Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-16 / 88. szám
o KriEnUfsm ms. Aprilis 16. Betitle» György cps*óf nundien fortnnof eljárt es tömegesen elbocsátott magyar vasutasok érdedében A miniszterelnöknél, a közlekedésügyi miniszternél, vasúti vezérigazgatónál, — Megígérték, hogy újból tárgyalás alá veszik a kétezer lelketny omorba taszító rendelkezést \ nfifficfyar Párt elnökének nyilatkozata (Kolozsvár, április 15.) Amikor Bethlen György gróf, a Magyar Párt elnöke értesült a ^magyar vasutasoknak tömeges elbocsátásáról, nyomban intézkedett a súlyos jogtalanság, a kétségbeejtő , nyomorbataszitás adatainak gyors összegyűjtéséről. Ez adatokat, amint kézhez kapta, sietve utazott lie Bukarestbe, hogy a parlamenti ülésszak bezárása előtt a legilletékesebb tényezők elé tárhassa a?t a sérelmet, amivel most hirtelen, mintegy kétezer magyar lelket dobtak oda, kiméletle- nül az éhhalakiak. Bethlen György pártelnök átérezve az egzisztenciájukban pusztulásra ítélt emberek sorsát s ismerve azokat a nehézségeket, amelyekbe az ilyen legsúlyosabb jogtalanságok orvoslása is ütközik, Bukarestben fáradságot nem ismerve, napokon át járta az utat ennek az ügynek Pontinsától Pilátusáig s igyekezett feltárni ennek a súlyos sérelemnek jogi és méltányossági szempontjait. Parlamentben, minisztériumokban, a vasútnál. A pártelnök kérést© az érintkezést Vaid a miniszterelnökkel, Mirtó közlekedésügyi miniszterrel s Maniu Gyulával is, valamint másokkal, akik ebben az ügyben tehetnek valamit. Éppen ezekben a napokban volt a konverziós törvényjavaslatnak a tárgyalása, amit a kamarában hajnalig tartó ülésen, a szenátusban éjjeli ülésen tárgyaltak s a tárgyalásokon Vaida miniszterelnök is részt vett, de a törvényjavaslat vitáját éppen Mirto vezette a kormány részéről, akinek miniszteri hatáskörébe tartozik a vasut is. Igen nehéz volt megtalálni azt az időpontot, amikor a miniszterelnök és Mirto miniszter a lázas parlamenti ülésezések, éjjeli kimerültségek közepette ez ügynek a tárgyalására elvonhatok voltak. Amikor a parlamenti ülésezésnek szünete volt, akkor Bethlen György gróf a vasutigaz- gatóságnál, vagy a munkaügyi minisztériumban, vagy a közlekedésügyi minisztériumban leste a pillanatot, hogy, illetékesekkel tárgyalhasson. Mindenek előtt Hossu vasutigazgatót, majd Mereula vezérigazgatót kereste fel. A miniszterek az éjjeli ülésezés fáradalmait délelőtti alvással pihenhették ki, a Magyar Párt elnöke, aki személyesen maga akart a segítségre még felhasználható napokon a nyomorba taszított vasutasok ügyében sürgősen eljárni, nem szakított időt a pihenésre. Közben interpelláció tárgyává is tette a kamarában ezt a rendkívüli sérelmet. A miniszterelnöknél. Vaida Sándor miniszterelnököt nem lehetett a miniszterelnökségen megtalálni. A kamara reggelig tartott éjjeli ülésén voltak izgatott és lázas jelenetek. Egy alkalommal, az éjfélutáni időben, a miniszterelnök is, Mirto mi niszter is igen türelmetlenül, rossz néven vet ték, hogy a konverziós javaslat egyik pontja hoz a Magyar Párt módosító javaslatot adott elő s élénk, mondhatni éleshangu vita zajlott le, amiben Bethlen György is részt vett. E vita után következett szélcsendben Bethlen György gróf odament Vaida miniszterelnökhöz, eléje terítette a vasutas elbocsátásokról összeírt adatokat, milyen hosszú szolgálati idő után hány gyermekes családapákat, miiyen tömegben dobtak az uccára. S megkérdezte: H IcibUyta*' Hl$ nOBOM SO f KÖZtP DOBOZ \ NAGYDOBOZ -Mii5£| SÁL AíQt DOBOZ-ZBLjO-Í csodálható-e ha minden magyar ember lelke tele van keserűséggel? A miniszterelnök átnézte az adatokat; meghallgatta az előterjesztést, jegyzeteket készített, majd Ígéretet tett, hogy Mirto miniszternél maga is szóvá fogja tenni. Mirto miniszternél. A miniszterelnök ezt az ígéretét be is váltotta. mert Mirto miniszterrel tényleg beszélt, mielőtt Bethlen György gróf a miniszterrel találkozhatott volna. Mirtot a Magyar Párt elnöke vasárnap hiába várta a minisztériumban, ahova nem ment fel. Délután a szenátusban már a miniszter is kereste Bethlen György grófot, aki azonban ebben az időben a vasut- igazgatósághoz ment fel, hogy ott várja be a minisztert. A pártelnök tudta, hogy az igazgatótanácsnak ülése lesz, amelyen a miniszter is részt akar venni. Itt sikerült is csütörtökölj este a találkozás. A vasut igazgatótanácsának az ülése előtt Bethlen György grófnak alkalma volt Mirto miniszternek feltárni azt az elkeseredést, amit a nyelvvizsga cimén tömegesen végrehajtott vasutaselbocsátások