Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-27 / 96. szám

* KeletiUjsxg Elfogtak egy elcsapott jegyzőt, aki végigszéihámoskodta az országot Dicsőszentmártonban erdészeti inspektornak, Balázs­iakén sziguranca vezérfelügyelőnek adta ki magát (Dicsőszentmárton, április 26.) Néhány nappal ezelőtt megjelent Dicsőszentmártonban egy jól öltözött idős ur, akiről senki sem tudta, hogy mi a neve és a foglalkozása. Az idős ur elment Székely János vendéglőjébe, hol azt mondta, hogy az állami erdészeti hivatal tit­kára és kérte Székelyt, hogy amig elfoglalja a hivatalát, adjon kosztot neki. A vendéglős szí­vesen állt a „titkár ur“ rendelkezésére, sőt la­kást is szerzett. Szombaton hiába várta Szé­kely ebéddel a titkár urat, nem jelentkezett, el­lenben felkereste Székelyt özv. Ágoston Vilma, aki elmondta, hogy nála is lakott egy pénz­ügyi inspektor, akinek 200 lejt adott, hogy az állomásnál lévő csomagjait kiváltsa és azóta nem látta. Mivel Székely időközben meggyő­ződött arról, hogy a titkár ur nincs az erdé­szeti hivatal állományában, sem pedig nem pénzügyi inspektor, megtette a feljelentést az ismeretlen szélhámos ellen. A rendőrség a megadott személyleirás alapján telefon-körö­zést adott le és Kiiküllővár állomáson elfogták az ismeretlent és ma délelőtt beszállították a dicsőszentmártoni rendőrség bűnügyi osztá­lyához. A vallatás során kiderült, hogy az illető azonos Balogh Jenő 61 éves volt biharme- gyei jegyzővel, akit 35.000 lej hivatalos pénz elsikkasztása miatt dobtak ki állásából és a nagyváradi, gyulafehérvári, nagyszalontai és több város hatósága oi^zágosan körözi. A kolozsvári hadbíróság is elítélte egy év­re. Ezenkivifí több betörést, lopást éf csalást ismert be, melyeket az ország különböző ré­szeiben követett el az öt nyelven beszélő szél­hámos. Egyik öt évvel ezelőtti stiklijét is most val­lotta be, mely akkoriban óriási feltűnést kel­tett az egész környéken. Ugyanis hamis iga­zoló okirattal a kezében, mint Perics Emil sziguranca vezérfelügyeiő megjelent a balázs- telkí csendőrségen, hol előadta, hogy Abrahám Vilmos jómódú kereskedő házában akar házkutatást tartani, mert Ábrahám hamispénzt gyárt. Éjszaka ver­ték fel Ábrahámot, kit letartóztatott, de ké­sőbb kiegyezett vele 2000 lejben, sőt Abrahám fogatán ment ki az állomásra, hogy Bukarest­be utazzék jelentést tenni. A stikli csak napok múlva derült ki. A dicsőszentmártoni rendőrség a jegyző­könyvnek felvételét már be is fejezte és az ujj­lenyomatok, valamint a bűnügyi nyilvántartás részére szükséges fényképeket elkészítette és Balogh-ot átkisérteti az erzsébetvárosi tör­vényszékhez. Réthely Ödön haszonötéves jubileuma a Magyar Színházban (Kolozsvár, április 26.) Kedden este a ko­lozsvári Magyar Színház színpadán meleg és hennsőséges ünnepség zajlott le. Réthely Ödön barátai és tisztelői huszonötéves szí­nészi működése alkalmából jubileumot rendez­tek és a Felhő Klári népszínművet parádés sze­reposztásban mirtatták be. A közönség csak­nem zsúfolásig megtöltötte a színházat, ami a mai rossz színházi konjunktúra idejen beszédes bizonyíték arra, hogy a kolozsvári magyar kö­zönség mennyire szereti Réthely Ödönt, az er­délyi magyar színészet tradícióinak méltó kép­viselőjét. A színház közönsége egész este tün­tető