Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-27 / 96. szám

Csütörtök, 1933. április 27.

mm

A Cămărăsescu Kupa sorsolása

Né gy csoportba osztották be az egyleteket

(Bukarest, április 2G.) A Tennisz Szövetség legutóbbi ülésén megejtette a Cămi'irăscseu- kupa sorsolását, az egyetlen küzdelmet, amely egybegyűjti a román tennisz klubokat. A sorsolás eredménye a következő:

I. csoport. I forduló: Juventus—Politechnika győztese a Doherty klubbal. II. forduló: TCR Ploeşti—TCR Câmpina. III. forduló: a két győztes egymássalII. csoport■ I. forduló: Makkabi—Jaliţi győztese a TCR-rel. (Mindhárom egyesület csernovici.)

IIL csoport. I. forduló: KAC—TC győztese az Universitatcaval. ,11. forduló: Brassói Torna Egylet—Románia győztése a Haggib- borral. III. forduló: A fentebbi két győztes egymással.

IV- csoport, I. forduló: NAC—Temesvári Auto Club, NSE—Hellas, Arad, AKE—Egyetértés Temesvár. II. forduló: NAC—TAC győztese a NSE—Hellas győztesével. AKE—Egyetértés győztese a temesvári Politechnikával.

III. forduló: A fentebbi győztesek egymás- közt.

Az I. csoport győztese a II. csoport győztesével, a III. csoport győztese a IV. csoport győztesével játszik. Az innen Kikerülő csapat a bukaresti TCR-rel játsza a döntőtA Tonnisz Szövetség a következő terminusokat állapította meg az egyes fordulók lejátszására: Az I. fordulót junius 10-ig, a IT-at junius 30-ig, a Ilí-ikat július 20-ig kell lejátszani. A csoportközi selejtezők határideje augusztus 10., a döntőé augusztus 31. A végső döntő terminusa: szeptember 18.

A NAC és Venus elhatározták, hogy nemzeti bajnoki meccsük vezetésére idegen bírót, a jugoszláv Fábrist, vagy Andreevicset kérik fel. A nyilvánosságra került tervvel kapcsolatban Constantin Radulescu a biró-bizottság elnöke a Futball Szövetség tegnapi ülésén éles támadást intézett az egyletek ellen, akik ezzel a ténykedésükkel aláássák a román birói kar presztízsét.

Nem maradnak el a Szeged FC temesvári mérkőzései. Megírtuk, hogy a magyar profi- szövetség letiltotta a Szeged FC temesvári mérkőzéseit, mivel a temesváriak adósok (maradtak az ott járt Kispestnek. Tegnap délelőtt megérkezett a temesváriak tartozása Budapestre s igy most már nincs akadálya a túrának.

A bécsi Wacker, amely a legutóbb Jugoszláviában szerepelt, vasárnap és hétfőn Bukarestben játszik az Unirea Tricolorral és a Vénusszal.

62.360 lejt kér a Juventus a NAC-tól Juhászért. Juhász Gusztáv a Juventus volt játékosa ügyével, aki otthagyva egyesületét, a NAC-hoz kérte leigazolását, legutóbbi ülésén foglalkozott a futballszövetség. A szövetség a Juventus által bemutatott Írások alapján feljogosította az egyesületet, hogy 62.360 lejt követeljen a NAC-tól abban az esetben; ha az igényt tart a játékosra. Az amatőr Juvéntus- nak állítása szerint ugyanis ennyibe került a kitűnő futballista.

Az olimpiai mtiugróbajnok Budapesten. Szerdán este Budapestre érkeztek Smith és Simaika, a legjobb amerikai müugrók. Smith Los Angelesben olimpiai bajnokságot nyert. A .két kitűnő miiugró szombat délután mutatkozik be Budapesten.

Könnyen győzött első mérkőzésén a magyar vizipóló utánpótlás. Müncheni első mérkőzését a Schwimmverein ellen 8:1 (2:0) arány ban nyerte meg a fiatalok csapata. A magyar „úszó-csikók" megnyerték az 5*50 gyors stafétát is 2 p. 22.0 mp. idővel, a 100 :n, gyorsuszást Laky nyerte 1 p. 05.6 mp. alatt, 200 méteren Zólyomi második lett.

Kijelölték a japánok elleni magyar Davis Cup csapatot. A magyar Tennisz Szövetség verseny bizottsága tegnap döntött a japánok elleni Davis Cup csapat összeállításáról s a négy játékos helyére Kehrliuget, Cîabrovitzot. Bánót és Zieiiyt jelölte ki. A döntés előtt Bánó és Drjetonszky vá loga tóm érközé* t játszották,

amelyet Bánó nyert meg 6:3, 2:6. 7:5. 10 :8 arányban.

KElETtUjSfCG

M£Í»%GA.XM2JISA<í

Észrevételek Dr. fiyártás Elemérnek: „Mi a teendő a konverziós törvény életbeléptetése után“ cint fi cikkére

3S

Irta: Király Géza ügyvéd, a Transsylvania Bank Rt. jogtanácsosa

A mezőgazdasági és városi adósságok rendezéséről szöió legújabb törvény megjelenése óta folyik a vita jogaszok között a törvény Zl-ik szakaszának értelmezéséről. Ez a szakasz a törvény kedvezményezettjeinek megadja a lehetőséget arra, hogy pénzintézetekkel szemben adósságaikat betétkönyvekkel egyenlíthessék A kérdés: kény- szeregyezsegben levő intézetek milyen értékben tartoznak beszámítani a betétkönyveket? Ezen a ponton száll vitába cikkíró dr. Gyárfás e.iemer szenátornak vasárnapi szamunkban közölt nagyertéku cs gyakorlatias dolgozatával. Anélkül, hogy allástíoglalnánk ebben a szakkörökre tartózó vitában, közöljük dr. Király Gézának a Gyárfáséval ellenkező álláspontot képviselő értelmezését is, mert ezzel is elősegíteni kívánjuk a széles rétegeket érdeklő s ennélfogva nagy horderejű kérdés mielőbbi tisztázását.

A „Keleti Újság“ hasábjain dr. Gyárfás Elemér, eddig is, már számtalan alkalommal közérdekű kérdésekben igen hasznos tájékoztatásokat és ismertetésehet nyújtott közleményei által úgy az éi'dehcüeknek, mint az érdeklődőknek egyaránt.

Legutóbbi ilyen tartalmú és természetű cikke a Keleti Újság április 23-i számában jelent meg ezen a főcímem „Mi a teendő a konverziós törvény életbeléptetése után?“. E focim mellett a cikk belső tartalma alcímekre van felosztva. A „Birói eljárás“ alcím alatt foglaltak figyelmeztetést tartalmaznak a meggondolatlan viták és azokból származó perlekedések következményeire. Éppen ez a figyelmeztetés indit engem arra, hogy dr. Gyárfás Elemér felfogásával szemben egy-két igen lényeges kérdésben ellentétes álláspontomat kifejtsem.

Teljes egészében osztom azt az állítást, hogy a törvény lényege moratórium és „az aj törvény nem ismeri a hivatalié)! való tőkeleszállítást“. Ebből tételből kiindulva azonban éppen az ellenkező konzekvenciákra jutottam abban a belállitásbau, amely a „Betevők igényei“ alcím alatt előfordul, nevezetesen, hogy a pénzintézetek a kényszeregyezségi törvény hatályon kívül helyezésével kötelesek a náluk elhelyezett betétekről kiállított betéti könyveket a bemutatáskori névértékben beszámítani a bemutató tartozásaiba.

Nézetem szerint ez a beállítás csak a törvény rendelkezéseinek téves értelmezéséből eredhet, mert a konverziót szabályozó törvény semmi más vonatkozásban nem érintette a kényszeregyezséget szabályozó törvényt éppen e kérdést illetőleg, csupán abban, hogy a közadós a kényszeregyezségben kapott haladék, vagy részletfizetési kedvezmény dacára köteles a még csak ezután lejáró tartozásait követeléseibe beszámítani annak az adósának javára, akit a törvény feljogosít a beszámítás utján való fizetés teljesítésére és aki ezt a jogát gyakorolni is kívánja. Ez a rendelkezés pedig éppenséggel nem tartalmazza a kényszer- egyezségről szóló törvény bármily vonatkozásban való hatályon kívül helyezését, hanem legfeljebb a kiegészítését, mert a beszámítást a kényszeregyezségi törvény eddig is elismerte (lásd 44. §.), de csak mint a közadós jogát és ezt a jogot a közadós adásaira is kiterjesztette.

