőrpattult vezényeltek, hogy az esetleges újabb támadások ellen védelmet nyújtsanak. Sinfalván azonban ennek ellenére is gyökeret vert a pánikhangulat. Sokan elmenekültek a faluból, egyesek Kolozsvárra, mások Tordára, vagy Nagyenyedre. Az általános rettegést és pánikot különö­sen az a körülmény táplálja, hogy a pünkösdi ünnepeken Tordán országos román dalosver­senyt rendeznek, amelyen az egész Aranyos­völgy román lakossága nagy tömegekkel fogja képviseltetni magát. Küldöttség jelent meg az állomásfőnökségen, hogy az országos dalosver senyre negyven-ötven ingyen vagont bocsássa­nak a falusi románság rendelkezésére. Amint értesülünk, az állomásfőnökség a küldöttség kérését nem teljesítette (efölött egy vidéki állomásfőnök nem is diszponálhat), ami a kör nyékbeli román lakosság körében rossz vért szült. Akadnak, akik azzal fenyegetőznek hogy a kérés teljesítésének megtagadása miatt a magyar lakosságon állanak bosszút, mert szerintük a sinfalvai és a borrévi események miatt nem utazhatnak ingyen a tordai orszá­gos dalosversenyre. Növeli a pánikot az is, hogy a környék beli falvakban letartóztatott fosztogatók, akiket a csendőrök Sinfalván keresztül vezet­nek el, a mezőken foglalatoskodó sinfalvi ma­gyar földművelőket öklükkel fenyegetik meg és azt kiabálják feléjük, hogy rö­videsen ezért is megbosszulják ma­gukat. Hiába próbálják a magyarság ottani vez© tői megnyugtatni a kedélyeket, a pánikhangm at tovább tart, nagyon sokan olcsón eladják állataikat, eldugják értéktárgyaikat és a pün­kösdi ünnepek idejére elmenekülnek a község bői. Vár falván a sinfal vai események hatása alatt az ottani magyar földművesek polgár­őrséget szerveztek és a kivezényelt csendőrökkel együtt őrködnek a község biztonsága felett. A román sajtó a sinfalvai és a borrévi eseményeket szimpla falusi verekedésnek tün­teti föl és azt sejteti, hogy a rombolás egy korcsmái verekedésnek a következménye. Egyes lapok azt Írták, hogy a rombolást meg­előzően egy falusi mulatság alkalmával a többségben lévő magyarok bántabnazták és megfélemlítették a románokat. Megállapíthat juk, hogy ezt a falusi incidenst is tendenciózu­san és tévesen állították be, mert itt sem a ma­gyarok voltak a hibásak, itt is ők húzták a rövidebbet Hitelesen elmondották nekünk ennek a so­kat emlegetett incidensnek a lefolyását. Áldo­zócsütörtökön Sinfalván nyári mulatságot ren­deztek. Ezek a nyári táncmulatságok minden évben többször megismétlődnek és azon nem­csak a magyarok, hanem a románok is részt- vesznek. Uzus, hogy a tánchelyiség falára ro­mán és magyar nyelvű táncrendet akasztanak ki. Áldozócsütörtökön az egyik román le®óny kifogásolta, hogy miért akasztottak ki ma­gyarnyelvű táncrendet is? Erre az egyik ma­gyar legény hivatkozott arra, hogy ez régibb szokás és ezt a múltban senki sem kifogásolta. Mindez teljesen csendben és zavartalanul tör­tént. Ekkor a román legény a magyar tánc­rendet szó nélkül letépte. A magyar fiú azzal felelt, hogyha magyarnyelvű táncrendre nincs szükség, akkor le kell szakítani a románnyelvü táncrendet is. A román fin erre a magyart arcnl­ütötte és a tánchelyiségből kilökdöste. S bár a magyarok többségben voltak, mindezt szó nélkül eltűrték és még hosszú ideig úgy a románok, mint a magyarok a helyiségben ma­radtak és nyugodtan továbbtáncoltak. Mind­össze ennyi történt, amiből megállapítható, hogy semmi okuk