szeretettel ölelte magához a jubilánst, aki amikor szétlibbent a függöny, mint egy diák, meghatódva, könnyes szemekkel állt a színé­szek között. A kolozsvári magyar társadalom nevében Fnpp László üdvözölte meleg és közvetlen szavakkal. Méltatta a művész liuszonötéves munkásságát, kiemelte szinpad-szeretetét, ne­mes önzetlenségét és tolmácsolta a magyarság ragaszkodását. Réthely . Ödön, — mondotta Papp László — különösen a népszínművekben ért el nagy sikereket, mert kevés magyar szí­nész van, aki jobban meg tudja jeleníteni a dacos, nótás és mulatós legényt, az olyan le­gényt, kinek a dacossága és duhajkodása mö­gött meleg, szerető szív lakik. Üdvözlőbeszéde végén azt kívánta, hogy még huszonöt évig arasson szép sikereket a iíKalandos átázások:!! ■ - Wassermann: Bula Matari !! !! (Stanley élete) .. .. Lei 60 — ;; !! Nansen: Utazás az úszó jégen Lei 144 — ;; ;; Greehorn: Három világrész csavargója............. Lei 55 — !! J! A legérdekesebb és amellett tanulságos könyvek j j !! Kaphatók a I! !! Minervánál, Cluj— Kvár ! I ! > !' kolozsvári magyar színpadon. Ezután a ma­gyar társadalom nevében gyönyörű babérko­szorút és fehér borítékba zárt ajándékot nyúj­tott át Réthelynek. A kolozsvári színészek s az igazgatóság nevében Fekete Mihály mondott nagyhatású beszédet. Frappáns szavakkal mu­tatott /reá Rétkely alapjellem vonására, puri­tánságára, önzetlenségére s értékes művészi kvalitásaira. Huszonötéves jubileuma alkal­mából a vergődő magyar színészet önzetlen harcosát üdvözli benne és arra kéri, hogy a jövőben is azzal a nemes egyszerűséggel Har­coljon tovább, mellyel huszonöt éven keresztül kollégáinak mindig példát mutatott. A két színész azután a közönség előtt megölelte és megcsókolta egymást. A közönség zajos ünnep­lése közben elfogadott hangon kezdett beszélni a jubiláns, megköszönte a jókívánságokat, az ünneplést és egyszerű szavakkal azt mondotta: „Adja az Úristen, hogy huszonöt év múlva ezen a színpadon ugyanezt a közönséget jó egészségben üdvözölhessem“. Percekig zuigiott a taps cs ismételten függöny elé hívták Réthely Ödönt. Azután megkezdődött a Felihő Klári dísz­előadása. Rég nem láttunk a kolozsvári szín­padon ilyen pompásan és összehangolt, kitűnő eiődást. Mindenki, művészetének legjavát nyújtotta. Réthely Ödön a reászabott szerep­ben, igazi karakter-figurát alakított, minden jelenetével, énekszámával, hangos sikert ara­tott. De exeelláltak mindannyian, Szabó Ica a címszerepet játszta és énekelte kifogástalanul, Fekete Mihály öreg parasztjából áradt a ke­dély. Tóth Elek megszokott nagy formáját mutatta, Földcnyi nemes karakter-figurát je­lenített meg, Miklósi Margit állandó derült­ségben tartotta a nézőteret. A sikerben az epi­zódisták is kivették a részüket. Réthely Ödön huszonötéves jubileuma eseménye volt a Ma­gyar Színháznak. Valóban kiváló embert, nagyszerű színészt s a színpadi kultúrának egyik leglelkesebb harcosát érte megérdemel­ten az ünneplés. A közönség nemcsak könnyes szemekkel ünnepelt, hanem kitűnő előadásban is gyönyörködhetett. Csütörtök, 1933. április 27, Makkéi püspök előadása századunk lelkivilágáról Makkai Sándor református püspök rendkí­vül érdekes előadás-sorozatot kezdett meg a ref. teológián. Három előadást tervez „Lelki­ség az irodalomban“ gyűjtőcím alatt és első előadásában az úgynevezett homo aestétikussal foglalkozott. Kosztolányi Dezső önvallomásá­ból indult ki, aki éles különbséget tesz a homo aestétikus és a homo-morális között, hangoztatván, hogy az előbbi, amelynek ő is képviselője akar lenni, elefántcsont torony­ból hézi a világot, az utóbbi azonban szigorú, de még sem szilárd magatartásával az erősza­kot idézi fel a világba. Makkai Sándor, bár teljesen egyetért Kosztolányi Dezső fejtegeté­seinek elvi részeivel, fontosnak tartja megál­lapítani, hogy az erkölcsi és az aestétikai je­lenségek nem állanak szemben egymással, de ugyanannak az emberi értéknek más és más téren való megnyilatkozásai. A szép, a jó és igazság fogalmai egybeesnek és a szép csele­kedet önnönmagában véve involválja a jócse­lekedet fogalmát és viszont- Az erkölcsi ember is elitél\ az erőszakot és az erkölcsi ember is azt mondja, amit Kosztolányi, hogy a mai vi­lág az erőszakinak és a terrornak a százada s hogy ennek a világnak alacsonyrendü mozgal­maitól és irányaitól el kell fordulni. Ma első­sorban lelki válságot élünk — mondotta Mak­kai püspök — és úgy az aesthezis, mint a mo­ralitás magasabb szemszögből nem jelönthet­nek egyebet, mint tiltakozást a lelkiválság következtében keletkező durvaság ellen és föl - ébresztését az igazi evangéliumi alapon álló ember egyetlen fegyverének: a lelkiismeretnek. Makkai püspök szellemes dialektikával épí­tette fel érvelését a magasabbrendü erkölcsi ember mellett és megtalálta azt a szintézist, amelyet Kosztolányi Dezső önvallomása ép­pen saját álláspontjának egyoldalú kihangsu- lyozásán figyelmen kivül hagyott. Makkai püspök előadását igen nagy számú, emelke­dett szempontú közönség hallgatta végig, amely lelkesein ünnepelte az előadót. PAP VERA mozgásművészeti iskolájának uj címe május 1-től: CLÖJ—KOLOZSVÁR CALEA VICTORIEI 27■ Telefon: 4—13. Századik évébe lépett a Kolozsvári Kaszinó A Kolozsvári Kaszinó hétfőn délután tar­totta meg közgyűlését, amelyen az egyesület százéves fennállását ünnepelték. Macskássy Fái korelnök ismertette a Kaszinó százéves múltját. Ezután egyhangúlag a következő tisz­tikart választották meg az 1933. évre: Igazga­tóság, Ugrón István, gr. Béldy Kálmán, gr. Bethlen László dr. Választmány: Barcsai Ta­más, id. báró Bánffy János, dr. gróf Bethlen György, báró Bánffy Dániel, gróf Bethlen Ba­lázs, gróf Bethlen József, Gaál Ernő, Inczédy Jocksmau Ödön, Matskássy Pál, gróf Teieky Arthur, Velits Zoltán, báró Bánffy Ferenc, gróf Bethlen Ádárn. gróf Bethlen Bálint, id. gróf Bethlen Pál, id- gróf Béldy Ferenc, báró Jósika János, dr. gróf Loigothethy Orest, gróf Mikes Zsigmond, Matskássy András, gróf Te- leky Géza, báró Wesselényi István. Póttagok: ifj. báró Bánffy János, gróf Teieky Adám, gróf Nemes András, Sándor Béla. Titkár: dr. Bankó János. A jubileumi közgyűlést közös vacsora zárta be. ...................................................... iii'imiaiiaaiasaagt * Az adók beszedéséről és végrehajtásáról szóló törvény (folyó óv április 13. Mon. Of.) magyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Memorandului 24. Ára 30, vi­dékre 40 lej. Aranyértéknél több a bizalom! Festés, tisztításban CZINK cég fogalom.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents