Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-15 / 87. szám
5 KELETlUjSm rV Cr M A XVI. ÉVF. 87. SZÁM. Megfojtja a uj törvény az látványossági adóról szóló mozgószinházakat A tiz százalékos adót huszonöt százalékra emeli, a jegyeket uniformizálja, megszünteti az összes szabadjegyeket és legkisebb szabálytalanságok miatt 5000 lej bírsággal és évig terjedhető börtönnel sújtja a mozisokat öt (Kolozsvár, április 14.) A látványossági adóról szóló uj törvény a hivatalos lapban még meg sem jelent, máris a pénzügyminisztérium távirati rendelkezéseket küldött a pénzügyigaz- gatoşăgokhoz, hogy a törvény rendszabályait és intézkedéseit husvét első napjával léptessék életbe. Mintha Madgearu pénzügyminiszter az állam megrendült pénzügyi háztartását a tnozi- hevételekből akarná helyreállítani, úgy feet az uj törvény, amely nemcsak a népnek az olcsó szórakozását akarja tetemesen megdrágítani, de a távirati intézkedésekből arra lehet következtetni, hogy a romániai mozikat létalapjukban fogja megrendíteni. A kolozsvári pénzügyi aazgatósághoz megérkezett távirati rendelkezés az itteni mozik vezetői körében valóságos pánikot keltett. Nem akarnak hinni a szigorú rendelkezéseknek, amelyek a mozik életét és fejlődését gúzsba kötik. A múltban a mozik a bevételek után körülbelül tiz százalék látványossági adót fizettek, illetve pausálészerü összeget, ami igy is óriási teherként nehezedett a mozgószinházakra. Az ui törvény előfordul, hogy egyesek, rendszerint gyermekek a mozikba beszöknek anélkül, hogy a szinház igazgatóságát ezért feleőssé ehetne tenni. A büntető szankciók közt szerénél: ha a szinház vezetősége a rendeletben előirt intézkedéseket nem respektálja, akkor ötvenezer lej birsággal és egytől ötévig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Az uj törvény szombaton fog megjelenni a Monitorul Ofieialban. A mozgószinházak vezetősége halálos rettegéssel várja a törvényt, amely bizonyára még több olyan intézkedést tartalmaz, ami a hevenyében összekapkodott távirati rendelkezésből hiányzik. A látványossági adóról szóló uj törvény nemcsak a mozgószinházakat köti gúzsba, hanem a közönséget az egyik olcsóbb és legnépszerűbb szórakozástól fosztja meg, mert valószínűnek látszik, hogy a 25 százalékos adó meg fogja drágítani a jegyeket s a mozgószinházak nagyrészét anyagi katasztrófába dönti és néhány hónap alatt minden második mozi kénytelen lesz a kapuit bezárni. Amint értesültünk a mozgószinházak szindikátusa mindent el fog követni, hogy az elhibázott és elhamarkodott törvényt módosítsák, a bruttó jövedelem után. számítandó 25 százalékos látványossági adót redukálják s a keresztülvihetetlen és megvalósíthatatlan rendszabályokat a rendeletből töröljék. Az uj törvény az alkotmány intézkedéseibe ütközik s máris úgy halljuk, hogy az egyik bukaresti mozi provokátiv módon meg fogja szegni az összes szabályokat s midőn a bírságot kirójják, akkor a Semmitőszékhez fordul és azelőtt fogja igazolni, hogy az uj törvény az alkotmányba ütközik, tehát azt módosítani kell. A római cézárok azt mondották: panem et circenses, kenyeret és cirkuszt a népnek. Nálunk már régóta nem adnak kenyeret és most már a cirkuszt is el akarják venni. Porváros lett a régi ászfaltvároshól A földgáztársaság tönkretette Marosvásárhely aszfalt- burkolatát» amelyre olyan büszke volt a székelyfőváros polgársága — Porban fürdik Vásárhely viz helyett aa eddigi tiz százalékot egyszerre hu* szonöt százalékra emeli s a huszonöt százalékot a bruttó bevétel után állapítja meg. Hogy az ellenőrzés tökéletes legyen, maga a pénzügyminisztérium bocsát a pénzüg.vigaz- gatósácok utján viznyomásos panirt a mozik részére, amiből a