Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-23 / 140. szám
KtitnUjsXG "Péntek, 1933. junius 23. usssaRtir- ’ Mielöfi szabadságra menne, áilapifsa meg az órái, amikor irodája! leleíonon (elhívja 'A Telefon-Társaság különleges munkálatokat hajtott végre és minden szükséges intézkedést megtett, hogy a fürdőhelyek jó telefonszolgálatát biztosítsa. S zabadságának a tartama attól Ugg, hogyan dolgozik irodája az ön távollétében. Üzletei nem szenvednek, — minden távolság dacára, amely önt irodájától elválasztja, — ha azokat, akik önt helyettesítik, személyesen irányíthatja, ha naponta érintkezik velük. A telefon mindezt lehetővé feszi. Hála e csodálatos berendezésnek, folytathatja tevékenységét ugyanakkor, amikor a tenger szépségét csodálja, vagy a friss hegyi levegőt szívja. Hogy ne telefonáljon hiába, hogy bizátiyos jegyen afelől, hogy valakit az irodában talál, aki önnek felelhet, állapítsa meg előre az órát, amikor távolléte alatt irodáját felhívja. Néhány fürdő- és nyaralóhely telefoni tarifája: vf Balele- Bukarest Constantsa „ Sinaia „ Sovata „ Băile Herculane Călimăneşti „ .. .. 60. — lei 3 perc 8-21 óra között • • .. 60. V „ w w » » w • • •• 40. n b b B B * » •• •• 60. — m 9 » w 9 „ B .. .. 60. —"»»»», ■ b 60. - b B B Ml B B SOCIETATEA ANONIMA TELEFOANE ROMÂNĂ DE Botránypör támadt Kun Andor 120,000 lejes váltója miatt A hírhedt feketeszeszes azt állít fa9 hogy ügyvédié szahadlmbrahelyezését garantálta a váltó ellenében Tanúi közül azonban senki sem jelent meg a tárgyaláson (Kolozsvár, junius 22.) Közismert egyén állott csütörtökön vádlotti minőségben a ko-‘ lozsvári törvényszék IV. szekciója előtt. Kuu Andor a feketeszesz-pernek hirhedt főhőse, aki mint ismeretes, első letartóztatottja volt a nagy elánnal megindult vizsgálatnak, de még mindig nem került biróság elé. Jelenlegi ügyének is csak annyi összefüggése van a fekete- szesz-perrel, hogy egy kolozsvári ügyvéd, aki annakidején a védelmét látta el s vállalkozott arra, hogy kiszabadítja a vizsgálati fogságból, b e p e r e 1 te rágalmazásért. Ez a rá- galmazási ügy olyan természetű, amilyenre nem igen volt még példa sem a kolozsvári, sem pedig az ország más törvényszékein. Kun Andor vizsgálati fogságának idején, miután készpénzben nagyobb összegeket adott át az illető ügyvédnek, egy 120.000 lej értékű megbízható kezesektől aláirt váltót is rendelkezésére bocsátott az ügyvédnek a felmerülő költségek fedezésére. Kiszabadulása után Kun Andor a váltót nem fizette ki és azzal védekezett, hogy az ügyvéd nem teljesítette a magára vállalt kötelezettségeket és igy nincs joga a százhúszezer lejt követelni. Az ügyvéd peresítette a váltót s a váltókereset ellen Kun Andor kifogásokat támasztott. Ezek a kifogások alkotják az alapját az ügyvéd által ellene indított rágalma- zási pernek. Kun Andor a törvényszékhez beadott okiratban előadta, hogy az illető ügyvéd a százhúszezer lejes váltót arra a célra vette át, tőle, hogy annak felhasználásával keresztül viszi szabadlábra helyezését. Az ügyvéd, — amint mondta, •— nagyon jó összeköttetésekkel rendelkezik birósági körökben s valójában megvesztegetésre célzott. Kun Andornak nemcsak ez az egy ügyvédje volt- Többen látták el védelmét. A többi ügyvéd, akiknek tudomására hozta, hogy kollégájuknak milyen célra kellett pénzt adnia, felvilágosította, hogy teljesen lehetetlen ilyen módon kivinni szabadlábrahelyezését s hogy a pénz bizonyára nem azokhoz