Üllőid-':: Denis bríálj oh kivid h dyezte a kon verzióról szók» fö: p b :.•* .riUtst szabályozó emuiéit * " ‘ rue' h konver

zips törvény kedvezményeire hivatkozható adósnak és a vele hitelezőként szembenálló hitelintézetnek jogviszonyában úgy az osztrák

polgári törvénykönyv 1430. és 1441. paragrafusaiban, nemkülönben a váltótörvény 04. §-ában foglalt rendelkezéseket, amennyiben megengedte, hogy az adós, még le nem járt követeléseit, sőt nem a saját, hanem idegenektől megszerzett követeléseket, amelyekkel a vele szemben hitelezőként szereplő pénzintézet tartozik, e hitelezőjével szemben fennálló tartozásába beszámíthassa.

Ami ezek után a legfontosabb kérdést illeti, amiről dr. Gyárfás Elemér cikkében „A betevők igényei“ alcímben emlékezik meg, hogy a beszámítás a bemutatáskori névértékben eszközölhető, felfogásom szerint ugyancsak téves magyarázat eredménye. A törvény ugyanis nem beszél névértékről, hanem csak kitüntetett értékről. De nem is beszélhet másról, mert a dolog természetéből folyik, hogy csak értékek és pedig csak valódi értékek számíthatók be egymásba és csak kölcsönösen valódi értékek egyenlíthetik ki egymást. A konverzióról szóló törvény 21. §-ának 2. bekezdésében felsorolt pénzintézeti betétnyugták, betétkönyvek és más általa kibocsátott papírok alatt nem lehet mást érteni, mint csakis valódi betéti követelésekről szóló betéti nyugtákat, betéti könyveket és papírokat, tehát az intézet adósa hasztalanul jelentkezne olyan okmányokkal, amelyek nemlétező követelésekről szólnak, vagyis névleges értékűek, mert az intézet az ezek alapján mutatkozó, de valójában nemlétező értékeket beszámítani nem tartozik.

Ilyen esetekben jelentkezhetnek főként a kényszeregyezség alatt álló azon intézeteknél, amelyeknél jogerős birói határozat omologálta a törvény értelmében a közadós és hitelezői között létrejött azon egyezséget, mely szerint a közadós tartozásait eredeti tartozásainak bizonyos redukált százalékával egyenlítheti ki. Az ilyen egyezségeket a konverziós törvény egyáltalában nem érinti, de nem is érintheti, mert ezek olyan szerzett jogok, amelyeket az alkotmány sérelme nélkül nem tehet konfis- kálni és minden ezzel az állásponttal ellentétes álláspont a konverzióról szóló előbbi törvények módosítására alapul szolgáló okot élesztené fel (alkotmányellenesség), tehát a most kihirdetett módosító törvény megalkotásának intenciójával ellentétben állana.

El sem képzelhető jogilag, hogyha valaki engedmény utján olyan betéti könyvet szerez meg, amelynek előző tulajdonosa elfogadta az azt kiállító intézet oly értemü ajánlatát, amellyel a betéti könyvben feltüntetett érték 50 százalékával magát kiegyenlittettnek tekinti, hogy most ez az engedményes jogutód ugyanezen betétkönyv alapján 100 százalékot vehessen igénybe. De akár elfogadta, akár nem fogadta el a betéti könyv eredeti tulajdonosa a közadósintézet egyezségi ajánlatát, ha ez az ajánlat a biróság határozatával jogerősen omologáltatott, az intézet tartozásai tekintet nélkül az eredeti okiratok névérték tartalmára, arra az értékre devalválódtak, amelyre azokat a kényszeregyezséget omologáló Ítélet helyezte.

Idézem dr. Gyárfás Elemérnek észrevételeim elején már idézett ezt a mondatát: „az uj törvény nem ismeri a hivatalból való tőkeleszállítást“ és reámutatok arra, hogy a törvénynek éppen e helyes rendelkezésébe ütközne ama másik magyarázata által a törvénynek imputált rendelkezés, hogy a hitelező névleges értékekkel valódi érték kiegyenlítését tűrni lenne köteles, mert ez nála a hivatalból való tőkeleszállítást jelentené, vonatkozással az ő valódi követelésére.

Másfelől a törvénynek dr. Gyárfás Elemér által adott és kifogásolt magyarázata ! olyan egyenlőtlenséget támasztana a kényszer- S egyezségben érdekelt hitelezők között, amely 1 beleütközne a kényszeregyezségi törvény cél-