mozgószinházak a jegyeket csinálják s már a perforáláskor előre ki kell fizetni a huszonötszázalékos látványossági adót A pénzügyminisztérium az alkotmányba ütköző módon maga akarja megállapítani a mozik helyárait is. Minden mozgószinháznak be kell küldenie a szinház belső területének, befogadóképességének s az ülőhelyeknek a tervrajzát. amelynek alapján a saját hatáskörében állapítja meg, hogy milyenek lehetnek az uj helyárak. Sőt a törvény kimondja az egységes jegyek rendszerét is- A földszinten minden helynek az ára egyenlő lesi; és ugyancsak uniformizálja a törvény az erkély-helyárakat is. Megdöbbentő az a tájékozatlanság és hozzá nem értés, amellyel az uj látványossági adóról szóló törvényt elkészítették. Hogyan gondolják a pénzügyminisztériumban, hogy akár a földszinten. vagy akár az erkélyen uniformizált és egyenlő értékű jegyeket szabad csak árusítani? Hiszen a múltban a földszinten legalább három-négyféle minőségű jegyeket osztottak ki. mert minden mozinak a nagyságától és hosszúságától függ. hogy a közönség mennyire élvezheti a filmet. De mindezekről nem is szólva, a legnagyobb visszaélésekre adhat alkalmat a rendelkezés, mert ha egy nagyvárosban az egyik mozis jó viszonyban akar lenni a pénzügyminisztérium tisztviselőjével, aki a helyárakat állapítja meg és osztályozza, akkor protekcionizmussal megölheti a konkurrens mozikat. •Már pedig a protekciós rendszert, a minisztériumokba velő bejáratosságot és összeköttetéseket máról-holnapra megváltoztatni nemcsak Romániában, hanem sehol a világon nem lehet. Egy olyan mozgószinházban. ahol nincs erkély, ott a fölrisziuti helyárak teljesen egyformák lesznek. Még a legjobb jegyért, illetve a legjobb ülőhelyért is annyit kell flizetni. mint a legrosszabbért. amelyik elől van és ahonnan a filmből jóformán semmit sem lehet látni. A kolozsvári pénzügyigazgatásé ghoz már le is küldötték a viznyomásos panirt. de meg lelehet állapítani, hogy mindössze csak annyi készlet érkezett, ami a kolozsvári mozik részére egyetlen napra elegendő. Mi történik husvét másodnanián. amikor a mozik zsúfolásig megtelnek. honnan vesz a szinház a negyek kibocsátására meghatározott viznyomásos papir- készletet? Az uj rendelet megszünteti az összes inguen- és kedvezményes-jegyehet is.. A jövőben senki, sem a színház alkalmazottai, sem a sajtó képviselői ingyen nem léphetik át a mozik küszöbét, mert a törvény drákói rendszabályokat és bírságokat helyez kilátásba. Nem kevesebb, mint húszezer lej bírsággal bünteti meg azt a mozgószinházat, amely szabadjegyeket bocsát ki. Ha a színházba a hatósági razzia alkalmával öt embernél nem találnak jegyet, akkor ugyancsak hnszezer lej bírságot róhatnak ki. Pedig még a legszigorúbb ellenőrzés mellett is (Marosvásárhely. áDrilis 14. Saját tudósítónktól.) ..Aszfaltváros“-nak hívták békében Marosvásárhelyt s a humoristák is sokat köszörülték a tollúkat a kukoricaföldek mellett elvezető aszfalt-járdákon. Tény az. hogy Marosvásárhely a legrendezettebb. legtisztább és legesinosabb városai közé tartozott az országnak. Nem csoda, mert az aszfalttal bevont terület az összes útburkolatoknak 90 százalékát teszi ki. ha a gyalogjárókat is beleszámítjuk, de a gyalogjárók nélkül is eléri a 8Ó százalékot. Annakidején négy és félmillió arany koronába került Marosvásárhely uccáinak a beasz- faltozása. amit a Magyar Aszfalt Társaság végzett el olyan föltétellel, hogy néhány éven keresztül még az ő kötelessége lesz az utak kijavítása- Nemsokára ezután kitört a világháború és pontot, tett a városfejlesztési programra. Az aszfaltburkolatok sorsát is megpecsételte a világháború. Nem volt abban a helyzetben a Magyar Aszfalt Társaság sem. hogy vállalt kötelezettségének elegei tehessen. Jöttek aztán a németek, kiknek nehéz tüzérségi ágyúi végigvonultak Marosvásárhelyen és valósággal fölszántották a főbb útvonalakat. A világháború végén bekövetkező impérium- változás ideje sem volt alkalmas arra. hogy a város alaposabb útjavításokat eszközöljön. Jóllehet évenként öt-hatmillió lejt kellett volna az aszfaltok karbantartására fordítani, éveken keresztül a jelentéktelen toldozás-foítozástól eltekintve úgyszólván semmi javitást nem csinált a város. Egészen természetes, hogy ilyen körülmények között tönkre kellett menniök az uoeák burkolatainak. Különösképpen fokozta a város külső képének fiz eltorzulását a földgáz bevezetésével járó aszíaltfelbontás is. A város legtöbb uccájában egy méter széles csikót vágtak föl az úttesten végig, hogy a gázcsöveket lefektethessék. Azóta már két esztendő is eltelt és az aszfalt hátán hasított csikók még mindig ott éktelenkednek, mert nincs gazdája, aki helyreállítsa, visszafedesse azokat. A város a földgáz- társaságtól várja a helyreállítást, mert a föld- gáztársaság, bontatta fel az aszfaltot, a földgáztársaság pedig azzal érvel, hogy néki tulajdonképpen még mai nap sincsen érvényes szerződése a várossal, nemhogy abban az időben lett volna, amikor a földgázai bevezették és dr. Popescu Adrián volt az interimar elnök. Legújabban van valamelyes kilátás arra nézve, hogy Marosvásárhely és a íöldgáztársaság között megegyezés jöjjön létre az útburkolatok helyreállítására vonatkozólag, de ez még mindig nagyon gyenge vigasztalás a polgárságra, mely végeredményben kénytelen elszenvedni a felemás intézkedésnek minden káros következményét. Kénytelen főképpen lenyelni azt a sok port, ami a fölbontott aszfaltcsíkokról fölszáll, valahányszor egy autó végigszáguld rajtuk. A legporosabb országutnak is dicséretére válna, olyan fullasztó porfelhő vem két-háromnapos száraz idő után nemcsak a kisebb uccákon, hamm még a főtéren is. Egyik előző városi közgyűlés foglalkozott az utak rendbehozatalának kérdésével és ennek során a városi tanácsnak, meg a műszaki hivatalnak azt az utasítást adta a közgyűlés, hogy dolgozzon ki egy uj útépítési programot. Információnk szerint a műszaki hivatal által kidolgozott programban benne van az a terv, hogy az aszfalt helyett bazalt kockákat rakjanak olyan uccákban, ahol nagyobb teherforgalmat bonyolítanak le. Az aszfalt mizérián kivül van azonban Marosvásárhelynek egy másik sürgős megoldást váró problémája: a vizkérdés. Hiszen köztudomású dolog, hogy ennek a városnak nincsen sem minőségileg, sem mennyiségileg tiszta, ió ivóvize. Ezen a bajon is lehet segíteni a vízmüvek kibővítésével amikor viszont húszmilliós befektetés szükséges Stan Vidrighin véleménye szerint. Amig ez a két probléma nem nyer megoldást Marosvásárhelyen, addig bizony úgy élnek a székely főváros polgárai, hogy porban bővelkednek és vízben szűkölködnek. Mint két évtizeddel ezelőtt, sőt a mostani helyzet talán még rosszabb is. T -T. — Az udvarhelyi magyarság demonstrativ megnyilatkozása Szabó Béni képviselő mellett. Székelyudvarhelyről jelentik: A Magyar Párt végrehajtóbizottsága foglalkozott Szabó Béni magyar képviselőnek a közélettől való visszavonulási szándékával, amely az összmagyarság körében általános megdöbbenést váltott ki és igen ipeleg hangú levelet intézett hozzá, amelyben áldásos munkásságát méltányolva, az ud- varhelymesvei magyarság nevében arra kéri. hog ' vegye revízió alá elhatározását és képességeit, eredményes és pótolhatatlan munkásságát ne vonla meg az összmagyarságtól. Husvétra kalap- és férfidivatcikkeket legjobban és legolcsóbban a HiLAPKIRALY DIWVrÁRUHÁZÁBAN vehet CLÜJ, Piaţa Unirii 24.
