Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-16 / 88. szám
Az állam mindenhatósága kutatjuk, hogy minő változások észlelhetők korunk politikai eszmeáramlataiban a múlthoz képest, úgy találjuk, hogy az állam eszméje körüli felfogások a legjelentőségeseb- bek. Az államnak azzal a jogi eszméjével szemben, amelyet beidegeztünk magunkba az egyetemen, merő ellentétben állanak az uj állaimeszme elméletek. A bolsevizmusnak állam- teóriája forradalmi elhajlás a konzervativ- liberális államteóriától és éppen olyan elhajlás a nemzeti szocialisták és az olasz fasiszták államteóriája is. Az állam eszméjét a világháború utáni korszakig empirikus alapon néztük. Hivatását abban láttuk, hogy polgáraink jólétére és biztonságára, avagy kölcsönös megsegitésére legyen. Hobbes cs Rousseau gondolatmenetén építettünk tovább, az embereknek egymás között kötött szerződése alapján, tehát individuálisan. Az egyes polgárokat mehanisztikus kapcsolat köti össze, az állam csak mint az egyes polgárok számszerű összessége létezik, az egyének szabadon társulnak, az állam természete külsőleges, eszközszerü. A marxizmus kikezdte ezt az állam-képletet, az államot nem az emberi egyenlőség alapján felépült össze- müködésnek tekinti, hanem osztályképviseletnek, amikor is nincs több jelentősége, mintáz, hogy az elnyomó osztály fékentartsa az elnyomottakat. Az állam — hangoztatják a marxisták — osztályellentéttel született és az osztály- ellentétek megszűnésével el is fog halni. Az államnak tehát az a rendeltetése, hogy a fejlődés folyamán feleslegessé tegye magát. A hagyományos álamtudomány azonban nemcsak kizárólagosan empirisztikus, hanem ideálisztikus felfogású is és szerinte — e felfogás tipikus reprezentánsai Arisztotelész, Pláto és Hegel, — az államnak az egyeseken túl saját valósággal kell bírnia. Hegel szerint „az állam az erkölcsi eszme megvalósulása, az a tökéletes közösség, amelyben egyedül valósit- ható meg az ember eszes volta“. Az állam mindenhatóságát ö vitte a köztudatba és bár a hegeid dielektikus gondolkodást felhasználják a marxista állambölcsészek is, Hegel az apja úgy a fasiszta, mint a horogkeresztes államteóriának. Lássuk előbb, hogy gondolkodnak a fasiszták az állam szerepéről! „A nemzet —- mondotta ki a fasiszta párt 1921-ben pártkongresszusán — nem az ország lakosainak summája, vagy a pártok berendezése egyes célok elérésére, hanem, organizmus, amely a generál ciók végtelen sorát öleid fel, amelyben minden egyes csak átmeneti tag és amelynek főcélja összefogni a faj összes szellemi és testi erejét. Az állam a nemzet kifejezése. Az állam szuverén és független az egyháztól.“ Ebben az elképzelésben az egyén csak függvénye az államnak, önmagát csak annyiban élheti ki, amennyiben mint atomja az államtestnek, az egészet szolgálja. A szuverénitás joga itt nem a népet illeti meg, hanem az államot. Ebből a felfogásból következik azután a demokrácia, a liberalizmus, a parlament elveinek megtagadása, szakítás egy olyan politikai korszak állam- és ember szemléletével, amely a francia forradalom eszmeáramlataiból kiindulva az emberi egyenlőség és szabadság gondolatában épült fel. A nemzeti szocialisták államteóriája az állam ily értelmezésű mindenhatóságának elvére támaszkodik. A különbség legfeljebb az, hogy a németség szellemi alakulatának megfe- lclőleg misztikusabb körülírásokat keres és szakítva az ész argumentumaival a német állam koncepciót az ösztönök világába utalja. A nemzeti szocialisták egyik állambölcsésze, Rudolf Jnng, azt mondja, hogy „a ver hangja önkénytelenül késztet visszanyúlni