Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-23 / 140. szám
1 KlLtTlUjSXli Szatmăr llosvay Lajos, magyarpárti elnök nyilatkozik a ma- gyarság összetartásáról és a kulturális sérelmekről — EflY város, ahonnan a legtöbben repátriáltak Tökéletes társadalmi és szellemi közösség az Iparos Otthonban (Szatmár, junius 22.) A hármas határ mesgyéjén a nyári napsütésben nyújtózkodó alföldi városról az első impresszió kellemes. Szatmár képe a mi viszonyaink szerint nagyvárosias. A főtéren, amely arányaiban megközelíti a kolozsvárit, az utóbbi évekbeli gyönyörű park épült. Büszke is erre a szatmári román városvezetőség. A hatalmas róni. katholikus templom az egész főteret uralja. A dóm előterében görög stilti oszlop- csarnok áll, amelyet valószínűleg később építettek. Nem messze tőle egy gyönyörű régi ház, itt kötötték meg annak idején a szatmári békét. A déli órákban a széles járdán és hatalmas parkban népes és szines korzó hullámzik. A tehetősebbek itt mutogatják magukat s mint egy nagy család tagjai beszélik meg az aktuális pletykákat és. kávéházak előtt a napsütésben fürödve kötik az üzleteiket. A repátriáltak városa. Az impériumváltozás után az úgynevezett magyar latainer osztály nagy része repatriált Szatmáriról. Talán nincs egyetlen város Erdélyben, ha Szatmárt is az erdélyi városok közé soroljuk, ahonnan annyi volt magyar tisztviselő és in telte fit uel vándorolt volna ki. Valamikor igen élénk.kereskedelme, nagyszerű ipara és élénk forgalma volt Szatmárinak. A környékbeli birtokosokból azonban többen itt maradtak. Ma a kereskedelem pang, az ipar dögrovásra került és mindenki emerberfeletti ^ne- hézségekkel küzd. Az elit kereskedőtársadalom legjobbjai beadták a kulcsot, megváltoztak a cégfeliratok és a változott időkkel és konjunktúrákkal csak néhány nagy cég tudott megküzdeni. Helyébe az úgynevezett könnyebb- fajsúlyú kereskedelem lépett, határmenti csempészetből élő, s könnyű erkölcsű üzletemberek, akik a korrupció emlőin is csak nagy nehézségekkel s a büntető paragrafusok ügyes megkerülésével tudják felszínen tartani magukat. Mesélik, hogy az Avas-hegység és erdőség útvesztőin éjszakánként hogyan csempészik át a selymet, külföldi szövetet és más árut és hogyan viszik ki innen a marhákat. Életveszélyes foglalkozás, bizony sokan ott hagyták a fogukat, viszont sokan tekintélyes vagyont is szereztek. Akik nem tudtak asszimilálódni. Szatmáron láttam először tömegesen a Galíciából annakidején elmenekült zsidókat. Még ma is pájesszel és kaftánban járnak, fejükön nyulszőrös kalap, arcuk sápadt, szakálluk borostás. Az arcuk ijedt, s a félelemnek örök bizonytalansága látszik tekintetükön és minden mozdulatukon. Évtizedek óta laknak már Szatmáron, de mégis külön kaszt ez, a régi zsidóság csak üzletileg érintkezik velük, de társas- életükbe nem engedik be őket. Ezek az ijedt- arcú emberek még a főtéri járdákra sem merészkednek fel. Hihetetlen igénytelenséggel és nélkülözések közt cinek s külön szint jelentenek Szatmár életében. Nyilatkozik llosvay elnök. A szatmári magyarság, habár a tömeges repatriálás következtében ereje meggyöngült, kitart régi hagyományai mellett. Minden” hatósági és politikai törekvés odairányul, hogy a magyar társadalomnak az egységét megbontsa, azt szétválassza és darabokra törje. Ezek a kísérletek azonban eddig kevés eredményt mutatnak fel. Felkerestük otthonában llosvay Lajos apátkanonokot, a Magyar Párt szatmári tagozatának az elnökét, akit mindenki szeret és becsül. Nem szívesen nyilatkozik, csak inkább elbeszélget a szatmári-dolgokról: — Az ittélő magyarság hűségesen kitart a Magyar Párt programja mellett. Egy kicsit szeret ellenzékieskedni, de mikor a magyar egységről vagy választásról van szó, mikor a magyarságnak meg kell mutatnia az erejét, egy táborban van s a renegátokat kiközösíti a Kebeléből. Különösen a falvakban élő magyarság csorbítatlan hive a Magyar Pártnak. Megtörik és fiaskót szenved itt a román és sváb propaganda. Pedig ebben bőségesen van részünk. , — Nagy sérelmei vannak az egyházaknak es az iskoláknak — mondotta tovább. Hiába sürgetjük a mai városvezetőséget, hogy a városi taxak kulturális és iskolai célokra szánt 14 százalékából mi is megfelelő arányban részesüljünk. Megtettünk mi mindent, de eddig egyetlen bani támogatásban és segélyezésben nem volt részünk. llosvay elnök elővesz az Íróasztala- fiókjából egy rendeletét, s abból magyarázza tovább: — Már a mult évi költségvetésből kilcnc- százezer lej volt előirányozva kulturális célokra. A bizottságnak, amely ezt az összeget szétosztja, az elnöke a primár és előadója a tanfelügyelő. Az egész összeget a román iskolák céljaira foglalták le.. Szomorúan emlékezik meg a szatmári katholikus gimnáziumról. — Nyolcszáz növendéke volt és mégis beszüntették az iskolát, sőt még az épületet is elvették ... Mikor látja, hogy a szavait jegyzem, kezeit felemeli és tiltó mozdulatot tesz.-— Nem akarok nyilatkozni. Csöndes, békés természetű ember vagyok s ha az itteni viszonyokról alapos tájékozódást akar szerezni, akkor keresse fei Figus Albertet. Ö mindent tud, ő a Magyar Párt itteni tagozatának az ügyvezető alelnöke. Figus Albert érdekes ember. Valamikor tisztviselő volt, ma újságíró és politikus. Józan és tiszta szemmel számol a- szatmári magyarság helyzetével. Látta azt, hogy a maPéntek, 1933. junius 23. gyarság sorai megritkultak, a hivatalnokosztály vagy kivándorolt, vagy teljesen szét- zullött, éppen azért a szatmári iparosság megszervezésére helyezte a súlyt. El lehet mondani,- hogy Szatmáron ma mindenféle kuituiá- lis és politikai ügyet az ott élő iparosság intéz. Ez érthető és indokolt, mert még ma is kétezer iparos él itt együtt, Hiába vették el a magyar iparosságtól az ipartestület vezetését és székhazat, még ma is áll az Iparos-otthon, ahol Szatmár iparosai összejönnek és ahonnan irányítanak mindenféle kultúrán», társadalmi és kisebbségpolitikai megmozdulást. Figus Albert rámutat a szatmári iparosság erejére elvezet az otthonba, megmutatja az impozáns épületet és elmondja, hogy minden héten felolvasásokat, hangversenyeket, kulturális előadásokat tartanak itt.. — Szatmáron a magyarság kebelében megszűnt a régi kasztrendszerü tagozódás — mondja Figus. Ha az Iparos-otthonban kulturális előadást, vagy hangversenyt tartunk, a szatmári magyarsági minden rétege képviselve van a megjelentek között. Nagyszerű dalegyletünk van, az iparosifjak zenei kiképzésben részesülnek, az. iparos zenekar klasszikusokat játszik. Minden célunk az, hogy az itteni iparos-ifjúságot műveljük, kiképezzük. Még arra is megtanítjuk őket, hogyan kell jótársaságban mozogni, miről kell beszélni s ma már elértük azt, hogy az iparosifjuságunk bálok alkalmával együtt mulat és táncol a legjobb társaságok leányaival. így aztán olyan szellemi és társadalmi közösség jött létre, ami az itt élő magyarságnak a legfőbb ereje. Szép és megható az a munka, amelyet Figus Albert és néhány társa a szatmári magyar iparosság körében végzett. Szatmáron a szó nemesebb értelmében valósították meg azt a kisebbségi demokráciát, amelyre a mai időkben valóban szükség van. Nincs itt ma már ur, kereskedő és iparos, itt csak kisebbségi sorsban élő magyarok vannak, akik együtt élnek, együtt dolgoznak, egymáson segítenek s egy olyan szép népkisebbségi közösséget teremtettek meg, amelyre méltán lehet büszke az egész szatmári magyar társadalom. Olajos Domokos. BEKÜLDÖTT HÍREK Nyugdíjasok figyelmébe! Vasárnap, folyó hó 25-én délelőtt 10 órakor egyletünkben Piata Cuza. Voda 2. szám alatt (Bocskay tér) gyűlést tartunk. Pop Valér, elnök. Meghívó. Az Erdélyi Muzeum Egylet Orvostudományi Szakosztálya folyó hó 25-én, vasárnap déli 12 órakor a Magyar1 Zenekonzervatórium dísztermében, (Str. Iuliu Maniu No. 9.) ünnepi ülést tart, dr. Pataky Jenő orvosi működésének 50. évfordulója alkalmából. Beszédet mond: dr. Szigethy Imre. Könyvnapi hiad olcsó áron gazdagitsa könyvtárát ff • • Petőfi: Összes költeményei----------Babits: Versek —---------------— — Földi: Névtelen katona-----------— Mikszáth: Noszti fiú esete Tóth Marival Móricz: Forr a bor-----------------------Móricz: Rokonok-----------------------Földi: Isten országa felé--------------Földi: Meztelen ember-------------Szitnyai: Nincs feltámadás-----------— Szomory: Gyuri Zilahy: A lélek kialszik — — — — FöIdi: Szahara (3 kötet)—-----------Vándor: Andrea a nap — —----------Katona: Bánk bán-----------------------1 Lei: 120*— J a Lei lüO*— i I Lei 90*- fi 1 Lei 90*- I \ Lei 69*- I 1 Lei 60*- E a Lei 60*— p j Lei 60*— I Lei 60 — 1 Lei i © SS 1 Lei 60*— I 1 Lei 180»— 1 i Lei 90*— I 1 Lei 42*— 1 Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítja a Keleti Újság kiadóhivatala, Cluj - Kvár, Strada Baron L. Pop (volt Brassai ucca) 5. sz. alatt. Siessen megvenni, mig a hészlet tavt!