sem volt a románoknak ha­ragot tartani a magyarokkal szemben, sőt in­kább a magyarok érezhették megsértve mar gukat. Akárhogyan és akármi is történt azonban: a lényeges az, hogy a hatóságok erélyes intéz­kedésekkel szüntessék meg a pánikhangulatot, mindenekelőtt pedig kártalanítsák a sinfalvai támadás szerencsétlen áldozatait. Mi történt Magyarigfenben ? Magyarigen csekélyszámu magyarsága, amint emlékezetes,.szintén súlyos időket élt át. A beérkezett részletes jelentés szerint Magyar­igenben a következőképpen folyt le a zavargás: A gyulafehérvári revizióelletties gyűlésről hazatérő celnai és igenpataki románok telje­sen csendben vonultak végig Magyarigen uc- cáifa- A hazaérkezett igeniek azonban megér­kezésük után nem oszoltak szét, hanem a ren­des gyülekező helyükön csoportokba verődtek. Valószínűleg hosszas megbeszélést folytattak, mert este 9 óra tájban hangos hurráh kiál­tozással megindultak a magyar csalá­dok lakásai felé. Dr. Eőry István, volt kolozsvári ügyvéd háza előtt hangos lármával vonultak el és négy ab­lakát nagy kövekkel bezúzták. Egy ideig csend volt a falubaln, de egy félóra múlva a támadó tömeg ismét visszafordult s megrendezte Eőry dr. háza ellen a második támadást s ez alka­lommal tizennégy ablaktáblát zúztak be. Is­mét félórai csend következett s azután egy magános ember újból követ zúdított be a la­kásba. A második támadás alkalmával két revolverlövés is elhangzott, Janki Lajos gyógyszerész lakásának két ablakát verték be s a vele átellenben lakó öz­vegy Ajtay Bálintnénak is beverték egy ab­lakát. Sokkal súlyosabb támadást intéztek llyés Elek szabómester kicsiny házacskája el­len, amelynek nemcsak minden ablakát összetörték keretestől, hanem benyomultak az ud­varára és lakására. A bútorzatban nagy kárt okoztak, szerszá­mait, munkában álló ruhaszöveteit kidobálták az uccára. A szegény szabómesternek az a sze­rencséje, hogy a jó igyekezetü csekély számú csendőrség még idejében megjelent s közbelé­pésével megakadályozta bútorainak, kis va­gyonkájának a teljes összerombolását- Általá­ban a csendőrség, amelynek létszáma öt em­berből áll, a maga erejéhez képest mindent megkísérelt a rombolások megakadályozá­sára. A támadók két fővezetőjét le is tartóz­tatták, azőnban a tömeg terrorisztikus fellépése következtében, kénytelen vol­tak őket szabadon bocsátani s aztán tétlenül nézni a tüntetés elfajulását. A vizsgálat megejtésére egy csendőrszázadost küldtek ki. Szenvedő' nőknél a természetes „Ferenc József“ keserüviz könnyű, erőlködés nélkül való bélkiürülést idéz elő és ezáltal sok esetben rendkívül jótékony ha­tással van a beteg szervekre. Heve CSAK NÉHÁNY NAPIG LEGRAIN cég üres reklámszavak helyett az i. t. közönség­nek, inkább kísérleti lehetőséget akar nyújtani, hogy mindenki összehasonlítás utján győződhes­sen meg a jó minőségű áru fölényéről a tömeg­cikkekkel szemben, mivel ma már nem a nagy szavú ígérgetések, de az áru kifogástalan minő­sége mérvadó. Hogy ezen kísérletet mindenki számára lehetővé tegyük darab csodás BIANCO fog­krémet és darab legfinomabb CASTEL toiletteszappant INGYEN OSZTUNG SZÉT Kérjen tehát kereskedőjé­től még ma vagy egy ingyen mmc® fogkrémet vagy egy ingyen CASTEI szappant. Amennyiben ön ezen tárgyak egyikéért annak ellenértékét megfizeti, úgy a másik tárgyat ráa­dásul ingyen kapja. 100.000 100.000

Next

/
Thumbnails
Contents