az ősi saját intézményekhez“. Hogy azután a Stäude- vertretungot amely az orosz tanácsképviselct- nek modernizált formája és amely a korporációs állam képletében az olasz állam berendezkedésnek is tünete, miért képzeli a német állambölcsész tipikusán német intézménynek, abban megint a német pátosznak, ennek a rendkívül jelentőséges formáló tényezőnek van szerepe. A németek szeretik hangoztatni, különösen mostanában, a politikum primátusát a gazdasági kérdések felett. Szeretik magukat feltüntetni elsőrendűen „politikai“ lényeknek, noha a nyugati államok lakói, között éppen a németek a politikailag legkevésbé iskolázott faj, a reálitások, hétköznapiságok érzése nélkül, népegyéniségében is még mindig keresve a kibontakozás és megszilárdulás formáit. Hogy a liberálizmus a nagy nyugati népek országában éppen a németeknél bukott meg a leghamarább, annak oka, hogy a francia liberalizmus mindig racionális volt, az angol mindig benne ólt a személyes szabadság és az autonómiás gondolat valóságában, a német azonban liberalizmusában is elvont volt, merev, szellemiekbe szublimált. A nemzeti szociá- lizmus is ködös teorémákba burkolja a „harmadik birodalom“ állameszméjét, noha a nemzetiség tudata olyan valósága a népeknek, mely tői remélni lehet: ez az ősi alapérzés le fogja vetni magáról a fölösleges ballasztokat. Viszont fájdalom, annak lehetősége is fennáll, hogy a nemzeti szocialista akció megfosztva a metafizikai kisérő jelenségeitől, tulnyersen tükrözteti majd vissza a forradalom erőszakának jelenlétét és még jobban eltaszitja egymástól a mögötte álló eszméket a tömegek cselekedeteitől. A fasizmus és a nemzeti szocializmus államszemlélete a vallás-leér dést h áttérbe szet- ritja, érthető tehát, ha az egyház nem szívesen vállalja a nacionalista ideológiából kitermelt „korlátlan“ állam teóriát. Az egyház szükségesnek érzi, hogy a lankadó régi és a feszi tő ij állameszmék malomkövei közé szorítva, aktiv állameszme köré csoportosítsa a maga korszerű elképzeléseit. így született meg az állam empirisztikus és az állam idealisztikus képlete mellett az univerzális állam, amelynek főteó- retikusa, Othmar Spann. Az univerzális felfogás a közösségből indul ki, de ez a szellemi jel napokban megjelent Erdély városaiban is az utca falán kirakatokban és a legkülönbözőbb irodákban a május 6-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár ezidei plakátja. A háttérben füstölgő gyárkémény, de előtte fehér galamb száll merkurbottal a csőrében. A gazdasági közeledés, a békés kereskedelmi együttműködés szimbóluma ez, mintegy jelzője annak az útnak, amelye© haladva jobb gazdasági viszonyok közé kerülhetünk. Már a régi francia közmondás is azt tartja: „Le commerce c‘est la paix. A nehéz gazdasági viszonyok edenére a magyar gyáripar, a kisipar és a mezőgazdaság újból _ mindent elkövettek arra, hogy a nemzetközi kereskedelem nagy ünnepét és pro paganda-akcióját, a Budapesti Nemzetközi Vásárt méltó keretekben kialakítsák. A vásáron ez évben is, több mint 1200 kiállitó vesz részt. Felvonul benne az egész magyar termelés kiegészítve számos külföldi céggel. Az általános ipari és mezőgazdasági bemutatót közel 20 külön csoport egészíti ki, amelyek közül megemlítjük az állaydó áivairevü-1, a szépség ás egészség kozmetikai kiállítását, a közüzemek csoportját, a repülőgépkiállitást, a borcsoportot, amellyel kapcsolatban borkóstoló versenyeket is tartanak, a bélyeglciállitdst és a vásár legterjedelmesebb csoportja1, az épitővaló kapcsoltságával.