kerül, akiket az ügyvéd emlilett. És valóban a ügyvéd közbenjárása, aki a 120.000 lejes váltó mellett körülbelül 80.000 lejt kapott készpénzben, nem hozott eredményt. Ezeket adta elő Kun Andor a peresített, váltó elleni kifogásaiban s a beadvány, amelyet Kun Andoron kívül azok is aláirtak, akik annakidején mint kezesek szerepeltek váltóján, természetesen rendkívüli meglepetést keltett a törvényszék előtt, nem igen fordulván elő még hasonló eset, amikor egy ügyvéd ilyen célra vegyen fel pénzt ügyfelétől. Az ügyvéd Kun Andort beadványa miatt rágalmazásért beperelte, valótlannak minősítve összes állításait. Szerinte a váltó ügyvédi honoráriuma biztosítására szolgált s szó sem volt azokról a körülményekről, amelyeket Kun Andor felemlitett kifogásaiban. A törvényszék már többször kitűzte az ügyben a tárgyalást s helyét adott Kun Andor bizonyitási eljárás elrendelésére vonatkozó kérésének. Kun Andor egy egész sereg tanúval vállalta annak igazolását, hogy mindaz igaz, arait az ügyvédről állított. A tanuk között hat ügyvéd is szerepelt, akik annakidején, amikor a váltót átadta, értesültek a dologról s Kun Andor szerint rögtön azt állították, hogy kollégájuk hamis jogcímen veszi fel tőle a pénzösszegeket. Tanúként idézték meg a váltón szereplő kezeseket, akik Kun Andor szerint ismerik az ügy minden fázisát s bizonyíthatják, hogy milyen célra vette át az ügyvéd a pénzt. A csütörtöki tárgyaláson megjelent Kun Andor, a vádlott és a feljelentő ügyvéd, a tanuk azonban mindannyian hiányoztak s igy a törvényszéknek el kellett halasztania a tárgyalást. A feljelentő ügyvéd az ügyre vonatkozólag kijelentette munkatársunknak, hogy Kun Andor összes állításai szemenszedett valótlan ságok s tekintve, hogy a rágalmak súlyosan érintik őt, minden erejével harcolni fog, hogy Kun Andor minél nagyobb büntetést kapjon. Kun Andor ezzel szemben bízik a maga igazában. — Ebbeu a perben egzisztenciákról van szó. Vagy ellenfelem veszíti el ügyvédi diplomáját, vagy pedig én kerülök börtönbe. Állításaimat annyi tanúval tudom igazolni, hogy remélem az előbbi eset bekövetkezését. Az ügyben nehéz állást foglalni. Csak a törvényszéki Ítélet fogja majd eldönteni, hogy melyik részen van az igazság. Erdélyi ember lett a debreceni egyetem uj rektora (Debrecen, junius 22.) Most történt a Tisza István tudományegyetemen a rektorválasztás. A jövő év rektorául egyhangúlag dr. Varga Zsigmond hittudománykari professzort választották meg. Dr. Varga Zsigmond 1886-ban született Maros-Décsen, Erdélyben. Középiskoláit a nagyenyedi Bethlen kollégiumiban végezte, theológiai tanulmányait a kolozsvári ref. theol. fakultáson hallgatta. Külföldi egyetemeket Berlinben, Genfben és Utrechtben látogatott. Ugyanott orientalista tanulmányokat is folytatott kitűnő szakemberek vezetése alatt. 1911-ben Kolozsvárt theológiai magántanárságot s a budapesti tudományegyetemen a sémi nyelvészetből doktorátust szerzett. 1913-ban a kolozsvári theológiai fakultás docense lett, majd ugyanazon év szeptemberében a debreceni kollégium nagykönyvtárához került, amelynek azóta állandó őre, illetőleg 1920AÓ1 kezdve igazgatója. Az egyetem megnyitásával egyidejűleg 1914-ben az egyetem bittudományi karával párhuzamosan működő lelkészképző intézet tanára lett, ahonnan 1921 júniusában az egyetem hittudományi karára hivták meg a vallástörténet nyilvános, rendes tanárának. Dr. Varga Zsigmond uj tisztségét szeptemberben foglalja el.
