Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-27 / 96. szám
Test poştală plita* in numerar No. 24.256-1827 CaUlör/iSk gSfSgSSffy» 3 M KriETlUjS&G Előfizetési árak belföldön: Egész BvreflifijdVfélédre 400j negyedévre 800, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.30, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon-20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XYI. ÉVFOLYAM - 96. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Kotozs- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal ucca) S. szám. Telefon: 308. — Levélcím: Clnj, postafiók 101, szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Mánia lemondása kormánybukást idézhet elő lem hiszik Bukarestben a lemondás bekö- vetkezénét9 «le nem tagadják az ellentéteket A tordai hadszíntér Ami Tordán történt, az megdöbbentően hat minden magyar emberre. S nincs mit tagadni, minden magyar leikéből ez a visszhang tör fel: igy élünk mi. Ilyen a mi sorsunk, ez a kisebbségi soi’s, amelynek számolnia keli a legnagyobb meglepetésekkel, a legsúlyosabb támadásokkal, akkor is, amikor a legbókésebb szándékokkal akarjuk teljesíteni állampolgári kötelességeinket. A napokban csernovici zavargások híreivel volt tele a sajtó és a kormány gondoskodott naponkénti hivatalos közleményekről, amelyek erélyes rendcsinálásról, megtorlásokról, letartóztatásokról s a rend biztosításáról szólották. Jól teszi a kormány, ha a bukovinai városban rendet csinál és a külföld számára megnyugtató híreket adhat rendcsináló intézkedéseiről, ha azok megfelelnek a valóságnak. De itt van az ország nyugati sarkában Torda városa, amelynek magyar lakosságát váratlanul rohanták meg az alkalmi terrorcsapatok súlyos bántalmazással Lakás, iskola, egyleti otthon feldulása egészben és részletekben olyan eseményeként zajlott, amely mellett eltörpülnek a különben sajnálatos és elitélendő csernovici zavargások méretei. És nem hallunk sehol egyetlen egy hivatalos szót. Sem a központi kormány, sem a vidéki kormány-exponensek nem nyilatkoznak. Ami megtörtént, amit igy megrendeztek, azt eltussolni amúgy sem lehet. Hiába a nagy hallgatás, a krónika lapjaira bevésték ennek az eseménynek históriáját is, jelentőséget is, ezt már onnan letörülni nem lehet, mint ahogyan a tordai szenvedő nép lelkén ejtett súlyos sebek nyomai sem tüntethetők el a hatósági és hatalmi némasággal. Ellenben ez a hallgatás gyanúra adhat alkalmat és okot. A kormánynak Csernovic felé mutatott rendcsináló eré'lyessége azért olyan hangos, mert ami ott történt, azt könnyen lehet a felelőtlen elemeknek, barnainges illegitim alakulatoknak a számlájára Írni. Az ilyen elem megfékezését a kormány a maga javára könyvelheti el. Miért nem teszi és miért nem leheti ezt Tordán? Ahol nemcsak a polgárok brutalizálása és vagyonának, iskolájának a feldulása történt, hanem a rendfelboritásnak megvolt az a tervszerű célja is, hogy ezzel befolyásolják, megváltoztassák a községi választásnak az eredményét. S itt nem lehet tömegizgalom kirobbanásáról beszélni, sem tömegizgatottságról, amit valamilyen visszásság robbantott volna ki. Itt tervszerűen előkészített, szervezett támadásra vonultak fel, hogy hadszíntérré alakitsák át a békés várost. Mi lehetett ennek a tervszerűségnek a célja? Hiszen ha a városházi képviseletben megkapja a magyar polgárság az őt megillető részt, abban nem találhat senki veszedelmet. A városi közösség igazgatásából a munkát és a felelősséget akarták becsülettel vállalni, a törvény előírásai szerint. A közérdek, az államérdek csak nyert volna ezzel. Legfennebb arról lehet szó, hogy ez a terrorhadjárat valakinek a számára egy helyettes polgármesteri állást akart biztosítani. Ilyen utón, ilyen eszközökkel, a törvényes rendnek a felbontásával. Hát van-e abban ésszerűség, hogy valakinek, akárkinek egy állásszerzési ambíciójáért ilyen bizonyítványt állítsanak ki erről a korról, amiben mi kisebbségi sorsunkat éljük? Mert ha az a cél állott előttük, hogy a magyarságot általánosságban megfélemlítsék,' akkor a tordai lázongás szervezői és rendezői célt tévesztettek. Ez a mód nem a megfélemlítésnek, hanem éppen ellenkezőleg, a felhábori- tásnak a módszere. Ha lett volna Tordán félénk lelkű magyar, a vasárnapi támadás óta (Bukarest, április 26.) A bukaresti lapok és a bukaresti politikai körök tele vannak azzal a kérdéssel: mit fog csinálni Maniu? Vaida Sándor és még inkább áz ő hívei azt hitték, hogy Maniu nemcsak némán fogja tűrni az ő félretételét, hanem példát mutat a fegyelemre tűrő magatartásával. Maniu tényleg teljes hallgatással nézte távolról a törtenendőket, de a némasága egyszerre fenyegetővé vált. Ma már jobban szeretnék, ha Maniu megszólalna és eloszlatná nyilatkozatával a veszedelmeket. Viszont a kormánypárttól távolálló politikai körök hamar átlátták Maniu lemondásának és újabb visszavonulásának várható következményeit és meg vannak győződve, hogy e lemondás maga után vonja a kormány bukását is. Maniu azonban nem nyilatkozik s az ő hallgatása most feszültté teszi a belpolitikai helyzetet. A kormányhoz közelálló Lupta foglalkozik a Maniu lemondásáról elterjedt hitekkel és határozottan cáfolja ezeknek a híreknek az alaposságát. Maniu nem mondott le és nemzeti- parasztpárti körök nem is tartják valószínűnek, hogy le fog mondani. Annyi tény, hogy a kormánypárt elnöke nem mindenben van megelégedve a dolgok menetével, azonban éppen a jelenlegi kormányelnök iránti barátsága és szeretető nem fogja megengedni, hogy olyan lépést tegyen, amely a kormányt megbuktathatná és a pártot gyöngíthetné. Maniu Gyula egyébként tegnap hosszabb (Prága, április 26.) Benes a prágai parlamentben expozét tartott, amelyen a békeszerződésekről is nyilatkozott. A cseh külügyminiszter a békeszerződésekről kijelentette, hogy azoknak egyes határozmányai megváltoztathatók, sőt el is tüntethetők, de vajnnak olyan állandó pontjai, mint például a területi intéz- kedések, amelyekhez nem szabad nyúlni. A külügyminiszter azonban bizonyos feltételek mellett a területi revíziót is elfogadhatónak tartja. E három feltétel a következő: 1, A határok megváltoztatása semmiesetre sem történhetik meg külső hatalmak nyomása alatt- 2. Minden ilyen változás csak nyugodt, esetleg évek alatt kifejlődő kedvező légkörben hajtható végre. -i. A határkiigazitások csak egyenlő értékű ellenszolgáltatásokért történhetnek. Benes beszéde Budapesten a sajtóban nagyobb visszhangot keltett. Egyik napilap már nincsen, mert minden félénkséget kivertek minden lélekből s az emberi ellenállás ösztönét erősítették meg, Ha ilyen támadó hadjáratoknak van kitéve az ártatlan békés polgárságnak, akkor nem lehet azon csodálkozni, hogy a magyar ember ezt látja és ezt mondja: ime, igy élünk mi. A terrorcsapatok megindításában nincsen politikai bölcsesség, de ezzel nem nekünk kell számolni, hanem a felelős telefonbeszélgetést folytatott Szovátáról Mi- halacheval, aki már Bukarestben tartózkodik. Valószínűleg a nemzeti-parasztpárt végrehajtó bizottságának üléséről tárgyaltak, amely rövidesen összeül és amely a nemzeti-paraszt- pártiak szerint a párt szolidaritásának és egységének kihangsulyozása lesz- Ha vannak is a pártban egyes kérdések felől eltérő vélemények, a nemzeti-parasztpárt ezeket sohasem titkolta és el nem fojtotta, de alapvető kérdésekben és a pártprogramra nézve teljesen egységes a párt és elnöke. Mihalache egyébként úgy nyilatkozott, hogy külpolitikai meggondolások sem tennék ma aktuálissá a jelenlegi rezsim visszalépését, vagy meggyengítését. Az Epoca szerint Maniu és Mihalache talán még e héten találkoznak és ez a találkozás eredménnyel fog járni. A kormánypárt Maniu-ellenes hívei tehát abban biznak, hogy Vaidára való tekintettel nem fog olyan lépést tenni a pártelnök, ami rczsimváltozást idézne elő. Kolozsváron biztosra veszik Maniu lemondását. Állítólag már el is küldötte a lemojndás- ról szóló levelét, amit csak azért nem közölnek hivatalosan, mert legközelebbi hívei azt hiszik, hogy éppen a pártegységre való tekintettel vissza tudják vonatni a lemondást, A másik szempont az, hogy amig az összehívandó százasbizottság nem dönt, addig hivatalosáén nem publikálhatják a lemondást. meginterjúvolta Pékár Gyulát, Berzeviczy Albertet és Herczeg Ferencet. Pékár Gyula a következőket jelentette ki: Nem látom tisztán, hogy mit ért Benes külügyminiszter külső nyomások alatt- Mi békés revíziót akarunk és Benes sem értelmezheti törekvésünket másképpen. Nem lehet ellenértéket kívánni egy olyan országtól, amelynek nincsen semmije. Berzeviczy Albert: — Meg kell állapitanom, hogy Benes beszéde jó benyomást keltett és lehetőségét nyújtja annak, hogy inkább megértsük egymást. Herczeg Ferenc: — Benes három pontját egyáltaláhah nem lehet megérteni. Mindenesetre figyelemreméltó dolog, hogy a cseh közvélemény is kezd hozzászokni a revizió gondolatához. kormányzatnak, amelynek még nem volt szava a történtek minősítéséről. Pedig a hivatalos megnyilatkozásból azt akarjuk látni, hogy a rendért felelős államhatalmat reprezentáló kormánynak mi a felfogása a nekünk szánt életről. A tordai szenvedők és megtámadottak keserűségében, fájdalmában, osztozik az egész magyarság testvéri szolidaritása. Pékár Gyula, Berzeviczy Albert és Herczeg Ferenc nyilatkozatai Benes revíziós tervéről