“ A gyűjtő közösség fogalmából következik — irja Spaam — hogy a szellemi és élettartalom bizonyos belsőleg azonos fajú életkörökre, azonos fajú kettőség- körökre, vagy szellemi tartalom körökre tagozódik, arra, amit szellemi rend névvel illetünk. A szellemi rendek szervezés által cselekvő hatást nyernek. A cselekvő rend egyike kü- lölnösképen a vallási rend mellett az egyház és gazdasági rend mellett az állam. Az állam tehát nem abszolút Központ, hanem megvannak a maga sajátos' feladatai. Átmenetileg Spann is hajlandó elismerni egy általános jellegű tömegmozgalom létjogosultságát, de be kell következnie az államop belül a kiváloga- tódás folyamatának. Ö is rokonszenvezik a korporációs állam gondolatával, de nem úgy, mint például a fasizmus: az egyazon foglalkozású kategóriáknak nem csak össze kell fog- niok, de külön is kell válniok és a „kiválódás“ alaptétele az univerzális államteoriából következő tanításoknak. Mellesleg az Othmar Spann-féle modernista irányzat és a katolicizmus államirányzata között ma is hatalmas ür tátong. XI. Pins quedragesimo anno enciklikája ugyan a céhrendszerü hépképviselet elve alapján áll, abból a meggondolásból, hogy a demokrácia elve igy könnyebben megvalósítható lesz, mint a párturalomtól tönkre tett parlamentárizmus- ban, de viszont az egyház olyan megoldásba, amely csak a mindenható állam totálitásának létjogosultságát ismeri el, sohasem fog belemenni. Ligeti Ernő. ipari kiállítást. Nagy jelentőségű az érdeklődők szempontjából az a számos kedvezmény, amely a vásárigazolvány alapján minden látogató rendelkezésére áll. Az utazóközönség újból vizűm nélkül utazhat Magyarországra és a vízumot utólag válthatja meg, ezúttal csak_2.50 pengőért a vásár területén. Az utazásra 25—50%-ig kedvezmény áll rendelkezésre, nemcsak a vasutakon, hanem a Duna-hajózási vállalatokná, is. Kedvezményt nyújtanak a légiforgalmi vállalatok. Az utazás kedvezménye május 1-től 20-ig érvényes. A vásár látogatóit Budapesté© gazdag Programm várja. A vásár hetében tartják a nemzetközi Liszt Ferenc-hangversenyekst. A vásár alatt zajlik le számtalan gazdasági kongresszus, a sportélet minden terére kiterjedő sportesemény. A budapesti színházak _<§s mulatók díszelőadásokat .rendeznem. Felkészülve. várja az érkezőket Budapest számtalan egyéb látványossága is. Budapest egyébként ma Középeurópa legolcsóbb fővárosa. Hat-nyolc pengőért már a legjobb penziók teljes napi ellátást és szállást nyújtanak. A szállodák is elsőranguak és olcsók. A menü 1 pengő és 1.60 pengő között kapható- 2.40 pengőért már a dunaparti szállodák terraszán étkezhetik a közönség. MoIozsvUpí szíraliűzsik műsora* i I CORSO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor EOISOM Előadások: 3, 6 és 9 órakor ROYÄL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Húsvéti műsor: Táncol a garnfzon (Audienz in Isehl) Marta 1 ggerih, VV illy Eichberg, Szőke Szakáll. Strauss zene. Operett világsláger. Husvét első napján d. e. Matiné Kékexpress, nagy orosz film. Husvéttól Patt és Pa’tachcn első beszélő filmje: Holdkárosok 1933 év produkciója. Ezenkívül Micki Maus. Húsvéti műsor: A császári udvar Lilian Harvey, Conrad Veldt. Fiimosoda. Offenbach zeae. Husvét első napján d. e. Matiné fi íevaaS kőséf 'Dirigible). Szenzációs repülő-film. A a IS«©»BÁBÁN KrletiUisxg tm. ávrifis 16. O f. At' legii közösség azonos a szellemi jellegű kettősséggel: „egyik embernek másik emberrel Olcsó árak és gazdag program várja a Budapesti Nemzetközi Vásár látogatóit 1.200 kiállító, 20 külön csoport, utazási kedvezmények, zenei, színházi és sport-események a vásár és Budapest május havi programjában