előidéztek. Ismertette a jogi álláspontot és a méltányossági szempontokat. E beszélgetésbe be- vonódott később Mereuta vezérigazgató is. Mirto miniszter Ígéretet tett, hogy a végleges választ igen rövid időn belül meg fogja adni. „Jfoţjrfosztó álláspont“ Bethlen György grófhoz, a pártelnökhöz a Keleti TJjság munkatársa kérdést intézett, hogy milyen benyomásokat szerzett e fáradozása alatt. A pártelnök a következőket mondotta: — Ami emberileg lehetséges volt, azt ez idő alatt, ebben az ügyben igyekeztem megtenni- Legelőször Hossu vasutigazgató úrral sikerült találkoznom, akit felkerestem s aki ismerte már ezt az ügyet és ismerte e rendelkezés jogsérelmeit is, azonban ilyen intézkedés nem tartozik az ő hatáskörébe. Felkerestem Mereuţa vasúti vezérigazgató urat s kétizben is volt alkalmam vele beszélni. Az ő adatai szerint körülbelül ötszáz azoknak a vasutasoknak a száma, akiket most a nyelvtudás hiánya miatt elbocsátottak s mintegy húszán közülük tisztviselők, a többiek alkalmazottak, munkások. Azt a magyarázatot adják, hogy részben költségvetési okokból fordultak ehhez az intézkedéshez s a vasutigazgatóság jogügyi osztálya véleményt adott volna, amely szerint a vasut nem kötelezhető elbocsátás esetén a nyugdíjigény elismerésére és ilyen bírói döntésre is hivatkoznak. Azóta ez a jogi álláspont még amennyiben helytálló is lenne — már megdőlt. Szerintünk, ez nem jogi, hanem jogfosztó álláspont, mert hiszen, akik állandóan fizették a nyug- dijjárulékot s ezzel maguk adták össze a nyugdíjazásuk pénzügyi alapját, mondhatni kétoldalú jogügyletet kötöttek a vasúttal, amitől csak fegyelmi, vagy büntető utón volnának megfoszthatok, még a megkövetelhető nyelvtudás hiánya esetében is. De itt olyan esetek állanak fenn, hogy az előző nyelvvizsgákon nem a nyelvtudás hiányáról, hanem ennek ellenkezőjéről tettek bizonyságot. De a nyelvtudás hiánya semmi esetre sem minősíthető ilyen jogvesztést maga után vonó vétségnek, hanem a legrosszabb esetben is csak szolgálat- kóptelenségi oknak minősíthetnék, mint amilyen például valamilyen testi fogyatékosság. Mereuta vezérigazgató ur azt is mondotta azon ban, hogy a vasutigazgatóság egyáltalában nem kivan akadályt gördíteni a nyugdíj foAz Elegáns Nő minden alkalommal Estélyi ruhához ji llBÜT Bevásárláshoz Äff ü. Sporthoz harisnyát visel lyósítás elnyerése elé. A nyugdíjazás ugyanis nem az igazgatóságnak a hatáskörébe tartozik. Valamennyien ismerjük azonban, hogy a gyakorlatban a nyugdijközpont, hogy szokta elintézni a vasutasoknak ezeket a nyugdíjügyeit s milyen késedelmesen jutnak nyugdíjhoz még azok is, akiknek a nyugdíjjogosultságát elismerték. Bethlen György gróf elnök, hivatkozott arra, amit parlamenti interpellációjában is előadott, hogy csak a napokban szavazta meg a parlament a vasúti"' alkalmazottak szervezeti szabályzatát s e törvényhozási intézkedés az 56. paragrafusban világosan kimondjailyen elbocsátások csakis a fegyelmi bizottság véleménye alapján, de a nyugdíjjogosultság épségbenhagyásával történhetnek meg. A néhány nappal ezelőtt piegezavazott törvényt már is figyelmen kivül hagyták. Mereuţa vezérigazgató közölte, hogy a vasut igazgatótanácsának egy korábbi határozatát hajtották végre ezekkel az intézkedésekkel, azonban végül is megígérte, hogy a Magyar Párt elnökének a közbenjárása következtébe’ az igazgatótanácsban újból tárgyalás alá veszik ezf a határozatot. Bethlen György gróf memorandumot vitt a közmunkaügyi minisztériumba és átnyújtotta az államtitkárnak, majd érintkezésbe lépett Sorban kisebbségi miniszterrel is. Az Ígéretek után. A minszteri és vezérigazgatói ígéretek szerint a tömeges elbocsátás ügyét tárgyalás alá veszik. Hogy mit jelent ez, erre nézve Bethlen György gróf a következőket mondja: — Minden fórumot igyekeztem felkeresni és mindent megtettem* ami lehetséges volt. Remélni szeretném, hogy ezt a kiáltó jogtalanságot, ötszáz család egzisztenciájának ilyen kíméletlen, jogellenes módon való tönkretételét revizió alá veszik. Ez a könnyelmű diszponálás kétezer lelket taszít a pusztulásba a mai rettenetes gazdasági viszonyok között s éppen ezért várjuk, hogy az illetékes tényezők még egyszer megfontolva, a jobb belátás és a jogérzék által indíttatva, a kérdést az emberiesség, méltányosság és törvényesség figyelembevételével oldják meg. A Magyar Párt elnöke minden fórumot eljárt s az emberiesség és jogosság mindén érvét felhasználta. Az ei’edmény azonban azoknak a belátásától függ, akiknek kezében van a döntés joga.